0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Ha kisebb lenne az adag, kevesebbet ennénk

Rosszul ítéljük meg hogy mennyi az egészséges adag az egyes élelmiszerekből és erre nagy hatással van a termékek csomagolásának mérete. Amerikai kutatók azt vizsgálták, hogy „újratanítható-e” mennyi az elég. A kísérlet eredménye nem csak a fogyasztóknak, az élelmiszergyártóknak is üzen.

Az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt a kereskedelmi forgalomba került élelmiszerek mérete, vagy egyre több termék került egy „adagnyi” csomagolásba. Ez a tendencia megváltoztatta a felfogásunkat arról, hogy mekkora mennyiséget is fogyaszthatunk el az elhízás veszélye nélkül. Sőt, ennek a tudatalatti módosulásnak ironikusan a passzív túlevés nevet adták.

A nyugati országban már komoly problémát jelentő elhízás számos okra vezethető vissza, de az egyik kétségtelenül a gyártók csomagolási szokásai.

Dr. Eric Robinson a Liverpooli Egyetem pszichológiai tanszékének vezetője arra volt kíváncsi, hogy vajon „át tudják-e állítani” a kísérletükben résztvevő emberek érzékelést, és normalizálható-e az egészséges ételmennyiségről alkotott képük.

A kísérlet a „The American Journal of Clinical Nutrition”-ban jelent meg. Három alkalomból állt. Minden esetben a résztvevők quiche-t (ejtsd: kis) mely egy sós pitetorta, illetve salátát kaptak. Az önkéntesek nem tudták, hogy mire megy ki a játék, nekik azt mondták, hogy az ételek hangulatra gyakorolt hatását vizsgálják.

Az első alkalommal a kutatócsoport különböző méretű adagokat mért ki a résztvevőknek – egymástól függetlenül. A második alkalommal az önkéntesek „svédasztalosan” maguk szedhettek annyit, amennyit csak akartak.

Egy héttel később, a harmadik alkalommal, kikérdezték a résztvevőket arról, mekkora a számukra megfelelő ételadag.

Dr. Robinson az eredményről elmondta, hogy korábban is úgy vélték, a kereskedelembe kerülő élelmiszerek mérete hatással lehet a túlfogyasztásra. Ezt a jelen kísérlet alátámasztotta.

Az eredmények alapján azt feltételezzük, ha kisebb, megfelelő méretben kínálnák a boltok, vendéglátó egységek a termékeket, a „normális” fogalma újrakalibrálható lenne.

Dr. Inge Kersbergen hozzátette, hogy még nem világos, mennyi ideig tart és milyen hatásos a kísérletben tapasztalt változás:

„Jobb eredményeket mértünk, amikor csak egy nap telt el az étkezések között. Egy hét után a résztvevők újra nagyobb adagokat szedtek maguknak. Mivel a környezetünk folyamatosan és azonnal hat az ítélőképességünkre, azt feltételezzük, hogy normális méretről alkotott képünk csak akkor tartós, ha újra és újra megerősítjük az élelmiszerek méretével, csomagolásával. (teljes tanulmány itt olvasható).

Forrás: University of Liverpool