Back to top

Füleskuvikot látott? Jelentse be!

Az MME felmérés-sorozatának zárásaként egy kevésbé közismert, de a lakott területeken is egyre gyakoribb, terjedőben lévő bagolyfaj állományfelmérésben segíthet a lakosság. Ez azért fontos, mert gyakorisága ellenére nagyon pontatlan becsléseik vannak ennek az apró bagolyfajnak az országos állományáról.

Hol számíthatunk füleskuvikra?

A füleskuvik alapvetően odúköltő, ezért bárhol számíthatunk rájuk a lakott területeken is a vastagabb fákkal tarkított ligetes parkokban, kertekben, lakótelepeken, utcai fasorokban. A faj számára kedvező, potenciális élőhelyeket egyébként jól jelzi az odúkészítő harkályok, mindenekelőtt a zöld küllő jelenléte – ott, ahol rendszeresen találkozunk egész évben harkályfélékkel, tavasszal és nyáron számíthatunk füleskuvik megtelepedésére is.

Füleskuvik Budapest-Rákoshegyen / Eurasian Scops Owl in Budapest, Hungary (2015.05.29.)

 

Hogy lehet megtalálni a madarakat?

Első pillantásra lehetetlen küldetésnek tűnhet éjszakai életmódot folytató, számunkra láthatatlanul mozgó madarak amúgy is rejtett költőhelyének megkeresése, nappal ugyanis a bagolypár többnyire a növényzet sűrűjében rejtőzködik. Szerencsére a fészkelő baglyok felmérése egyike a létező legegyszerűbb madármegfigyelési, adatgyűjtési módszereknek – ehhez ugyanis a madarakat nem is kell látni!

A felmérés lényege, hogy az esti szürkületben és éjszaka hallgatózzunk néhány percet az erkélyről, az emeleti ablakból, a tornácról, a kertből, az utcán, parkban sétálva – és ezt hetente egy-két alkalommal ismételjük meg május-július folyamán. Eközben pedig a felnőtt füleskuvikok jellegzetes, gyakran egymásnak válaszolgató, füttyögő jelzőhangját, később pedig a fiókák eleségkérő hangját keressük.

Ha valaki mesterséges odúkat helyez ki füleskuvikoknak (erről részletesen az MME oldalán olvashat), akkor ezeket május második felétől június közepéig érdemes legalább egyszer ellenőrizni, mert így konkrét bizonyítékot is szolgáltathatunk a faj költéséről.

Hogyan és hova küldhetem az adatokat?

Ha észleltük e hangok valamelyikét, ennek az elektronikus űrlapnak a gyors és egyszerű, akár okostelefonon is elvégezhető kitöltésével tudunk adatainkkal hozzájárulni a faj országos elterjedési térképének pontosításához: https://goo.gl/forms/VlcL790ge1v7cwoM2

Mi történik az adatokkal?

A lakosság által beküldött adatok is részét képezik az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály által évente összeállított fajmegőrzési beszámolóknak. A nemrégiben elkészült 2017. évi beszámoló itt érhető el >>, az ezekből (egy éves átfutással) összeállított HELIACA évkönyvek pedig itt érhetők az MME honlapján >>

 

Forrás: 
MME

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Közös érték, közös felelősség

Áder János köztársasági elnök kiemelt figyelmet fordít a minket körülvevő természetre. Az elmúlt évek során több kezdeményezéséből kiderült, hogy fontos számára a környezet sorsa. Köztudott, hogy elhivatott horgász, és szabadidejében szívesen evez, vagy kirándul családjával.

A vadcseresznye magját is elroppantja

A meggyvágó verébnél nagyobb zömök testű pintyféle, hatalmas vaskos csőre miatt összetéveszthetetlen. Fejtetője, pofái, farkcsíkja és felső farkfedői fahéjbarnák, tarkója hamuszürke, csőre tövétől fekete sáv nyúlik a szem felé és körülöleli azt.

A pécsi havi-hegyi mandulafa az Év Fája

A július óta tartó online szavazás végén, több mint ezer szavazattal előzte meg a második helyen állót a pécsi mandulafa az Év Fája versenyen, melyet 2010 óta szervez meg az Ökotárs Alapítvány.

A nyulak is szenvednek a melegtől - és romlanak a szaporasági mutatók

Az utóbbi időben a híradásokban és szakmai körökben egyre gyakrabban esik szó a globális felmelegedésről és ennek hatásairól. A mezőgazdaságon belül a növénytermesztést sújtja legjobban az időjárás kiszámíthatatlan változása. Az állattenyésztés elszenvedője, de részben felelőse is a klímaváltozásnak.

A természet megóvása csak közös összefogással lehetséges

Hazánk természeti öröksége, nemzeti kincs, amit közösen kell megóvnunk - jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület megalapításának 60. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen.

A gemenci sztárpár

Televíziók, hírportálok, újságok – köztük lapunk is – foglalkoznak hónapról hónapra Tóbiás és Sára magánéletével. Talán nincs is az országban olyan médiafogyasztó, aki ne hallott volna a híres gemenci feketególyapár életének egy-egy szívmelengető vagy éppen fájdalmas eseményéről.

Rekord alacsony a Duna: az iszap fogságába estek a kishajók Neszmélynél

Komáromtól Esztergomig régen nem látott alacsony vízállást mérnek a Dunán. A szakemberek véleménye szerint pedig ez még nem is a „mélypont”, hiszen az elkövetkező napokban legalább húsz-harminc centis további apadás várható.

Nagy átalakítást sürgetnek a klímaváltozás elleni harcban

A növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény flexitáriánus étrendre való áttérés, az élelmiszerhulladék felére csökkentése, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztése a három kulcslépés, hogy az emberiség fenntartható jövőt építsen ki magának 2050-re.

A Debreceni Nagyerdő védetté nyilvánítására emlékeztek

79 éve, 1939. október 10-én nyilvánították védetté a Debreceni Nagyerdő észak-keleti sarkának egy harminchektáros tölgyesét. A magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként jegyezték be ezt a területet és alább még öt kisebb darabot.

Együttélési kisokos az emberért és a medvéért

Az utóbbi időkben gyakoribbá váltak a medveészlelések hazánk területén. Bár ez alapvetően jót jelent, mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a közvetlen találkozásokat, és néhány apró praktikával minimalizáljuk a konfliktusokat az együttélés érdekében. A WWF Magyarország ezért egy szórakoztató infografika-sorozatot indít, amelyből mindannyian tanulhatunk.