Back to top

Füleskuvikot látott? Jelentse be!

Az MME felmérés-sorozatának zárásaként egy kevésbé közismert, de a lakott területeken is egyre gyakoribb, terjedőben lévő bagolyfaj állományfelmérésben segíthet a lakosság. Ez azért fontos, mert gyakorisága ellenére nagyon pontatlan becsléseik vannak ennek az apró bagolyfajnak az országos állományáról.

Hol számíthatunk füleskuvikra?

A füleskuvik alapvetően odúköltő, ezért bárhol számíthatunk rájuk a lakott területeken is a vastagabb fákkal tarkított ligetes parkokban, kertekben, lakótelepeken, utcai fasorokban. A faj számára kedvező, potenciális élőhelyeket egyébként jól jelzi az odúkészítő harkályok, mindenekelőtt a zöld küllő jelenléte – ott, ahol rendszeresen találkozunk egész évben harkályfélékkel, tavasszal és nyáron számíthatunk füleskuvik megtelepedésére is.

Füleskuvik Budapest-Rákoshegyen / Eurasian Scops Owl in Budapest, Hungary (2015.05.29.)

 

Hogy lehet megtalálni a madarakat?

Első pillantásra lehetetlen küldetésnek tűnhet éjszakai életmódot folytató, számunkra láthatatlanul mozgó madarak amúgy is rejtett költőhelyének megkeresése, nappal ugyanis a bagolypár többnyire a növényzet sűrűjében rejtőzködik. Szerencsére a fészkelő baglyok felmérése egyike a létező legegyszerűbb madármegfigyelési, adatgyűjtési módszereknek – ehhez ugyanis a madarakat nem is kell látni!

A felmérés lényege, hogy az esti szürkületben és éjszaka hallgatózzunk néhány percet az erkélyről, az emeleti ablakból, a tornácról, a kertből, az utcán, parkban sétálva – és ezt hetente egy-két alkalommal ismételjük meg május-július folyamán. Eközben pedig a felnőtt füleskuvikok jellegzetes, gyakran egymásnak válaszolgató, füttyögő jelzőhangját, később pedig a fiókák eleségkérő hangját keressük.

Ha valaki mesterséges odúkat helyez ki füleskuvikoknak (erről részletesen az MME oldalán olvashat), akkor ezeket május második felétől június közepéig érdemes legalább egyszer ellenőrizni, mert így konkrét bizonyítékot is szolgáltathatunk a faj költéséről.

Hogyan és hova küldhetem az adatokat?

Ha észleltük e hangok valamelyikét, ennek az elektronikus űrlapnak a gyors és egyszerű, akár okostelefonon is elvégezhető kitöltésével tudunk adatainkkal hozzájárulni a faj országos elterjedési térképének pontosításához: https://goo.gl/forms/VlcL790ge1v7cwoM2

Mi történik az adatokkal?

A lakosság által beküldött adatok is részét képezik az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály által évente összeállított fajmegőrzési beszámolóknak. A nemrégiben elkészült 2017. évi beszámoló itt érhető el >>, az ezekből (egy éves átfutással) összeállított HELIACA évkönyvek pedig itt érhetők az MME honlapján >>

 

Forrás: 
MME

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyümölcságazat vércseszárnyakon

Az amerikai Michigan államban elsőre meredeknek hangzó kijelentést tett egy tudóscsoport: a tarka vércsék segítségével lehetne elérni a gazdasági növekedést. Közelebbről megvizsgálva azonban nem is olyan lehetetlen ez.

Jelentősen csökkent a parlagi sasokat érintő mérgezések száma

Az Európai Unió Natura 2000 díjának idei hat nyertese közül a természetvédelem kategóriában a parlagi sasokat sújtó mérgezések megszüntetését célzó magyarországi partnerséget díjazták.

Az önkormányzat megvédi a partifecskék fészkeit Szelevényen

Partifecskéket védenek Szelevényen. A Svájger-major melletti cukorgyári mésziszapba vájtak fészket a kis madarak, egész telepet alakítva ki az oldalában. A sok évvel ezelőtt lerakott, majd magára hagyott mésziszapot azonban egy vállalkozó szeretné elvitetni, ezt az önkormányzat nem hagyja.

Segítsünk átjutni a sünöknek a túloldalra

Tavasszal egyre gyakrabban találkozhatunk Somogy megyében a hazánkban élő keleti sünnel, amely a jó idő beköszöntével rendszeresen indul éjszakai élelemszerző túrákra. És ezzel együtt sajnos elütött példányokkal is gyakrabban találkozhatunk.

870 gyerek ünnepelte a Madarak és Fák Napját a nyíregyházi Tuzson János Botanikus Kertben

870 gyerkőc ismerkedett a madarak, fák és cserjék világával pénteken Nyíregyházán, a Tuzson János Botanikus Kertben. Hogy segítsék is az élővilágot, madárodúkat is készítettek és fát ültettek. A programokat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Kaktusz-ház Építése Alapítvány, valamint a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskolája szervezte.

Kutyák zöldítik vissza az erdőtűz sújtotta területeket

Chile történetének legrosszabb erdőtűz-szezonja volt a 2017-es: 1,4 millió angol holdnyi terület (több mint 560 ezer hektár) vált a lángok martalékává, 1500 otthon semmisült meg, és legalább 11 ember vesztette életét. Egy tucatnál is több ország küldött speciális tűzoltókat, hogy segítsék a tűz megfékezését. Mire ez sikerült, csak a füstölgő pusztaság maradt.

Nem a külső számít: több a varjú Baranyában

Áprilisban felmérték a vetési varjak helyzetét Baranyában. Kiderült, a tavalyi adatokhoz képest közel 25 százalékkal több a költő pár a megyében. A varjak sokak számára zavaróak lehetnek, de nem árt tudni, 2001 óta védettek, természetvédelmi értékük 50 ezer forint.

Kelet-Ázsiából származik kétéltűgyilkos gomba

Kelet-Ázsia lehet az eredeti hazája a kétéltűeket világszerte pusztító gombának - derült ki egy új, a londoni Imperial College vezette nemzetközi kutatásból, amelyben a Magyar Természettudományi Múzeum egyik kutatója is részt vett.

Gödöllőn a világ tetejéről - Nemzetközi Természetfilm Fesztivál, negyedszer

A világ elmúlt másfél évben forgatott legjobb természetfilmjeit vetítik a május 25-27. között negyedik alkalommal jelentkező Nemzetközi Természetfilm Fesztiválon, Gödöllőn. A program ide témája a biodiverzitás és az ember.

David Attenborough is nevezett a gödöllői fesztiválra

Május 25-27. között már negyedik alkalommal rendezik meg Gödöllőn a Nemzetközi Természetfilm Fesztivált, ahol a film, a fotó, a képzőművészet és a zene erejével hívják fel több ezer család és fiatal figyelmét környezetünk értékeire és sérülékenységére. A gödöllői fesztivállal egy időben szerte az országban, 27 helyszínen várják a közönséget az Országos Természet- és Környezetvédelmi Filmnapokra.