Back to top

Átkerülhet a rettegett sertéspestis Jász-Nagykun-Szolnok megyébe is

A megyei állattartók aggódnak az afrikai sertéspestis (ASP) miatt. A gazdák úgy vélik, jól sikerült tájékoztatni az embereket, a fogyasztás nem esett vissza jelentősen, ám az árak mégis csökkennek. A legnagyobb nehézséget az exporttilalmak jelentik.

Fotó: Csatlós Norbert
Jász-Nagykun-Szolnok megye északibb területein Heves közelsége miatt nagyobb az aggodalom. Mint egy tiszasülyi gazda is felvetette, egy vaddisznónak egy napi járásra esik átjönni a fertőzött területről, és a környéken rengeteg van belőlük. Így, ha az állattartónak földje is van, ajánlott ruhát cserélni, ha bejön a határból – írja a szoljon.hu.

A kamara is tájékoztat

– A megelőzés az egyetlen hatékony védekezési mód a betegséggel szemben – jegyezte meg Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke. – Ahogy megjelent Hevesben a vírus, a NÉBIH kiadott egy közleményt, amelyben szabályozza, milyen feladatai vannak a sertéstartóknak a megelőzés érdekében. Állategészségügyi korlátozások léptek életbe. Mi is körbeadtuk a hírt az összes kamarai tagnak.

Az exporttilalmak miatt nagyrészt a saját területünkön belül kell eladniuk a sertést az állattartóknak. De azt gondolom, emiatt jelentős áresésnek nem szabadna bekövetkeznie, hiszen a nemzetgazdasági érdek, hogy a hazai sertést itthon értékesítsük.

A betegséget okozó vírust április 21-én mutatta ki elhullott vaddisznóban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Heves megyében. A szakemberek haladéktalanul megtették a szükséges intézkedéseket, hogy megelőzzék a járvány házi sertésekre való átterjedését.

Azóta azonban további öt fertőzött vaddisznót találtak Hevesben. Egyelőre Jász-Nagykun-Szolnok megyében nincs jele a kórnak.

– Korábban sem az volt a kérdés, hogy megjelenik–e ez a betegség hazánkban, hanem, hogy mikor nyilatkozta a tiszazugi sertéstelepet üzemeltető Takó József. De az egy dolog, hogy félünk, sokkal nagyobb gond, hogy ennyi országban megtiltották az exportot.

Igazán nagy gondban akkor lennénk, ha Európában elterjedne a betegség és egyik országból sem lehetne sertést kivinni. Akkor tényleg csak azok a telepek tudnának megmaradni, amelyek korszerűek, kis energia–ráfordítással is tudnak hatékonyan, eredményesen működni.

Esnek az árak

A sertésárak már hónapok óta esnek. Tavaly ilyenkor kilónként száz forinttal magasabb volt a felvásárlási ár. 

– Most 320–330 forint plusz áfa a sertés kilónkénti felvásárlási ára, de volt már 360 forint is – mutatott rá Szabados Károly, a feldolgozóüzemmel és húsbolttal is rendelkező rákóczifalvai Szabados Hús Kft. ügyvezetője.

– A kereskedők erre persze ráteszik a maguk hasznát. Mi próbáljuk kordában tartani az árakat, de a nagy áruházláncok bizony nagyon leszorítják. Van, amelyik nagyker. áron, 550 forintért árulja a sertéslapockát. Sok az akció is. Biztos esni fognak még az árak, mivel az exporttilalom miatt mindenki itthon akar majd értékesíteni. Az importhúsokat persze most jó lenne visszaszorítani, de a piac működése mást kíván.

A vásárlók egyébként nem vesznek most sem kevesebb sertésárut, nagyon jó az állategészségügyi tájékoztatás, tisztában vannak vele, hogy ez a vírus emberre egyáltalán nem veszélyes. A megyei állattartók persze törekednek a fertőzés kivédésére.

– Nagyüzemi sertéstelepen eleve van egy fertőtlenítő gátrendszer, hiszen nagy mennyiségű állat között eleve könnyebben tudna terjedni a betegség – mutatott rá Takó József. – Nálunk eleve élnek olyan szabályok, hogy a dolgozók átöltöznek, munka közben rendszeresen kezet mosnak, fertőtlenítik a járművek kerekét. Nyilván, most még inkább ügyelni kell mindezek betartására.

Forrás: 
szoljon.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy hónap alatt nagyjából 11 milliárdos kárt szenvedett el a sertéságazat

Vizsgálja a kormány, hogyan segíthetné azokat a gazdákat, akiket veszteség ért a sertéspestis miatt. Magyarországon már több elhullott vaddisznót is találtak, emiatt több ország is embargót vezetett be a magyar sertésekre. Az országos főállatorvos szerint a kár elérheti a 11 milliárd forintot. Továbbra is arra hívják fel a gazdák figyelmét, hogy ügyeljenek a higiéniára – közölte az M1 Híradója.

ASP: figyelmeztetik a Békés megyei állattartókat a megelőzési módokra

Békés megyéből kerül ki az ország sertésállományának körülbelül 10 százaléka, ezért kiemelten fontos, hogy a helyi gazdák tartsák be az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védőintézkedéseket – hangzott el a gazdafórum előtt tartott pénteki, békéscsabai sajtótájékoztatón.

Megyéket ugrott át a pestis, mire a Mátrába jutott?

Egyelőre nem tudni, hogyan került a pestis a Mátrába. Eddig mintegy háromszáz mintát vizsgáltak meg Hevesben az afrikai sertéspestis (ASP) miatt. Az eddig elhullott vaddisznók nagy részét egymáshoz közel, egyet lakott terület mellett találták meg.

Az első negyedévben rekord mennyiségű juhot adtak el

Márciusban – 2017-he viszonyítva – a vágójuh és a vágómarha felvásárlási ára emelkedett a leginkább, kilónként 160 , illetve 67 forinttal adtak többet értük. A vágóbaromfi ára 8 forinttal nőtt, a vágósertésé viszont 12 forinttal csökkent. A tehéntejért 3, az étkezési tojásért pedig 1 forinttal fizettek magasabb árat, mint 2018 III. havában.

ASP: Horvátország a magyar élősertés import szüneteltetését kéri

Horvátország nem tiltja ki ugyan a Magyarországról származó sertés eredetű termékeket piacáról, de arra kér mindenkit, hogy az afrikai sertéspestis (AFP) felbukkanása miatt ne hozzon be élősertést a szomszédos országból - mondta Tomislav Tolusic horvát mezőgazdasági miniszter Zágrábban. Szigorúan ellenőrzik az élősertés behozatalt, így nem kell, hogy probléma adódjon, de az esély mindig fennáll. 

Ellenzi az uniós agrárpoliltika támogatáscsökkentését a NAK

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) határozottan ellenzi az Európai Bizottság nyilvánosságra került javaslatát, amely szerint a jövőben csökkentenék az uniós Közös Agrárpolitika forrásait. A NAK felszólítja az uniós döntéshozókat, hogy kezeljék jelentőségéhez mérten a félmilliárd uniós állampolgárt élelmiszerrel ellátó ágazatot.

Több évre megszabná az agrárium fejlődését a NAK

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elkészítette a hazai agrár- és élelmiszergazdaság hosszú távú fejlesztését célzó programjavaslatát. A köztestület küldöttgyűlésén bemutatott dokumentum a strukturális alapoktól tekinti át az agrár- és élelmiszerszektort, feltérképezi a fejlődést akadályozó tényezőket, és azokra konkrét megoldási javaslatokat kínál. Döntöttek a tagdíjsávok átalakításáról is.

Gyakorlati tanácsok a fenntartható takarmányiparhoz és állattenyésztéshez

Az már sok helyütt elhangzott, hogy a következő Közös Agrárpolitika nagyobb elvárásokat támaszt majd a környezetvédelem és a fenntarthatóság terén. Az Agrárgazdasági Kutatató Intézet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az AGMEMOD konzorcium által szervezett Outlook konferencián a takarmányiparra fókuszálva hangzottak el ezzel kapcsolatos konkrétumok.

Afrikai sertéspestis az ukrán határ mellett is

Az ukrán határ melletti Tiszakerecseny község határában elhullottan talált vaddisznóból mutatta ki tegnap az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nébih laboratóriuma. A fertőzés feltehetően Kárpátaljáról, a fertőzött, vírushordozó vaddisznók tavaszi vándorlása révén került át Magyarországra.

Új alosztályok az agrárkamaránál

Megalakult a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Vízgazdálkodási alosztálya valamint Környezeti és fenntarthatósági alosztálya március 11-én. A két alosztály céljai közt szerepel egyebek közt a vízjogi engedélyezési folyamatok egyszerűsítése, szántóföldi vízkezelési technológiák kidolgozása, az öntözésfejlesztés, továbbá foglalkozik az ökológiai gazdálkodással, a növényvédő szerek használatával is.