Back to top

Gyakorlati tanácsok a fenntartható takarmányiparhoz és állattenyésztéshez

Az már sok helyütt elhangzott, hogy a következő Közös Agrárpolitika nagyobb elvárásokat támaszt majd a környezetvédelem és a fenntarthatóság terén. Az Agrárgazdasági Kutatató Intézet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az AGMEMOD konzorcium által szervezett Outlook konferencián a takarmányiparra fókuszálva hangzottak el ezzel kapcsolatos konkrétumok.

A konferencia második, kifejezetten a keveréktakarmány-gyártásra fókuszáló napját Tarpataki Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium Agrárpiaci Főosztályának vezetője nyitotta meg. Rövid köszöntőjében üdvözölte a takarmánypiac szereplőit, akik a nap folyamán előadásaikban azokat a takarmányipar által fejlesztett új és innovatív megoldásokat vázolták, amelyek többek között a keveréktakarmányok táplálóanyag-tartalmának optimalizálását szolgálják, ezáltal hozzájárulnak az állattartás környezeti fenntarthatóságához.

Az egyik legfontosabb változás az új KAP kapcsán az lesz, hogy megjelennek benne a párizsi klímakonferencia uniós vállalásainak elérését célzó kívánalmak, intézkedések. Az ezekkel kapcsolatos hatásindikátorok – mint az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének elvárt szintje, az állatjóléti elvárások - már szerepelnek a nyilvánosságra hozott KAP tervezetben – hívta fel a figyelmet Tikász Ildikó Edit, az AKI Árunövénytermesztés és Takarmányozás Kutatási Osztályának vezetője. Mivel e célok teljesüléséről évente jelentést vár majd az Európai Bizottság a tagállamoktól, ezért az agrárium szereplőinek fel kell készülniük arra, hogy a tevékenységük környezeti hatásáról az e jelentésekhez szükséges adatokat szolgáltassák.

A legcélszerűbb módszer ehhez a teljes életciklus elemzés, amely az alapanyag előállítástól a hulladékba kerülésig felméri egy termék környezeti hatását, a környezetterhelés költségét – mondta az osztályvezető. Emellett megemlített olyan nyomonkövetési lehetőségeket, amelyek egységes, nemzetközileg elfogadott módszertanra alapozva biztosítják üzemi és nemzeti szinten a teljesítményértékelést és a környezeti hatások mérését. A Product Environmental Footprint (PEF) módszertan 27 ágazatra lebontva ad ehhez segítséget, a FAO által fejlesztett LEAP rendszer az állati termékekre koncentrál, míg az ENVIFOOD az élelmiszeripari termékek környezeti hatásának felmérésében ad segítséget.

Pulay Zoltán, az Európai Takarmánygyártók Szövetsége (FEFAC) elnökségi tagja abba nyújtott betekintést, hogy az évi mintegy 155 millió tonnás kibocsátású ipari takarmánygyártást – ami értékben közel 40 milliárd eurót tesz ki – képviselő érdekvédelmi szervezet az ENSZ által megjelölt fenntarthatósági célok közül melyel elérésének elősegítésében hogyan, milyen intézkedések révén tud közreműködni. A szegénység felszámolását elsősorban az állattartók versenyképességének elősegítése révén, míg az egészséges életet az állattartás antibiotikum használatának jobb takarmányreceptúrákkal való visszaszorításában tudja támogatni a takarmányipar.

Ennél is konkrétabb vállalása a szervezetnek, hogy az általa megalkotott szójabeszerzési irányelvet – mely kitér például arra, hogy illegális erdőirtásból szójatermesztésbe vont területekről nem vásárolnak alapanyagot - a 24 tagszövetsége által reprezentált európai gyártók is betartják. Előadásában kitért arra is, hogy a tavaly elfogadott európai fehérje terv megvalósítása érdekében milyen kihívásokra kell választ találnia a takarmányiparnak – többek között az EU-ban termeszthető, nagy fehérjetartalmú növények termesztése, nemesítése, a feldolgozási technológiák javítása, a takarmányok fehérjetartalmának aminosavakkal történő csökkentése, valamint a táplálóanyaghasznosulás enzimekkel való javítása terén.

Nick Major, a FEFAC elnöke azt hangsúlyozta, hogy bár egyre nagyobb a nyomás a takarmányiparon és az állattartáson a környezetterhelése csökkentése érdekében, bármilyen szabályozás megalkotásához globálisan elfogadott, nem versenytorzító módszertan alapján meghatározott pontos adatokon keresztül kell az útnak vezetnie.

A FEFAC is részt vett e módszertanok kidolgozásában, a termékek ökológiai lábnyomának kategóriakönyvét februárban fogadták el. Mint mondta, hamarosan közzéteszik azt az Európai Bizottság megbízásából a Global Metrics for Suistanable Feed elnevezésű szervezet által készített hatalmas, tagállamokra lebontott nyilvános adatbázist is, amelyet takarmányipar és az állattenyésztés használhat majd a környezetterhelési életciklus elemzések elkészítéséhez. Szavai szerint a FEFAC segíti majd a magyar takarmánygyártókat is az új módszertanok megértésében és bevezetésében is.

Az Európai Unió által támasztott fenntarthatósági kihívásokra a magyarországi piaci szereplők saját tapasztalataikon keresztül reagáltak a nap folyamán. A program során felmerült kérdésekre a záró panelbeszélgetésen megszólaltatott piaci szereplők közösen keresték a válaszokat.

A konkrét iparági tapasztalatokról bővebben a Magyar Mezőgazdaság hetilap következő számaiban olvashatnak majd. 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az első környezetbarát tej Hollandiából

A holland tejipari óriás, a FrieslandCampina bejelentette, hogy piacra dobja első „fenntartható” tejét. A lényeg, hogy a tej olyan gazdaságokból származik, melyek jelentős lépéseket tettek a környezetbarát termelésért.

Történelmet ír a díszkertész szakma

Az együttgondolkodás, a díszkertész ágazat jövőképének, stratégiai elképzeléseinek fölvázolása, egy majdani kertészeti törvény alapjainak lerakása a célja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Díszkertészek Szövetsége és a térség meghatározó egyesülete által szervezett fórumsorozatnak. Az első rendezvényt a zöldfelület-gazdálkodás témájában Bükfürdőn tartották.

Elengedjük az átfolyó vizeket, miközben a talajok egyre vízhiányosabbak

Magyarország vízkár veszélyeztetettsége Európában egyedülálló. A gyakori ár- és belvíz komoly károkat okoz, mint ahogy az egyre hosszabb aszályos időszakok is. Sokat segítene, ha az átfolyó vizeket a jelenleginél jóval nagyobb mértékben tudnánk megtartani és hasznosítani. A kamara évek óta igyekszik erre felhívni a figyelmet és keresni a megoldásokat. Ezúttal Kecskemétre hívta a szakembereket.

Elfogadták az illeglális kutak morattóriumának 2020-ig történő meghosszabbítását

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezésére a Magyar Országgyűlés elfogadta az illegálisan kialakított kutak bírságmentes fennmaradására korábban 2018. december 31-ig szóló időpont 2020 végéig történő meghosszabbítását.

A hazai díszfaiskolák és az önkormányzatok szorosabb együttműködését ösztönzi a NAK

Szebb településkép, könnyebb karbantartás, tervezhetőség és kedvezőbb árak – mindezt eredményezheti a hazai díszfaiskolák és az önkormányzatok szorosabb együttműködése.

A zöldségchips és a lekvárkészítés titkai

2018. december 7-8-án lezajlott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) „Tanuljunk Együtt!” programsorozatának idei utolsó eseménye. A zöldség- és gyümölcsfeldolgozási gyakorlaton élelmiszer-előállítók és mezőgazdasági termelők egyaránt részt vettek.

Falugazdászok az egész Kárpát-medencében

A határon túli magyar gazdák legnagyobb találkozóját minden év december 5-én tartják Budapesten. A 2012 óta zajló program idei eseményén mintegy negyven Kárpát-medencei gazdaszervezet képviseltette magát.

Pályázatoknál csak az „aktív” státuszú szaktanácsadót válasszuk!

A Vidékfejlesztési Programban (VP) pályázók tapasztalhatják, hogy az agrártanácsadói piacon több tanácsadói tevékenységet folytató szolgáltató található. Ilyenek a névjegyzéki szaktanácsadók; a szakmai szervezetek, inputanyag gyártók és forgalmazók tanácsadói és a pályázatíró irodák munkatársai.

Élelmiszeripari kézikönyvekkel segíti a tájékozódást a NAK

„Élelmiszeripari kézikönyv” című sorozatot indított el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A kiadványok a hazai élelmiszer-előállítói kör tájékoztatását, ismereteik bővítését, valamint a minőségi élelmiszerek előállításának támogatását segítik.

Nem dolgoznak többet a növények, hiába tavaszodik korábban

Ezzel eddig nem számoltunk. Azt hihettük, hogy a sokszor emlegetett negatív következmények mellett van legalább egy pozitív velejárója is a klímaváltozásnak: ha korábban kitavaszodik, akkor a növényeknek több idejük van szén-dioxidot megkötni és oxigént termelni. Nos, ez még sincs így, derült ki egy nemzetközi kutatócsoport munkájából.