Back to top

Egyetért az édesvízi haltenyésztés célzott támogatásával az Európai Parlament

Az Európai Parlament végre elismeri, hogy az édesvízi akvakultúra jelentősen hozzájárul az európai polgárok minőségi és egészséges hallal történő ellátásához, ezért megfelelő mértékű finanszírozásra van szükség – jelentette ki Erdős Norbert EP-képviselő a Halászati Bizottság szavazását követően.

Magyar siker, hogy az elfogadott szöveg kimondja: az akvakultúrára szánt uniós fejlesztési pénzek egyötödét az édesvízi haltenyésztésre kell fordítani – vallja Erdős Norbert. A magyar érdekeknek megfelelően a jelentésbe bekerült, hogy az édesvízi akvakultúrára a tengeri akvakultúrától eltérő, egyedi környezeti fenntarthatósági szabályok vonatkozzanak - írta a beol.hu.

Erdős Norbert kiemelte: a valóságban az édesvízi akvakultúra több mindenben különbözik a tengeri akvakultúrától, mint hasonlít rá, hiszen ebben az ágazatban az állománymegőrzés, a takarmányozás vagy a szaporodás teljesen más gyakorlatot igényel. Kifejezetten üdvözölte, hogy a Parlament külön fejezetben kívánja szerepeltetni az édesvízi akvakultúrát az uniós halászati politikán belül, s úgy véli, hogy egyedi és eltérő szabályokat kellene a tengeri és az édesvízi ágazatra meghatározni.

Jelentős magyar érdek, hogy az édesvízi akvakultúrát segítő uniós források nagysága a jövőben növekedjen, annak ellenére, hogy az új uniós hétéves költségvetési javaslatban körülbelül négy százalékkal csökkentenék a halászati politikára szánt költségvetést.

– Sikerült meggyőznöm a képviselőtársakat, hogy az uniós akvakultúra ágazatra a jelenlegi 1280 millió euró helyett körülbelül másfélszer magasabb költségvetésre lenne szükség – tette hozzá a politikus. Mivel az édesvízi akvakultúra teljesítménye az összeurópai ágazat húsz százalékát teszi ki, ennek az uniós támogatások arányában is meg kell mutatkoznia.

– Egyetértek az egyablakos ügyintézési rendszernek a halászati és akvakultúra ágazatban történő bevezetésével. A halászok és a haltenyésztők életét jelentősen megkönnyítené, ha a releváns okmányokat egyetlen, valamennyi hatáskörrel rendelkező hatóságnak kellene csak bemutatni – hangsúlyozta Erdős Norbert.

A néppárti képviselő üdvözölte, hogy az EP jelentése a jövőre nézve is fontosnak tartja az akvakultúrához kapcsolódó kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység fokozott uniós támogatását, különös tekintettel a gazdasági fenntarthatóságot és a nemzetközi versenyképességet érintő területekre, mint például az energia- és erőforrás-hatékonyság, a biológiai alapok fejlesztése vagy magasabb szintű ökológiai szolgáltatások nyújtása.

Erdős Norbert emlékeztetett: számos tagállamban – köztük a tenger nélküli országokban, mint például Ausztria, Luxembourg, Csehország, Szlovákia és Magyarország – elterjedtek az extenzív polikultúrás pontyos tógazdaságok és más hasonló re-cirkulált tógazdaságok, amelyek alapvetően gabona-bázisú takarmányozást folytatnak.

Ezek agro-ökológiai hatása egyértelműen pozitív, hiszen jelentős ökológiai és ökoszisztéma szolgáltatásokat biztosítanak, természetvédelmi szempontból fontosak, mindamellett, hogy európai jelentőségű élővilágot tartanak fenn. Továbbá az ilyen típusú tógazdaságok visszaszolgáltatják az általuk használt vizet, általában jobb minőségben, mint amikor kivették azt. A halastavak, a vonuló és vándormadarak, illetve a hazai vizekhez kötött életű faunának pihenő-, táplálkozó- és költőhelyet jelentenek a haltermelés szempontjából indifferens időszakban.

 

Forrás: 
beol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Klímaváltozás: a halak is költöznek

A természetes vizek szennyezettsége vagy kiszáradása, sőt még egyes madarak is veszélyeztetik hazánk őshonos halait. A klímaváltozás miatt az alföldi fajok a hegyvidékre vándorolnak, Hajdú-Bihar megye termálvizeiben viszont új közösséget találtak a Debreceni Egyetem kutatói.

Kecsegéket telepítettek a Dunába

A teljes körű budapesti szennyvíztisztításnak köszönhetően egyre tisztább a Duna vize, ezáltal a folyó élővilága is megújult, ezt a folyamatot segíti a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) és a Fővárosi Horgászegyesületek Szövetségének (FŐHESZ) közös szerdai haltelepítési akciója, amelyben 500 kilogramm kecsegét telepítettek a Dunába az FCSM Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepénél.

Nagy érték rejlik a vizeink felszíne alatt

Ha ragadozó is él a vízben, hátának magassága nőni kezd, így próbálja „túlnőni” a rablóhal száját – hangzott el a Halak Napjának központi rendezvényén, ahová az ország megannyi szegletéből érkeztek az aktualitásokra és érdekességekre kíváncsi halbarátok.

Greta után az Európai Parlament is lépéseket sürget

Az Európai Parlament március 13-ai ülésén a képviselők többek között a légszennyezés megfékezésére is tettek javaslatot, eszerint például a jövőbeli mezőgazdasági támogatásokat össze kell kapcsolni a légszennyezés mértékével.

Megfér egymással a haltermelés és a műanyaggyártás

A Biofloc Kft.-vel RAS-rendszerek és műanyag tartályok révén kerültünk kapcsolatba, ám Kabán járva kiderült, hogy komoly, 27 kádat tartalmazó intenzív telepükön évente 100 tonna szürke harcsát tenyésztenek recirkulációs rendszerben. A céget ezúttal is Sziráki Bencével, a MA-HAL ügyvezető igazgatójával látogattuk meg. Pongor Ferenc és Miskolczi Csaba, a Biofloc Kft. két prominens vezetője fogadott bennünket.

Épségben hazatért a Tisza-tóba a pontyóriás

Sikeresen visszahelyezték eredeti élőhelyére, a Tisza-tóba a sajátos pikkelyrajzolata alapján azonosított óriáspontyot. A kapitális egyedet korábban illegálisan telepítették át az egyik Pest megyei horgásztóba. Visszaszállítását több hónapos hatósági procedúra előzte meg.

Jól járhatnak az édesvízi halgazdaságok

Az új uniós költségvetési ciklus előkészítése során a magyar javaslatok hatékonyan képviselték az édesvízi halgazdálkodás érdekeit, az ágazat ezért az eddigieknél nagyobb támogatásokra és a bürokratikus terhek mérséklésére számíthat 2021-től - mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten Erdős Norbert európai parlamenti képviselő.

Négy halfajnál is fogási tilalom kezdődik

A Nébih felhívja a horgászok figyelmét, hogy február 28. a fogási naplók leadási határideje. Fontos dátum március 1. napja is, hiszen a már érvényben lévő csukafogási tilalom mellett másik négy halfaj tilalmi ideje is megkezdődik. Péntektől nem fogható a fogassüllő, a kősüllő, a balin és a sügér.

Négy mázsa küsz pusztult el a Balatonnál

Az elmúlt hétvégén Balatonlelle egyik strandján egy esővíz befolyónál négy mázsányi elpusztult szélhajtó küszre lettek figyelmesek a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. szakemberei. Az esetről lakossági bejelentéseket is érkeztek, valamint az interneten több rémhír is szárnyra kelt.

Február 1-jén elkezdődik a csuka fogásának fajlagos tilalmi ideje

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a horgászok és a halászok figyelmét, hogy – a hatályos jogszabályok értelmében – 2019. február 1-jén nulla órától tilos a csuka kifogása és elvitele Magyarország halgazdálkodási vízterületein. A fajlagos tilalom március 29-én éjfélkor ér véget.