Back to top

Ha kisebb lenne az adag, kevesebbet ennénk

Rosszul ítéljük meg hogy mennyi az egészséges adag az egyes élelmiszerekből és erre nagy hatással van a termékek csomagolásának mérete. Amerikai kutatók azt vizsgálták, hogy „újratanítható-e” mennyi az elég. A kísérlet eredménye nem csak a fogyasztóknak, az élelmiszergyártóknak is üzen.

Az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt a kereskedelmi forgalomba került élelmiszerek mérete, vagy egyre több termék került egy „adagnyi” csomagolásba. Ez a tendencia megváltoztatta a felfogásunkat arról, hogy mekkora mennyiséget is fogyaszthatunk el az elhízás veszélye nélkül. Sőt, ennek a tudatalatti módosulásnak ironikusan a passzív túlevés nevet adták.

A nyugati országban már komoly problémát jelentő elhízás számos okra vezethető vissza, de az egyik kétségtelenül a gyártók csomagolási szokásai.

Dr. Eric Robinson a Liverpooli Egyetem pszichológiai tanszékének vezetője arra volt kíváncsi, hogy vajon „át tudják-e állítani” a kísérletükben résztvevő emberek érzékelést, és normalizálható-e az egészséges ételmennyiségről alkotott képük.

A kísérlet a „The American Journal of Clinical Nutrition”-ban jelent meg. Három alkalomból állt. Minden esetben a résztvevők quiche-t (ejtsd: kis) mely egy sós pitetorta, illetve salátát kaptak. Az önkéntesek nem tudták, hogy mire megy ki a játék, nekik azt mondták, hogy az ételek hangulatra gyakorolt hatását vizsgálják.

Az első alkalommal a kutatócsoport különböző méretű adagokat mért ki a résztvevőknek – egymástól függetlenül. A második alkalommal az önkéntesek „svédasztalosan” maguk szedhettek annyit, amennyit csak akartak.

Egy héttel később, a harmadik alkalommal, kikérdezték a résztvevőket arról, mekkora a számukra megfelelő ételadag.

Dr. Robinson az eredményről elmondta, hogy korábban is úgy vélték, a kereskedelembe kerülő élelmiszerek mérete hatással lehet a túlfogyasztásra. Ezt a jelen kísérlet alátámasztotta.

Az eredmények alapján azt feltételezzük, ha kisebb, megfelelő méretben kínálnák a boltok, vendéglátó egységek a termékeket, a „normális” fogalma újrakalibrálható lenne.

Dr. Inge Kersbergen hozzátette, hogy még nem világos, mennyi ideig tart és milyen hatásos a kísérletben tapasztalt változás:

"Jobb eredményeket mértünk, amikor csak egy nap telt el az étkezések között. Egy hét után a résztvevők újra nagyobb adagokat szedtek maguknak. Mivel a környezetünk folyamatosan és azonnal hat az ítélőképességünkre, azt feltételezzük, hogy normális méretről alkotott képünk csak akkor tartós, ha újra és újra megerősítjük az élelmiszerek méretével, csomagolásával. (teljes tanulmány itt olvasható).

Forrás: 
University of Liverpool

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Afrikából Ázsiába került a falánk kártevő

A rettegett őszi sereghernyó nemcsak felbukkant, de meg is telepedett Ázsiában. Az ENSZ szerint a gazdáknak nincs választási lehetősége: kénytelenek lesznek megtanulni, hogyan éljenek együtt vele.

Ezeket az ételeket semmiképp ne adjuk a kutyánknak!

A kutyák emésztőrendszere másként működik, mint az embereké. Ezért óvatosan kell bánni az ételekkel! Ami számunkra veszélytelen, nagy kárt is okozhat a kutyusunknak.

A gabonakivitel rontotta az egyenleget

Több mint tíz százalékkal esett az agrár- és élelmiszeripari termékek külkereskedelmi egyenlege tavaly, pozitív viszont, hogy a feldolgozott termékek aránya az alapanyagexport csökkenésétől függetlenül is emelkedik.

Vendéglátás: a séfek keresnek a legjobban

Több mint 300 ezer forintot visz haza a vendéglátóiparban dolgozók fele, 12 százalékuk pedig félmilliónál is többet. Legjobban a séfek keresnek, helyenként még az üzletvezetőknél is jobban, az átlagjövedelmük eléri a havi 360 ezer forintot - írja a Világgazdaság keddi száma az Eventrend Global iparági kutatására hivatkozva.

Több mint 2,2 milliárd forint jut az élelmiszerpiac fejlesztésére

Több mint 2,2 milliárd forintot nyert el, elsősorban az élelmiszerpiac építésére, fejlesztésére összesen 20, a főváros vonzáskörzetében fekvő település, illetve 10 ezer főnél népesebb Pest megyei város önkormányzata - mondta Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium (PM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-nek.

Hatékonyabban az élelmiszerhamisítás ellen

Sem az időnként nagy botrányokat okozó élelmiszerbűnözés, sem a potenciálisan komoly piaci zavarokat eredményező állatbetegségek fenyegetése nem múlt el Zsigó Róbert szerint. Az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára úgy véli, a hatóságok munkájának eredménye, hogy manapság viszonylag csend van ezen a téren a médiában.

A bio csokoládé, amit kézzel és lábbal készítenek

Ritkaságnak számít Elefántcsontparton Dana Mroueh csokoládégyártó műhelye. Nem csak azért, mert kiváló kézműves csokoládékat készít a világ legnagyobb kakaótermelő országában. A módszerei is egyedülállóak.

Gyanúsan olcsó import tej került forgalomba

A Penny Market Kft. – többszörös előzetes egyeztetés ellenére – drasztikusan alacsony, 135 forintos áron dobott piacra egy szlovákiai import UHT tejet 2019. március 21-én, az üzletlánc ezzel a lépéssel a hazai tejfeldolgozóknak és tejtermelőknek hosszabb távon is jelentős károkat okozhat. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TTT) ezért hatósági ellenőrzést kezdeményezett.

Már az élelmiszerlánc-biztonsági elemző rendszer is intelligens

Eredményesen lebonyolította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az „Intelligens Élelmiszerlánc-biztonsági Elemző Rendszer létrehozása” (INTEL) című, kétéves projektjét, amely a hivatal élelmiszerlánc-biztonsági elemző rendszerének korszerűsítését és az ügyfelek elektronikus ügyintézésének egyszerűsítését tette lehetővé.

Ízesített ásványvizek és újfajta likőrök fejlesztéséről állapodtak meg

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Szent István Egyetem (SZIE) és a Miskolci Likőrgyár Zrt. a magyar szeszesital-gyártás értéknövelő és fenntartható fejlesztése érdekében szerdán Budapesten.