Back to top

Lejár a határidő: nincs menekvés az adatkezelés útvesztőjéből

Már csak néhány nap maradt az Európai Unió új adatvédelmi rendeletének hatályba lépéséig, és a nemzeti jogszabályok még nem készültek el, de Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke arra figyelmeztet, az új előírásokat ha törik, ha szakad, május 25-től be kell tartania.

Mindenkit érint az adatvédelmi rendelet. A legnagyobb multiktól, a KKV-on át a civil szervezetekig, de még a magánszemélyeknek ismerniük kell miként változik szabályozás. Alkotmányos jog, ráadásul nagyon fontos uniós alapjog is a személyes adatok védelméhez és a magánszférához való jog. Az InfoRádió Aréna című műsorában ismertette a "GDPR helyzetet" Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke:

"Arra nézve nincs statisztikánk, hogy az adatkezelők mennyire nézték vagy nézették át a saját adatkezeléseik GDPR-kompatibilitását. Egy korábbi felmérés szerint ez az arány nem túl magas. Különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzete kérdéses."

Az országos, illetőleg megyei kamarák is szerveznek olyan konferenciákat, éppen a kisvállalkozások számára, amelyek a GDPR-ra való felkészülést célozzák meg.

A nemzeti jogszabályok még nem készültek el, de ha törik, ha szakad, az adatkezelőknek alkalmazniuk kell a rendeletet. Ahhoz, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a rendeletből eredő kötelezettségeit vagy jogköreit gyakorolja, meg kell születnie a nemzeti jogszabálynak. Ez az infotörvény módosításával valósulhat meg.

Az európai adatvédelmi rendelet közvetlenül alkalmazandó, azt már nem kell, sőt, nem is szabad nemzeti jogba ültetni, viszont a teljes alkalmazhatósága, a számonkérés érdekében kiegészítő szabályok szükségesek azokon a pontokon, ahol ezt maga a GDPR megengedi.

A rendelet maga is tartalmaz bizonyos eljárási szabályokat, például 72 órán belül be kell jelenteni az adatvédelmi incidenseket, vagy az adatvédelmi hatóságnak milyen szempontok szerint kell a bírságot kiszabnia, de nem ad hozzá részletes szabályokat. Az eljárási szabályok rendszerét hozzá kell illeszteni a GDPR-hoz, mert nincsen az Európai Unióban egységes közigazgatási eljárási jog. Ez azonban az adatkezelőket csak akkor érinti, ha vagy hatósági eljárás indul ellenük, esetleg vállalati kötelező szabályokat szeretnének engedélyeztetni, vagy adatvédelmi hatásvizsgálatot kell lefolytatniuk.

A másik, hogy a nemzeti jogalkotóknak ki kell jelölniük azt a hatóságot, amelyik eljár.

Az adatvédelmi hatóság csak ellenőriz, a GDPR-nak való megfelelés az magából a GDPR-ból következik. Az alkalmazásnak nem feltétele, hogy a nemzeti jogszabályok megszülessenek, de kötelezettségszegési eljárással számolhatnak azon tagországok, ahol nem születik meg az alkalmazáshoz szükséges jogszabályi kiegészítés

Személyes adatok védelme

Alkotmányos jog, ráadásul nagyon fontos uniós alapjog is a személyes adatok védelméhez és a magánszférához való jog. Tehát mind a két szempontból alapjogot érint, ezért az nem engedhető meg az Európai Bizottság véleménye szerint, hogy valamelyik ország az egységes fellépést azzal akadályozza meg, hogy a szükséges kijelölő jogszabály nem születik meg május 25-ig. Mert akkor nem lehet európai szinten fellépni.

Levelezőlisták

A levelezőlisták adataival kapcsolatban azért, mert ma van egy hozzájáruláson alapuló adatkezelés, nem biztos, hogy megfelel a GDPR által támasztott követelményeknek. Hogy megfeleljen az előírásoknak az adatkezelő feladata, neki kell a megfelelő tájékoztatást megadni, és nagyon fontos az átláthatóság követelménye, az adatkezeléseket jogszerűen, tisztességesen és átlátható módon kell folytatni.

Mindenkire kiterjed a GDPR hatálya, egyetlen kivétellel: a magánszemélyre nem vonatkozik, ha saját célú az adatkezelés. De ha már a Facebookra föl akarja tenni a csoportképet, akkor neki is be kell szereznie a csoportképen szereplők hozzájárulását.

Forrás: 
infostart.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jelentősen csökkent a parlagi sasokat érintő mérgezések száma

Az Európai Unió Natura 2000 díjának idei hat nyertese közül a természetvédelem kategóriában a parlagi sasokat sújtó mérgezések megszüntetését célzó magyarországi partnerséget díjazták.

A kertészetben is fontos a cégadatok védelme

A számítógépek, okostelefonok és más informatikai eszközök hibái vagy az azok ellen irányuló külső támadások komoly zavart okozhatnak a termelésben is. Elkerülésükre biztonságossá kell tenni az internetvezérelt irányítóberendezéseket, az úgynevezett végponteszközt, a titkosítási kódokat és a feloldó programokat, mindez most különösen időszerű a hatályba lépő adatvédelmi rendelettel összefüggésben.

Ellenzi az uniós agrárpoliltika támogatáscsökkentését a NAK

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) határozottan ellenzi az Európai Bizottság nyilvánosságra került javaslatát, amely szerint a jövőben csökkentenék az uniós Közös Agrárpolitika forrásait. A NAK felszólítja az uniós döntéshozókat, hogy kezeljék jelentőségéhez mérten a félmilliárd uniós állampolgárt élelmiszerrel ellátó ágazatot.

Utolérjük a nyugatot?

Továbbra is jelentős eltérések vannak a régi és új uniós tagállamok mezőgazdasági termelése között és a jelek szerint ez a különbség megmarad 2030-ig is. Igaz, a kelet-európai térség nagyobb mértékben fejlődik több szempontból is – hangzott el egy szakmai konferencián.

A tagállamok többsége elutasítja az új uniós költségvetés megnyirbálását

Az uniós tagállamok közel kétharmada nem ért egyet azzal a bizottsági javaslattal, ami 2020 után szerintük aránytalanul nagy mértékben megnyirbálná a regionális- és a közös agrárpolitika költségvetését. A kifizetések jogállami feltételekhez kötésével szemben 3 visegrádi ország, köztük Magyarország hangoztatott komoly fenntartásokat a keretköltségvetés tervezetéről tartott első miniszteri vitán.

Vállalkozók: tíz nap maradt az adatvédelmi felzárkózásra

Siralmasnak néz ki a helyzet a hazai kisvállalkozásoknál: alig lesz olyan cég, amely képes lesz teljesíteni a hamarosan életbe lépő uniós előírásokat. Ha valaki most kezd el „építkezni”, milliós költségekkel kell számolnia.

Az uniós kukorica tizede magyar

Gabona- és iparinövény-, valamint baromfitermelésben jóval az ágazati átlag felett járul hozzá Magyarország az uniós agrárteljesítményhez  – derül ki a KSH összefoglalójából. Hazánk az EU mezőgazdasági kibocsátásának 1,9 százalékát állította elő.

A répatermesztők profitját elvitte a piacnyitás

Hazánk rendelkezett az uniós izocukorkvóták harmadával a piaci rendtartás eltörlése előtt, ez a kibocsátási volumen bővült a tavaly átadott tiszapüspöki üzem kapacitásaival

Vita a neonikotinoidok betiltásáról

Év végétől tilos lesz szabad földön használni három neonikotinoid-tartalmú rovarirtó szert – határoztak a biodiverzitás és a környezet védelmére hivatkozva az uniós tagállamok szakminiszterei. Magyarország a javaslat ellen szavazott, a Magyar Növényvédelmi Szövetség pedig elhamarkodottnak tartja a döntést.

Terjed a mesterséges intelligencia a feldolgozóiparban is

Az Európai Bizottság több intézkedést terjesztett elő, hogy a mesterséges intelligenciát az európai polgárok szolgálatába állítsa és javítsa az európai versenyképességet ezen a területen.