Back to top

Lejár a határidő: nincs menekvés az adatkezelés útvesztőjéből

Már csak néhány nap maradt az Európai Unió új adatvédelmi rendeletének hatályba lépéséig, és a nemzeti jogszabályok még nem készültek el, de Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke arra figyelmeztet, az új előírásokat ha törik, ha szakad, május 25-től be kell tartania.

Mindenkit érint az adatvédelmi rendelet. A legnagyobb multiktól, a KKV-on át a civil szervezetekig, de még a magánszemélyeknek ismerniük kell miként változik szabályozás. Alkotmányos jog, ráadásul nagyon fontos uniós alapjog is a személyes adatok védelméhez és a magánszférához való jog. Az InfoRádió Aréna című műsorában ismertette a "GDPR helyzetet" Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke:

"Arra nézve nincs statisztikánk, hogy az adatkezelők mennyire nézték vagy nézették át a saját adatkezeléseik GDPR-kompatibilitását. Egy korábbi felmérés szerint ez az arány nem túl magas. Különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzete kérdéses."

Az országos, illetőleg megyei kamarák is szerveznek olyan konferenciákat, éppen a kisvállalkozások számára, amelyek a GDPR-ra való felkészülést célozzák meg.

A nemzeti jogszabályok még nem készültek el, de ha törik, ha szakad, az adatkezelőknek alkalmazniuk kell a rendeletet. Ahhoz, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a rendeletből eredő kötelezettségeit vagy jogköreit gyakorolja, meg kell születnie a nemzeti jogszabálynak. Ez az infotörvény módosításával valósulhat meg.

Az európai adatvédelmi rendelet közvetlenül alkalmazandó, azt már nem kell, sőt, nem is szabad nemzeti jogba ültetni, viszont a teljes alkalmazhatósága, a számonkérés érdekében kiegészítő szabályok szükségesek azokon a pontokon, ahol ezt maga a GDPR megengedi.

A rendelet maga is tartalmaz bizonyos eljárási szabályokat, például 72 órán belül be kell jelenteni az adatvédelmi incidenseket, vagy az adatvédelmi hatóságnak milyen szempontok szerint kell a bírságot kiszabnia, de nem ad hozzá részletes szabályokat. Az eljárási szabályok rendszerét hozzá kell illeszteni a GDPR-hoz, mert nincsen az Európai Unióban egységes közigazgatási eljárási jog. Ez azonban az adatkezelőket csak akkor érinti, ha vagy hatósági eljárás indul ellenük, esetleg vállalati kötelező szabályokat szeretnének engedélyeztetni, vagy adatvédelmi hatásvizsgálatot kell lefolytatniuk.

A másik, hogy a nemzeti jogalkotóknak ki kell jelölniük azt a hatóságot, amelyik eljár.

Az adatvédelmi hatóság csak ellenőriz, a GDPR-nak való megfelelés az magából a GDPR-ból következik. Az alkalmazásnak nem feltétele, hogy a nemzeti jogszabályok megszülessenek, de kötelezettségszegési eljárással számolhatnak azon tagországok, ahol nem születik meg az alkalmazáshoz szükséges jogszabályi kiegészítés

Személyes adatok védelme

Alkotmányos jog, ráadásul nagyon fontos uniós alapjog is a személyes adatok védelméhez és a magánszférához való jog. Tehát mind a két szempontból alapjogot érint, ezért az nem engedhető meg az Európai Bizottság véleménye szerint, hogy valamelyik ország az egységes fellépést azzal akadályozza meg, hogy a szükséges kijelölő jogszabály nem születik meg május 25-ig. Mert akkor nem lehet európai szinten fellépni.

Levelezőlisták

A levelezőlisták adataival kapcsolatban azért, mert ma van egy hozzájáruláson alapuló adatkezelés, nem biztos, hogy megfelel a GDPR által támasztott követelményeknek. Hogy megfeleljen az előírásoknak az adatkezelő feladata, neki kell a megfelelő tájékoztatást megadni, és nagyon fontos az átláthatóság követelménye, az adatkezeléseket jogszerűen, tisztességesen és átlátható módon kell folytatni.

Mindenkire kiterjed a GDPR hatálya, egyetlen kivétellel: a magánszemélyre nem vonatkozik, ha saját célú az adatkezelés. De ha már a Facebookra föl akarja tenni a csoportképet, akkor neki is be kell szereznie a csoportképen szereplők hozzájárulását.

Forrás: 
infostart.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tovább szárnyal a gigantikus olasz borpiac

A várakozásnál is jobb évet zárt az olasz borexport 2018-ban. A világ legnagyobb bortermelő országa 6,2 milliárd euró értékben szállított külföldre, így tavaly 3,3 százalékkal növelte exportteljesítményét 2017-hez képest.

Tizenhárommilliárd forint forrásból kapnak támogatást a baromfitartók

A 2019. évre szóló baromfi állatjóléti támogatási kérelmek beadási határideje 2019. április 15-e. A kérelmeket a Magyar Államkincstár honlapján megtalálható új formanyomtatványon kell benyújtani. A baromfi állatjóléti támogatások folyósítására a 2019. évi költségvetésben megközelítőleg 13 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre, amely meghaladja a korábbi évek keretösszegét.

A német agrárkormányzat eredményei és kihívásai

Mintegy esztendeje, 2018 tavaszán lépett hivatalba Németország harmadik, azaz a CDU és a bajor CSU, valamint az SPD által alkotott nagykoalíciós kormánya. Az élelmezési és mezőgazdasági miniszteri tiszt a tárcánál a CDU színeiben parlamenti államtitkárnál korábban már „megfordult” Julia Klöcknernek jutott, aki egy éves tevékenysége során 17 rendeletet hozott és 15 előterjesztéssel járult hozzá a kabinet munkájához.

Macron elnök a gazdák pártján áll

Emmanuel Macron francia elnök népszerűsége nagyot nőtt a francia gazdálkodók körében, miután a párizsi nemzetközi mezőgazdasági szakvásáron kijelentette, kiáll amellett, hogy az EU ne nyirbálja meg a Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetését. Hosszú idő után a sajtó is most nyilatkozott róla először pozitívan.

Kötelező digitalizáció a mezőgazdaságba

A Mezőgazdasági Gépgyártók Európai Szövetsége (CEMA) a közelmúltban felszólította az uniós tagállamokat, hogy tegyenek „egyértelmű kötelezettségvállalást” az európai mezőgazdaság digitalizálására, mert ez az egyetlen út a jelenlegi környezeti és gazdasági kihívások leküzdéséhez.

Kerítés a vírus ellen

Április 6-tól eltűnnek a kirándulást tiltó táblák a belgiumi erdőkből. Hónapról hónapra csökken ugyanis az afrikai sertéspestis (ASP) betegségben elpusztult vaddisznók száma az országban. Februárban 217, márciusban pedig már csak 83 fertőzött vaddisznót találtak az ország déli tartományának erdeiben.

Lassan benépesül a határ, de nem a cukorrépáé a főszerep

Vajdaságban már zajlik az élet a határban. Jelenleg a magágy-előkészítéssel foglalatoskodnak, a vetés csak áprilisban indul be tömegesen, lévén, hogy tavaszi kalászosokat, cukorrépát és napraforgót viszonylag kis területen termesztenek az itteni gazdák. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is a kukorica és a szója lesz a legnépszerűbb haszonnövény.

Új növényegészségügyi rendelet - szakmai álláspont

Az Európai Faiskolák Szövetsége (ENA) kétségeket fogalmazott meg az Európai Unió 2019 decemberében hatályba lépő új növényegészségügyi rendeletével kapcsolatban. Ugyanakkor üdvözli a kártevők és kórokozók terjedésének megfékezésére tett intézkedéseket.

Már százezren aláírták a magyar gazdák érdekében indított petíciót

Már százezren aláírták a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) által az uniós agrárforrások szintjének megőrzéséért indított petíciót - jelentette be az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára vasárnap a Csongrád megyei Fábiánsebestyénen.

Tisztább levegőre ad pénzt Brüsszel

Mintegy hárommillió lakost és tíz települést érintő, nyolc évig tartó projekt indul Hungairy néven azzal a céllal, hogy komplex módon javítsanak a levegő minőségén. Az uniós társfinanszírozással induló program 5 milliárd forintba kerül és egyebek mellett szemléletformáló kampányok, szakértői tanulmányok, közbringa-rendszer, valamint közlekedési applikációk is lesznek benne.