Back to top

A-tól Z-ig, azaz az Alettától a Zalagyöngyéig

Nagyszabású tudományos konferencián emlékeztek meg Csizmazia Darab József munkásságáról. A rendezvénynek helyszínt biztosító agrártárca Darányi terme megtelt a száz éve született szőlőnemesítő előtt tisztelgő szakemberekkel.

Az elmúlt év augusztusában megalakult szervező bizottság döntött arról, hogy 2018 folyamán rendezvénysorozattal emlékeznek meg az elkötelezett szőlészről, a fajtái által itthon és nemzetközileg is ismertséget szerző szakemberről. Ennek keretében április elején szülővárosában, Balatonfüreden, Csizmazia Darab Józsefről, a szenvedélyes filatelistáról hangzottak el előadások, míg néhány héttel később Kecskeméten szerveztek nemzetközi borversenyt az általa jegyzett vagy a fajtáiból további nemesítéssel előállított szőlőkből készült borokból. A konferencia végén bemutatták Hajdú Edit, a hibridszőlők atyjának életéről és munkásságáról írt könyvét.

Sokan tisztelegtek Csizmazia Darab József emléke előtt
Fotó: viniczai

Font Sándor, országgyűlési képviselő köszöntőjében rámutatott, az általa képviselt régióban, a Kunsági Borvidéken, Csizmazia Darab József négy fajtája – az Aletta, a Bianca, a Nero és a Zalagyöngye – a legnagyobb felületen termelt szőlő. A szakember kiemelte, hogy évtizedeken keresztül a szőlőtermesztést és a borászatot mesterségesen szétválasztották, ami nem tett jót az ágazatnak. Szőlőtermesztőként – és házi borászként – a saját bőrén érzi ezt a kettősséget.

„A legolcsóbb borok kategóriájában is van keresnivalónk, de ott nagyon hatékonynak kell lennünk”- hívta fel a figyelmet Gál Péter.

Az agrártárca eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára rámutatott, éppen ezen a piacon folyik a legádázabb harc. Ebben segítenek Csizmazia Darab József által nemesített interspecifikus fajták, melyek kis ráfordítással, nagy termésmennyiséget képesek adni.

A hazai szőlőtermő területekről szólva elmondta, hogy a termőterületek nagyságában két különböző nyilvántartás létezik, és míg a KSH 2016-os adatai 75,6 ezer hektárról szólnak, addig a HNT 65,3 ezer hektárt tart számon. Az eltérés oka, hogy a HNT kizárólag az árutermő borszőlő ültetvényeket tartja nyilván: 1000 négyzetméter felett kötelezően, 1000 négyzetméter alatt pedig akkor, ha az ültetvény árutermő borszőlőültetvény. A KSH a 200 négyzetméter feletti összes szőlőültetvényt nyilvántartja, amibe beletartozik a csemegeszőlővel beültetett ültetvények területe is. Ezen adatok előállításánál a HNT adatait és meghatározott szakmai becsléseket vesznek figyelembe a statisztikusok.

Nyitrainé Sárdy Diána, a SZIE Kertészettudományi Karának dékánja előadásában kiemelte, a rezisztens szőlőfajták már rendelkezésre állnak, innen jönnek a borászok, megfelelő borászati technológiával lehet minőségi termékké formálni. Az egyetem Borászati Tanszékén évek óta folyó kísérletek eredményeként 2015-ben elkészült az „abszolut biobor”, ami már nem csak a szőlőt, hanem borászati segédanyagokat tekintve is természetes. A szakember hozzátette, a bor érzékszervi értékét nem csak a szőlő, hanem a borászati technológia is nagyban meghatározza.

Csizmazia emlékkönyv
Fotó: viniczai

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növénytermesztők most elmondhatják a véleményüket

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) kérdőíves felmérést indít a magyarországi szaporítóanyag-felhasználási szokások, stratégiák, választást segítő tényezők megismerése érdekében.

Új növényfajtákkal a klímaváltozás ellen

Az elmúlt hónapok szélsőséges időjárása Ausztriában a szántóföldi növényeknél 10-15 százalékos terméscsökkenést okozott, ám egyes más növényi kultúrák esetében a veszteség akár a 40 százalékot is eléri. Erős visszaesés jellemezte a gyümölcs- és zöldségtermelést is; egyedül a szőlőtermelők zártak viszonylag kedvező szezont.

Nő a bioszőlők területe

A világ biotermékpiacát 2016-ban 84,7 milliárd euró értékűre becsülték, ennek 40%-át az Európai Unió teszi ki kb. 34 milliárd euróval. Igen dinamikusan fejlődő piacról van szó, hiszen tíz év alatt megháromszorozódott a világon a biotermékek iránti kereslet.

Szélesebb körben válhatnak ismertté a digitális technológiák

Kulcskérdés a gazdák bevezetése a digitális világba, hisz ez esetben jóval többről van szó, mint pusztán technológiai megújulásról – hangsúlyozta Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár a közelgő PREGA konferencia és kiállítás beharangozóján.

Jaj a levéltetveknek!

Új hatóanyagcsoportba tartozó rovarölő szert mutatott be a Bayer, amellyel a kertészek és szőlészek védekezhetnek a levéltetvek, a körte-levélbolha, a kabócák és a molytetvek ellen. A klímaváltozás várhatóan a szúró-szívó kártevők szaporodásával is jár, ezért is nagy jelentőségű egy ilyen fejlesztés.

Új magyar borászati kifejezések uniós oltalom alatt

Előrelépés történt a magyar borok uniós oltalma területén, ugyanis az Európai Bizottság foglalkozik a már öt éve benyújtott hagyományos magyar borászati kifejezések kérdésével, és hamarosan sor kerülhet ezek hivatalos bejegyzésére - közölte Erdős Norbert fideszes EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Nemcsak kártevő lehet a rovar a szőlőben

A növényvédelemben minden olyan élőlény, amely károsítókkal táplálkozik, hasznosnak tekinthető. A biológiai védelem nemcsak az ökológiai gazdálkodásban valósítható meg, hanem a környezetbarát, a hasznos élő szervezeteket kímélő szőlőtermesztési technológiákban is.

Támogatás a szőlőkabóca elleni védekezéshez

Támogatási kérelem nyújtható be március 1-jétől a szőlőültetvényeken megvalósuló amerikai szőlőkabóca elleni megelőző védekezéshez. A Magyar Államkincstárhoz 2019. március 1-31. között lehet benyújtani a szőlőültetvények növényegészségügyi megelőző védekezésére, amely az amerikai szőlőkabóca által terjesztett szőlő aranyszínű sárgaságot okozó fitplazma, terjedését hivatott megelőzni.

Narancssárga és roppant egészséges az Amerikában piacra dobott kukorica

Az új fajta narancs színét a benne lévő karotinoidok adják. Ezek közé az antioxidánsok közé tartozik a béta-karotin is, mely az A vitamin elővitaminja, és a szem, illetve az immunrendszer egészséges működésében van szerepe.

Szőlőről, borról huszadszor is

Huszadik alkalommal rendezik meg a Szőlészeti és Borászati Konferenciát Egerben február 13. és 15. között.