Back to top

Új alosztályok az agrárkamaránál

Megalakult a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Vízgazdálkodási alosztálya valamint Környezeti és fenntarthatósági alosztálya március 11-én. A két alosztály céljai közt szerepel egyebek közt a vízjogi engedélyezési folyamatok egyszerűsítése, szántóföldi vízkezelési technológiák kidolgozása, az öntözésfejlesztés, továbbá foglalkozik az ökológiai gazdálkodással, a növényvédő szerek használatával is.

Mindemellett az új vidékfejlesztési pályázatok kialakításában, a pályázók szakmai megfelelőségének segítésében is aktív szakmai szerepet vállal.

A 2018 év elején alakult meg – Kis Miklós Zsolt, a NAK általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnökének irányításával, valamint Szabó Levente (KITE Zrt.) országos osztályelnök szakmai vezetésével – a kamara Környezeti, vízgazdálkodási és fenntarthatósági osztálya. Ennek keretében jött létre most a két alosztály, melyek az országos osztálytagok észrevételeinek figyelembevételével, meghatározott munkatervvel irányozza elő az érintett gazdálkodók érdekeinek érvényesítését és a szakmai ismeretek terjesztését.

A vízgazdálkodási alosztály vezetője Varga Gyula (Irrifarm Kft.). A rendszeres osztályüléseken és szakmai konzultációkon túl a vízgazdálkodási alosztály előirányozza évente legalább egy

bemutatóval egybekötött szakmai szimpózium szervezését, az öntözésben érintett intézmények, szakmai döntéshozók és felsőoktatási intézmények bevonásával.

Az alosztály munkatervében többek közt ütemezi azon módosító javaslatok megfogalmazását, amelyek segítik a Vidékfejlesztési Program (VP) öntözéses pályázatait, a vízjogi engedélyezési folyamatok, valamint az azokhoz szükséges földtulajdonosi hozzájárulások megszerzésének egyszerűsítését.

A szakmai célok között szerepel szántóföldi vízkezelési technológiák kidolgozása, összehangolt informatikai, távérzékelési és ellenőrzési rendszerek tervezése, valamint a meteorológiai hálózatok, előrejelző rendszerek összekapcsolási lehetőségeinek feltérképezése. Továbbá a precíziós öntözési technológiák tekintetében olyan javaslatok kidolgozása, amelyek megteremtik a szakmai megoldások feltételrendszerét.

Az alosztály mindezen témákban adott megoldási javaslataival hozzájárul a kormányhatározat alapján készülő öntözésfejlesztési stratégiához is, amelyhez egyrészt a kamara újra felmérte közel negyvenezer termelő – több mint egymillió hektárra adott – öntözési vízigényét, és amely stratégiát a kamara bevonásával kell elkészíteni és a kormány elé terjeszteni.

A környezeti és fenntarthatósági alosztály vezetőjének Czeller Gábort, a Magyar Biokultúra Szövetség elnökét választották meg. Az alosztály céljai között szerepel olyan javaslatok kidolgozása, amelyek segítik

a VP ökológiai gazdálkodási támogatási keret teljes kihasználását, illetve a géntechnológiai módosítás új technikáinak értékelését az élelmiszergazdaság vonatkozásában.

Ezen túlmenően javaslatot fogalmaz meg a növényvédő szerek felhasználásánál a kritikus illetve környezetbarát hatóanyagcsoportok kezelésére, a kormányzat által elfogadott Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért stratégia köztes értékelésére.

Továbbá a precíziós gazdálkodási technikák környezeti és fenntarthatósági szempontú értékelésére, illetve a jó gyakorlatok kidolgozására és elterjesztésére a humuszt megőrző gazdálkodási formák tekintetében. Emellett előirányozza egy olyan adatgyűjtési kérdőív készítését a gazdálkodói körben, amely szakmailag megalapozza az új VP agrárkörnyezeti támogatásait.

Forrás: 
NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyre hosszabbak az aszályos időszakok Somogyban

A klímaváltozás miatt ugyan nem csökken az összcsapadék-mennyiség a térségben, ám az aszályos időszakok egyre hosszabbak Somogyban is. Ezért az Országos Vízügyi Főigazgatóság aszályfigyelő rendszert épít ki. Ennek keretében Somogyban elsőként a drávai aszálykörzetben Kálmáncsán létesült mérőállomás.

Tízmilliárdok öntözésfejlesztésre

További nemzeti forrásokat különített el a Kormány öntözésfejlesztésre, illetve konkrét feladatokat határozott meg azzal kapcsolatban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara stratégiai jelentőségűnek tartja az öntözés fejlesztését, üdvözli az azt előrevivő kormányzati döntést.

Egyelőre még rejtély, hogy miért mélyül a Dráva

Egy jelenleg zajló projektben vizsgálják a vízügyi szakemberek a Dráva medermélyülését. Ennek az eddig megállapított mértéke a hosszú távú adatok elemzése alapján átlagosan három centit jelent évente a folyó magyarországi szakaszán.

Több program is segíti a fiatal gazdákat

A generációváltás elősegítéséről illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) között létrejövő programokról beszélt Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Weisz Miklós, az AGRYA társelnöke a két szervezet közös sajtóreggelijén, január 15-én.

A földforgalmi szabályozás változásai

Ez év január 11-én hatályba lépett az agráriumot érintő jogszabály-módosítási csomag, ami egyrészt a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény egyes paragrafusait módosítja.

Foglalkoztatást segítő alkalmazás teszteléséhez gazdálkodók jelentkezését várják

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara együttműködésével a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. továbbfejlesztette az egyszerűsített foglalkoztatás elektronikus ügyintézését segítő (EFO) mobilalkalmazást. A munkavállalók bejelentése immáron még könnyebbé válik, e-személyi igazolványuk adatai telefonról is beolvashatóak.

Fejlesztőket és innovátorokat keres a NAK

Fejlesztők és innovátorok jelentkezését várják a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Design Terminal ötletversenyére 2019. február 18-ig!

Tavasztól hatékonyabb lesz a Balatonon az iszapeltávolítás

Tavasszal munkába állhat a Balatonon az az új technológiával dolgozó, mobil lágyiszap-eltávolító és -víztelenítő berendezés, amelyet több mint két év alatt fejlesztett ki a Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt. az unió 180 millió forintos támogatásával, összesen mintegy 350 millió forint ráfordítással - közölte a cég vezérigazgatója az MTI-vel.

Misztikumokkal övezett az idei év kétéltűje

Hűvös erdeink egzotikus küllemű kétéltűjét, a foltos szalamandrát választotta a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az év kétéltűjének 2019-ben. A látványos színezetű állathoz kötődő számtalan mendemonda rengeteg példány vesztét okozta. De mi a valóság?

Hatályba léptek a földtörvény módosításai

2019. január 11-én hatályba léptek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége által kezdeményezett, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmát szabályozó, és az agrárium szereplőinek versenyképességét javító törvénymódosítások.