Idén több mint 500 hektár új borszőlőültetvény telepítésére pályáztak a hazai szőlészek. Ez jelentős növekedés a 2016-os 50 és a tavalyi 350 hektár után – írja a vg.hu.
A növekvő telepítési kedv óvatos optimizmusra ad okot, akárcsak az, hogy az utóbbi években ismét szolid emelkedésnek indult a bortermő terület – mondta Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Csizmazia Darab József szőlőnemesítő emlékére rendezett konferencián.
Ugyancsak kedvező folyamat, hogy a – főleg a szőlészeket hátrányosan érintő – folyóborimport tavaly az előző évi háromnegyedére csökkent, az export pedig emelkedett, igaz, elsősorban a nyugat-európai terméskiesés miatt. A cél, hogy a magyar borok exportátlagára növekedjen – mondta a helyettes államtitkár.
Gál Péter kiemelte a brit és a lengyel piacot, ott lényegesen kedvezőbben, 1,59, illetve 1,62 eurós literenkénti átlagáron keltek el a magyar borok.
A hazai termelők szempontjából különösen érdekes az Olaszországgal lebonyolított forgalom.
A néhány évvel ezelőtt nagy tételben érkező folyóborimport mérséklődött, de továbbra is alapvetően olcsó borok érkeznek onnan. Érdekes azonban, hogy az olaszok szintén a hasonló kategóriába tartozó újborokat vásároltak Magyarországról. Vagyis a magyar termelőknek a legolcsóbb borok kategóriájában is van keresnivalójuk, ha megfelelő hatékonysággal dolgoznak – vonta le a következtetést a helyettes államtitkár.