Back to top

Lejár a határidő: nincs menekvés az adatkezelés útvesztőjéből

Már csak néhány nap maradt az Európai Unió új adatvédelmi rendeletének hatályba lépéséig, és a nemzeti jogszabályok még nem készültek el, de Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke arra figyelmeztet, az új előírásokat ha törik, ha szakad, május 25-től be kell tartania.

Mindenkit érint az adatvédelmi rendelet. A legnagyobb multiktól, a KKV-on át a civil szervezetekig, de még a magánszemélyeknek ismerniük kell miként változik szabályozás. Alkotmányos jog, ráadásul nagyon fontos uniós alapjog is a személyes adatok védelméhez és a magánszférához való jog. Az InfoRádió Aréna című műsorában ismertette a "GDPR helyzetet" Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke:

"Arra nézve nincs statisztikánk, hogy az adatkezelők mennyire nézték vagy nézették át a saját adatkezeléseik GDPR-kompatibilitását. Egy korábbi felmérés szerint ez az arány nem túl magas. Különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzete kérdéses."

Az országos, illetőleg megyei kamarák is szerveznek olyan konferenciákat, éppen a kisvállalkozások számára, amelyek a GDPR-ra való felkészülést célozzák meg.

A nemzeti jogszabályok még nem készültek el, de ha törik, ha szakad, az adatkezelőknek alkalmazniuk kell a rendeletet. Ahhoz, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a rendeletből eredő kötelezettségeit vagy jogköreit gyakorolja, meg kell születnie a nemzeti jogszabálynak. Ez az infotörvény módosításával valósulhat meg.

Az európai adatvédelmi rendelet közvetlenül alkalmazandó, azt már nem kell, sőt, nem is szabad nemzeti jogba ültetni, viszont a teljes alkalmazhatósága, a számonkérés érdekében kiegészítő szabályok szükségesek azokon a pontokon, ahol ezt maga a GDPR megengedi.

A rendelet maga is tartalmaz bizonyos eljárási szabályokat, például 72 órán belül be kell jelenteni az adatvédelmi incidenseket, vagy az adatvédelmi hatóságnak milyen szempontok szerint kell a bírságot kiszabnia, de nem ad hozzá részletes szabályokat. Az eljárási szabályok rendszerét hozzá kell illeszteni a GDPR-hoz, mert nincsen az Európai Unióban egységes közigazgatási eljárási jog. Ez azonban az adatkezelőket csak akkor érinti, ha vagy hatósági eljárás indul ellenük, esetleg vállalati kötelező szabályokat szeretnének engedélyeztetni, vagy adatvédelmi hatásvizsgálatot kell lefolytatniuk.

A másik, hogy a nemzeti jogalkotóknak ki kell jelölniük azt a hatóságot, amelyik eljár.

Az adatvédelmi hatóság csak ellenőriz, a GDPR-nak való megfelelés az magából a GDPR-ból következik. Az alkalmazásnak nem feltétele, hogy a nemzeti jogszabályok megszülessenek, de kötelezettségszegési eljárással számolhatnak azon tagországok, ahol nem születik meg az alkalmazáshoz szükséges jogszabályi kiegészítés

Személyes adatok védelme

Alkotmányos jog, ráadásul nagyon fontos uniós alapjog is a személyes adatok védelméhez és a magánszférához való jog. Tehát mind a két szempontból alapjogot érint, ezért az nem engedhető meg az Európai Bizottság véleménye szerint, hogy valamelyik ország az egységes fellépést azzal akadályozza meg, hogy a szükséges kijelölő jogszabály nem születik meg május 25-ig. Mert akkor nem lehet európai szinten fellépni.

Levelezőlisták

A levelezőlisták adataival kapcsolatban azért, mert ma van egy hozzájáruláson alapuló adatkezelés, nem biztos, hogy megfelel a GDPR által támasztott követelményeknek. Hogy megfeleljen az előírásoknak az adatkezelő feladata, neki kell a megfelelő tájékoztatást megadni, és nagyon fontos az átláthatóság követelménye, az adatkezeléseket jogszerűen, tisztességesen és átlátható módon kell folytatni.

Mindenkire kiterjed a GDPR hatálya, egyetlen kivétellel: a magánszemélyre nem vonatkozik, ha saját célú az adatkezelés. De ha már a Facebookra föl akarja tenni a csoportképet, akkor neki is be kell szereznie a csoportképen szereplők hozzájárulását.

Forrás: 
infostart.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megkezdődött a 2020 utáni KAP érdemi vitája

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács július 16-i brüsszeli ülésén került sor az új Közös Agrárpolitika jövőbeni szabályainak első érdemi vitájára. Az uniós agrárminiszterek a szabályozás egyszerűsítésének lehetőségeiről folytattak vitát.

A világ legnagyobb szabadkereskedelmi egyezményét írta alá az EU Japánnal

Az Európai Unió és Japán közti megállapodást négy éven keresztül készítették elő. Az egyezmény lehetővé teszi, hogy a két fél ezentúl vámmentesen kereskedhessen egymással.

Az évszázad nyarára készülnek Németországban

Emlékeznek még 2003 nyarára? Amikor a Balatonban annyira kevés volt a víz, hogy már a vízpótlásról ment a diskurzus? Nos, miközben az idén nálunk eddig meglehetősen szolid a hőmérséklet és víz is van, Németországban azt számolgatják, hogy ha így folytatódik, akkor a 2003-as nyár elbújhat majd az idei mögött.

Növekvő beruházások, emelkedő árak

A Központi Statisztikai Hivatal átfogó, „A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2017” című elemzése az ágazat tavaly elért eredményeit mutatja be. Adatai alapján hazánk az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának 1,9 százalékát állította elő 2017-ben, amihez legfőképp az évről évre egyre nagyobb területen termesztett ipari növényekkel járultunk hozzá.

Brüsszel: Több mozgástér, kevesebb forrás

Több teret engedne Brüsszel a tagállamoknak a döntéshozatalban, de végső soron kevesebb pénzt oszthatnának el az uniós országok – így módosulna a Közös Agrárpolitika (KAP) az Európai Bizottság javaslatának értelmében. Az előterjesztés részleteit a Bizottság emberi ismertették szerdán Budapesten, az Agrárminisztériumban megtartott szakmai rendezvényen.

Az osztrákok a legfiatalabbak, a románok vannak a legtöbben, az íreknél a legnagyobb az agrártáj

Nyugati szomszédunknál, valamint Lengyelországban és Szlovákiában a gazdálkodók körülbelül ötöde 40 év alatti; az unió-szerte nyilvántartott mintegy 10,3 millió gazdaság harmada Romániában található; a mezőgazdasági áruk forgalmát tekintve pedig Franciaország vezet – ilyen, és ehhez hasonló érdekességek derülnek ki az Eurostat adataiból.

Ellenzik a rendszer további komplikálását

Az Európai Bizottság 16,4 százalékkal csökkentené a Magyarországnak nyújtandó területalapú támogatások összegét a 2021-2027 közötti időszakban a jelenlegi programozási időszakhoz képest.

A fontárfolyam rontja a magyar export versenyképességét is

Az Európai Unióba irányuló brit export éves szinten 6,8 százalékkal nőtt a tavalyi első negyedévhez képest, míg az Uniós kivitel Nagy-Britanniába csak 0,9 százalékkal, áll a piacvezető hitelbiztosító tanulmányában. Az Atradius elemzői szerint ezt a font gyengülése okozza. A Brexit várhatóan 0,5 százalékkal lassítja majd a magyar GDP növekedését is.

Több amerikai termék drágulhat itthon

Az amerikai árukat importáló hazai cégeknek a 25 százalékos uniós védővám ellenére semmiféle pluszbevallást, dokumentumot nem kell benyújtaniuk, a vámkezelés során viszont magasabb összegű vámterhet kell kifizetniük.

Megkezdődtek a szabadkereskedelmi tárgyalások Új-Zéland és az EU között

Hivatalosan is megkezdődtek a szabadkereskedelmi tárgyalások az Európai Unió és Új-Zéland között - jelentette be az Európai Bizottság. Különös figyelmet fordítanak ugyanakkor a sérülékenyebb ágazatok, köztük a mezőgazdaság oly módon való védelmére, hogy a piac megnyitása - de nem teljes liberalizációja - maximális előnyökkel járjon anélkül, hogy a helyi termelők hátrányba kerülnének.