Back to top

Kistermelők és vendéglátók találkája

A helyi kistermelők vágynának a helyi vendéglátósokra, mint felvevőpiacra, utóbbiak meg az előbbiekre, mint beszállítókra. Somogy megyében igyekeztek összegezni az egymásra találást nehezítő gondokat, és megoldást is találni ezekre.

Megyei specifikus információkból túlzás az egész országra vonatkozó általános megállapítást tenni, de támpontot legalább adhat: ha egy helyen küzdenek egy problémával, azzal nagy valószínűleg máshol is.

2018. május 11-én a NAK Somogy megyei szervezete „Helyi termékek a gasztronómiában” címmel workshopot rendezett, mégpedig azért, hogy kiderüljön,

miként is lehetne közelebb hozni az őstermelőket, a helyitermék-előállítókat és a vendéglátóiparban érdekelteket

– merthogy itt ez egy (de komoly) kihívás a sok közül, amelyet kezelni szeretnének. Nos kiderült, Somogyban főleg az egymásra találást segítő megfelelő kommunikációból (kommunikációs csatornából) adódó nehézségek és a felhasználók igényét kielégítő alapanyagok/termékek hiánya akadályozzák a kapcsolatot. És bár nem végeztünk más megyékben gyorsfelmérést, gyanítható, hogy az ország más pontjain hasonló gondokkal szembesülhetnek.

A „döcögős” kommunikációt Vrancsik Tibor somogyi ős- és kistermelő érzékeltette. Mint mondta, 2013-ban határozott úgy, hogy helyi termékek készítésével foglalkozik inkább, így szezonális (gomba és gombakészítmények, zölddió-készítmények) és állandó (bodzaszörp, birsalmakészítmények) termékeket hoz létre, ezeket pedig egyetlen márkanév alatt forgalmazza. Áruival kezdetben a piacokat járta, és a legtöbb ezeken is kelt el. Olykor-olykor telefonon is megkereste a térségi éttermeket, inkább kevesebb, mint több sikerrel.

Ám 2017-ben gyökeres fordulat következett be. Addig mindössze négy vendéglátóhelynek szállított, viszont miután részt vett az országos, Gasztro Randi elnevezésű eseményen, egy nap alatt hirtelen tíz étteremnek is a beszállítója lett. Mint mondta, köztük egy olyan is volt, amelynek vezetőjét korábban telefonon háromszor is eredménytelenül kereste. Úgy vélte, kellett ez a közvetítő csatorna, hiszen itt minden érintettel személyes kontaktus alakult ki – azzal is, akivel korábban nem tudott beszélni –, és ez meghatározó egy esetleges partneri kapcsolat hivatalossá válásában.

Vrancsik Tibor megjegyezte,

a NAK megyei igazgatósága által szervezett és megtartott május 7-i somogyi Gasztrotali kiváló kommunikációs tér (volt) a felek összehozásra – ezen maga is részt vett, sikeresnek nevezte és folytatását javasolta –, ugyanakkor szerinte ettől függetlenül és ezen kívül is bátran kereshetik a megyei vendéglátósok a megyei termelőket, hogy az igényeket és a lehetőségeket egyeztessék.

A felhasználói igényeket és a lehetőségeket fogalmazta meg Ivánfi Balázs, a kaposvári Erzsébet sörház tulajdonosa. Ahogy mondta, számára alapvetés volt, hogy ha tudja, akkor támogatja a helyi termelőket, éppen ezért keddi és pénteki napokon a városi piacon aznap vásárolt alapanyagokból főz/főzött az étterem szakácsa.

Ám ez a típusú saját beszerzés meglehetősen időigényes, így inkább a multiktól egyszerre nagyobb tételben vásárol. Szerinte az volna az ideális és akár hosszú távon mindkét félnek előnyös, ha ő tulajdonosként egy közeli termelővel lenne állandó kapcsolatban, így utóbbi az ő és a séf elvárása szerinti alapanyagokat szállíthatná.

Ezzel időt, pénzt, energiát spórolna meg, a termelőnek pedig biztos felvevőpiacot jelentene a vendéglátóhely. Nem utolsó sorban pedig a marketingben kölcsönösen is ki lehetne használni egy ilyen kapcsolatot, ami pedig szintén többletbevételt eredményezhet mindkét oldalon.

Míg minőségi zöldséget és gyümölcsöt azért be tud szerezni, Ivánfi Balázs szerint minőségi, speciális húst, hústerméket már elég problémás találni. Számukra például fontos lenne a különleges hamburgerhús és bélszín is, de ezekhez nagyon ritkán jutnak hozzá. Úgy vélte, talán rajtuk is segíthet a Baranyában hamarosan beinduló, az ilyen kívánalmakat is kielégíteni képes húsfeldolgozó-üzem. Hozzátette, hasonlóra szükség lenne Somogyban is.

A megfogalmazott gondolatok hamar „termőre” fordultak: egy, a megyei vendéglátóhelyeket tömörítő szervezet képviselője jelezte, amennyiben kap az ős- és kistermelőkről egy részletes listát, ő azt szívesen terjeszti a tagok között. Ha másért nem, már ezért megérte a workshopot megtartani.

Aztán nem is olyan bonyolult az itt elhangzottakat tovább szőni: ha Somogyban ilyen nehezen megy/ment az egymásra találás, akkor valószínűleg az ország északi, keleti, déli részeiben is. Viszont a somogyi kezdeményezések követhetők…

Segít a védjegy!

Vrancsik Tibor jelzett egy másik kommunikációs problémát is. Mint mondta, sajnos még nem sikerült eléggé tudatosítani azt a vásárlókban, hogy ha helyi termékeket vesznek, azzal bizony a helyi gazdaságot is erősítik. Szigeti Orsolya, a Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja pedig többek között azt fejtegette, hogy több felmérés szerint is van igény a helyi termékekre, ám azokat nem mindig tudják a vevők megkülönböztetni egymástól, viszont azok a termékek keresettebbek, amelyeket jól meghatározható védjeggyel forgalmaznak akár a piacokon, akár a multiknál.

Forrás: 
nak.hu/RF

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem minden sajt, ami annak látszik Kézmuves sajtjaink a piacon

A kiváló sajtok mellett sajnos gyenge minőségűekkel is megjelennek a termelők a piacon, rontva ezzel a legjobbak esélyét is, mert a vásárló, akár csak egyszer is rosszabb minőségű sajtot vesz, a magyar sajtból, a kézműves termékekből ábrándul ki. Ez ellen tenni kellene valamit. De mit?

Sok az alma és nem fogy

Az egy évvel ezelőttinél 30-50 százalékkal alacsonyabb árakon is a szokásosnál jóval kisebb ütemben fogy a hűtőházakból az étkezési alma, ráadásul nagy tételekről derül ki, hogy a minőségük romlása miatt már csak ipari célú felhasználásra alkalmasak - mondta Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a Világgazdaságnak.

Péntektől vámot kell fizetni az egyik rizsfajta behozatalánál

A Kambodzsából és Mianmarból származó indica rizs uniós behozatala jelentősen megemelkedett, gazdasági károkat okozva az európai termelőknek, ezért az Európai Bizottság úgy döntött, hogy behozatali vámokat ír elő az érintett rizsfajtára - közölte az uniós bizottság szerdán.

Az egekbe szökik a borok ára a Brexit után Angliában

A brit érdekképviseletek arra kérik a kormányt – amennyiben nem sikerül megegyezni az Unióval a kilépés feltételeiről – hogy függesszék fel egyoldalúan a borokra kivetett vámokat. Ellenkező esetben árrobbanásra és ellátási gondokra lehet számítani.

Kevesebb a kínai: milyen a fokhagyma piaca?

Az Európai Unióban közel 44 ezer hektáron mintegy 394 ezer tonna fokhagymát termeltek 2017-ben. A legjelentősebb uniós termelő évek óta Spanyolország, ahol kiemelkedően nagy mennyiséget, 274 ezer tonnát takarítottak be 2017-ben.

Városi dzsungel, instant kert és szabadidős vásárlás

A mai kor fogyasztói igénylik a környezetbarát „zöld termékeket” és szeretik a kerteket, növényeket. A német kertészeti és kertépítő szövetség tapasztalatai szerint nemcsak a magánkertesek részéről nőttek jelentős mértékben a megrendelések, hanem egyre több közpark és intézményi kert is épül, megújul, ami társadalmi és környezeti okokra egyaránt visszavezethető.

Tovább húzódik a vita az európai fuvarozás körül

Elutasította a fuvarozói szektor szabályozásáról szóló új jelentéstervezetet csütörtökön az Európai Parlament (EP) közlekedési bizottsága (TRAN), így további tárgyalások lesznek a kérdésről.

Mezőgazdaság nélkül újrakezdődhetnek az EU-USA kereskedelmi tárgyalások

AZ Európai Unió készen áll megkezdeni a kereskedelmi tárgyalásokat az Egyesült Államokkal - jelentette ki helyi idő szerint csütörtök este az amerikai fővárosban tárgyaló Cecilia Malmström, az EU kereskedelmi biztosa.

Nyitott portákon kopogtatnak

Néhány hónapja tárták ki kapuikat a Zala-völgyi Nyitott Porták. Az együttműködés keretében Zalaszentgrót térségében tizenhat helyi termékeket előállító, illetve agroturisztikai szolgáltatásokat nyújtó gazda vállalta, hogy rendszeresen tart nyitott napokat és szervez eseményeket.

Hagymasirató optimista felhangokkal

A vöröshagyma a paradicsom és a sárgarépa mellett a világon a legnagyobb felületen termelt zöldség, és vetésterülete – valamint hozama - folyamatosan nő. Európában szinte minden országban dobogós helyen áll. Míg 1990-ben 27 millió tonnát termeltek a világon, az elmúlt esztendőben ez 70-74 millió tonnára nőtt, és a prognózisok szerint 2050-ben elérheti a 150 millió tonnát.