Az új növénynemesítési eljárások úgymond „legalizálása” az Európai Unióban attól függ, hogy az Európai Bíróság hogyan értelmezi az érvényben lévő törvényeket. A biztos kijelentette, hogy az Európai Bizottságnak nincs jogosultsága arra, hogy ezt megtegye, csak véleményt fogalmazhat meg. A biztos hozzátette, a törvények értelmezése az Európai Bíróság által sem jelent végleges döntést, csak iránymutatást ad arra, hogy milyen irányban folytatódjon tovább a folyamat.
Az új növénynemesítési technikák fogalma egy sor génsebészeti eljárást takar, amelyekkel a növények kártevőkkel vagy aszállyal szembeni ellenálló-képességét lehet fokozni. Még mindig kérdéses, hogy ezeket a technikákat génmódosításnak kell-e minősíteni vagy sem, ezért jelenleg szigorú GMO-jóváhagyási eljárás alatt állnak.
Az új növénynemesítési technikák támogatói szerint ezek a módszerek a hagyományos keresztezéses nemesítést utánozzák korszerű módszerekkel, a gének szintjén. Nem alkalmaznak idegen géneket, ezért az így létrejött fajták nem GMO-k.
A hagyományos nemesítési módszerek hívei szerint azonban ezeket az új technikákat a GMO-törvény hatálya alá kell helyezni. Véleményük szerint az élelmiszer-gyártók ezen a módszerekkel „a hátsó ajtón hozzák be” a génmódosított fajtákat Európába.
Úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság a Bíróság jogértelmezésére hagyatkozva hoz majd döntést, várhatóan még májusban, ám egyes források szerint álláspontját csak júniusban hozza nyilvánosságra.