Back to top

Átkerülhet a rettegett sertéspestis Jász-Nagykun-Szolnok megyébe is

A megyei állattartók aggódnak az afrikai sertéspestis (ASP) miatt. A gazdák úgy vélik, jól sikerült tájékoztatni az embereket, a fogyasztás nem esett vissza jelentősen, ám az árak mégis csökkennek. A legnagyobb nehézséget az exporttilalmak jelentik.

Fotó: Csatlós Norbert
Jász-Nagykun-Szolnok megye északibb területein Heves közelsége miatt nagyobb az aggodalom. Mint egy tiszasülyi gazda is felvetette, egy vaddisznónak egy napi járásra esik átjönni a fertőzött területről, és a környéken rengeteg van belőlük. Így, ha az állattartónak földje is van, ajánlott ruhát cserélni, ha bejön a határból – írja a szoljon.hu.

A kamara is tájékoztat

– A megelőzés az egyetlen hatékony védekezési mód a betegséggel szemben – jegyezte meg Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke. – Ahogy megjelent Hevesben a vírus, a NÉBIH kiadott egy közleményt, amelyben szabályozza, milyen feladatai vannak a sertéstartóknak a megelőzés érdekében. Állategészségügyi korlátozások léptek életbe. Mi is körbeadtuk a hírt az összes kamarai tagnak.

Az exporttilalmak miatt nagyrészt a saját területünkön belül kell eladniuk a sertést az állattartóknak. De azt gondolom, emiatt jelentős áresésnek nem szabadna bekövetkeznie, hiszen a nemzetgazdasági érdek, hogy a hazai sertést itthon értékesítsük.

A betegséget okozó vírust április 21-én mutatta ki elhullott vaddisznóban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Heves megyében. A szakemberek haladéktalanul megtették a szükséges intézkedéseket, hogy megelőzzék a járvány házi sertésekre való átterjedését.

Azóta azonban további öt fertőzött vaddisznót találtak Hevesben. Egyelőre Jász-Nagykun-Szolnok megyében nincs jele a kórnak.

– Korábban sem az volt a kérdés, hogy megjelenik–e ez a betegség hazánkban, hanem, hogy mikor nyilatkozta a tiszazugi sertéstelepet üzemeltető Takó József. De az egy dolog, hogy félünk, sokkal nagyobb gond, hogy ennyi országban megtiltották az exportot.

Igazán nagy gondban akkor lennénk, ha Európában elterjedne a betegség és egyik országból sem lehetne sertést kivinni. Akkor tényleg csak azok a telepek tudnának megmaradni, amelyek korszerűek, kis energia–ráfordítással is tudnak hatékonyan, eredményesen működni.

Esnek az árak

A sertésárak már hónapok óta esnek. Tavaly ilyenkor kilónként száz forinttal magasabb volt a felvásárlási ár. 

– Most 320–330 forint plusz áfa a sertés kilónkénti felvásárlási ára, de volt már 360 forint is – mutatott rá Szabados Károly, a feldolgozóüzemmel és húsbolttal is rendelkező rákóczifalvai Szabados Hús Kft. ügyvezetője.

– A kereskedők erre persze ráteszik a maguk hasznát. Mi próbáljuk kordában tartani az árakat, de a nagy áruházláncok bizony nagyon leszorítják. Van, amelyik nagyker. áron, 550 forintért árulja a sertéslapockát. Sok az akció is. Biztos esni fognak még az árak, mivel az exporttilalom miatt mindenki itthon akar majd értékesíteni. Az importhúsokat persze most jó lenne visszaszorítani, de a piac működése mást kíván.

A vásárlók egyébként nem vesznek most sem kevesebb sertésárut, nagyon jó az állategészségügyi tájékoztatás, tisztában vannak vele, hogy ez a vírus emberre egyáltalán nem veszélyes. A megyei állattartók persze törekednek a fertőzés kivédésére.

– Nagyüzemi sertéstelepen eleve van egy fertőtlenítő gátrendszer, hiszen nagy mennyiségű állat között eleve könnyebben tudna terjedni a betegség – mutatott rá Takó József. – Nálunk eleve élnek olyan szabályok, hogy a dolgozók átöltöznek, munka közben rendszeresen kezet mosnak, fertőtlenítik a járművek kerekét. Nyilván, most még inkább ügyelni kell mindezek betartására.

Forrás: 
szoljon.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Együttműködés a biomassza-alapú energiatermelés érdekében

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött az MVM Magyar Villamos Művek Zrt., az NKM Nemzeti Közművek Zrt., a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) a biomassza-forrású energiatermelés hosszú távú fejlesztéséről.

Élelmiszer-Higiéniai és –biztonsági rendezvénysorozatot tart a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszeripari Igazgatósága az „Együtt az élelmiszeriparért” konferenciasorozat keretében „Élelmiszer-higiénia és -biztonság kis- és közepes vállalkozásoknak” című rendezvényt tart három helyszínen.

Élelmiszerbiztonság: Mese habbal?

Új elemmel, oktató jellegű mesekönyvvel bővült a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) oktatási programja. Az elsősorban 3. és 4. osztályosoknak szóló „Mese habbal, szülinappal” című történetet Gévai Csilla meseíró jegyzi. A kiadványt Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár mutatta be ma a Csillaghegyi Általános Iskolában.

Kasztrálás csak teljes érzéstelenítéssel

Németországban 2021-től tilos lesz teljes érzéstelenítés nélkül állatokat kasztrálni. A 2018. decemberében elfogadott új törvény az eddigi legnagyobb lépés, amit az EU tett a malacok kasztrálásának befejezése felé.

Problémás csiliolajat és őrölt gyömbért találtak

Határérték feletti benzo(a)pirént és PAH-ot mértek Kínából származó őrölt gyömbérben, illetve határérték feletti lágyítószert, úgynevezett epoxidált szójaolajat (ESBO) mutatott ki kínai, csirke ízesítésű, tofus, chili olajban. Mindkét esetről a RASFF-on keresztül szerzett tudomást a Nébih.

Még nem lehet drónnal permetezni

A drónok mezőgazdaságban történő, növényvédelmi célú alkalmazása új jelenség. A Nébih felhívja az érdeklődők és érintettek figyelmét, hogy e célú használatuk jelenleg nem engedélyezett, arra csak a jogi környezet kialakítását követően nyílik lehetőség.

Tejminőséget javító takarmánykiegészítő

Az A-One Danmark vállalkozás új terméke egy olyan takarmánykiegészítő, aminek a használatával kimutathatóan emelkedik a föcstejben található antitestek száma, a laktáció későbbi szakaszában pedig magasabb lesz a koca tejének laktóz- és zsírtartalma.

Sajtbírálói tanfolyam indul

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács támogatásával, március 22-i kezdettel sajtbírálói képzést indít a Magyar Sajtkészítők Egyesülete.

A csemegekukorica a sláger

Az ukrajnai agrárgazdaság egyik fő jellemzője, hogy hamar telítetté válik a piac. Dömping idején a gazdák gyakran még jóval önköltségi ár alatt sem tudják értékesíteni a terméküket. Ezekben a hetekben tehát jól át kell gondolniuk, hogy a hamarosan kezdődő idényben mely kultúráknak szavaznak bizalmat. Mindenesetre tény: akik az elmúlt évben a csemegekukorica mellett döntöttek, nem bánták meg.

Erdőgazdálkodók figyelem! Lezárul az erdei ökoszisztémák értéknövelését célzó pályázat

Napokon belül zárul a VP5- 8.5.1.-17. kódszámú „Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások” elnevezésű felhívás. A pályázat támogatási kérelmének benyújtási határideje 2019. február 28.