Back to top

A-tól Z-ig, azaz az Alettától a Zalagyöngyéig

Nagyszabású tudományos konferencián emlékeztek meg Csizmazia Darab József munkásságáról. A rendezvénynek helyszínt biztosító agrártárca Darányi terme megtelt a száz éve született szőlőnemesítő előtt tisztelgő szakemberekkel.

Az elmúlt év augusztusában megalakult szervező bizottság döntött arról, hogy 2018 folyamán rendezvénysorozattal emlékeznek meg az elkötelezett szőlészről, a fajtái által itthon és nemzetközileg is ismertséget szerző szakemberről. Ennek keretében április elején szülővárosában, Balatonfüreden, Csizmazia Darab Józsefről, a szenvedélyes filatelistáról hangzottak el előadások, míg néhány héttel később Kecskeméten szerveztek nemzetközi borversenyt az általa jegyzett vagy a fajtáiból további nemesítéssel előállított szőlőkből készült borokból. A konferencia végén bemutatták Hajdú Edit, a hibridszőlők atyjának életéről és munkásságáról írt könyvét.

Sokan tisztelegtek Csizmazia Darab József emléke előtt
Fotó: viniczai

Font Sándor, országgyűlési képviselő köszöntőjében rámutatott, az általa képviselt régióban, a Kunsági Borvidéken, Csizmazia Darab József négy fajtája – az Aletta, a Bianca, a Nero és a Zalagyöngye – a legnagyobb felületen termelt szőlő. A szakember kiemelte, hogy évtizedeken keresztül a szőlőtermesztést és a borászatot mesterségesen szétválasztották, ami nem tett jót az ágazatnak. Szőlőtermesztőként – és házi borászként – a saját bőrén érzi ezt a kettősséget.

„A legolcsóbb borok kategóriájában is van keresnivalónk, de ott nagyon hatékonynak kell lennünk”- hívta fel a figyelmet Gál Péter.

Az agrártárca eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára rámutatott, éppen ezen a piacon folyik a legádázabb harc. Ebben segítenek Csizmazia Darab József által nemesített interspecifikus fajták, melyek kis ráfordítással, nagy termésmennyiséget képesek adni.

A hazai szőlőtermő területekről szólva elmondta, hogy a termőterületek nagyságában két különböző nyilvántartás létezik, és míg a KSH 2016-os adatai 75,6 ezer hektárról szólnak, addig a HNT 65,3 ezer hektárt tart számon. Az eltérés oka, hogy a HNT kizárólag az árutermő borszőlő ültetvényeket tartja nyilván: 1000 négyzetméter felett kötelezően, 1000 négyzetméter alatt pedig akkor, ha az ültetvény árutermő borszőlőültetvény. A KSH a 200 négyzetméter feletti összes szőlőültetvényt nyilvántartja, amibe beletartozik a csemegeszőlővel beültetett ültetvények területe is. Ezen adatok előállításánál a HNT adatait és meghatározott szakmai becsléseket vesznek figyelembe a statisztikusok.

Nyitrainé Sárdy Diána, a SZIE Kertészettudományi Karának dékánja előadásában kiemelte, a rezisztens szőlőfajták már rendelkezésre állnak, innen jönnek a borászok, megfelelő borászati technológiával lehet minőségi termékké formálni. Az egyetem Borászati Tanszékén évek óta folyó kísérletek eredményeként 2015-ben elkészült az „abszolut biobor”, ami már nem csak a szőlőt, hanem borászati segédanyagokat tekintve is természetes. A szakember hozzátette, a bor érzékszervi értékét nem csak a szőlő, hanem a borászati technológia is nagyban meghatározza.

Csizmazia emlékkönyv
Fotó: viniczai

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az utolsó permetezés

A növényvédőszer-maradvány kérdése mind a termelők, mind a borászok, mind a fogyasztók szempontjából kardinális kérdés. A kijuttatott növényvédő szereknél az élelmezés-egészségügyi és munkaegészségügyi várakozási idők betartása kötelező nemcsak az egészség és a környezet veszélyeztetése miatt, hanem az erjedés és a bor minősége szempontjából is.

Első alkalommal rendezik meg az Élelmiszer és Marketing Nemzetközi Konferenciát

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Kaposvári Egyetemmel és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal közösen 2018. szeptember 27-én ingyenes szakmai rendezvényt tart I. Élelmiszer és Marketing Nemzetközi Konferencia címmel.

Nagyot szólt a szüret Szekszárdon

A hétvégén megrendezett Szekszárdi Szüreti Napokon ismét nagyszámú látogató vett részt. A borok szerelmesei a számos színpadi produkció és kulturális program megtekintése mellett, harminchat pincészet remekei közül válogathattak a Béla király téri Borudvaron.

Zúg a kombájn, tartályban már a bornak való

Javában tart a szüret a balatonboglári szőlőben. A Viti Coop Kft. jelenleg a fehérszőlőket szedi, s úgy tűnik jó bor, illetve pezsgő készülhet a beszállított szőlőből.

Magyarország keményen küzd a GMO ellen

Hazánk stratégiai kérdésként kezeli a mezőgazdaság GMO-mentes státuszának megőrzését, és az elsők között ismerte fel a génmegőrzés fontosságát.

Szőlőtermelés permetezés és betegségek nélkül

Amellett, hogy nem terheljük vegyszerekkel a környezetünket, a permetezés elhagyásával, minimalizálásával a szőlőtermelés költségeit is csökkentjük, ha a rezisztens fajták mellett tesszük le a voksunkat. Igaz, a gyümölcs, illetve a belőle készült bor minőségén még van mit „csiszolni”, de a szakemberek jó úton járnak.

Fókuszban a hüvelyes növények

A TRUE projekt keretében „Hüvelyes növények a fogyasztók szemével” című C-LIN konferencián a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Aulájában az előadásoké és a tapasztalatcseréké volt a főszerep. A szeptember 11-13. között megrendezett esemény 2. napján a szervezők bemutatták a fenntartható gazdálkodókkal idén tavasszal elindított közös kísérletük eredményeit.

Fogynak a balatoni szőlőterületek - lép az Agrárminisztérium is

A balatoni bortermelők aggasztónak tartják, hogy a nyaralóépítések miatt is fogyatkoznak a tó körüli szőlőterületek. A probléma miatt levelet írtak Nagy István agrárminiszternek, aki az InfoRádió kérdésére reagált a borászok felvetéseire.

Darázsinvázió sújtja a gyümölcsösöket

Későn jött és több kárt okozott, mint hasznot az elmúlt hetek szélsőségesen csapadékos időjárása a mezőgazdaságban. Az elmúlt napok bőséges égi áldásának nem örültek a gyümölcskertészetekben. Bár a legtöbb gyümölcsöt már leszüretelték, de még sok szőlőültetvényben a tőkéken érnek a fürtök.

Sikeresek a magyar fehérborok a nemzetközi piacon

Bővült az első fél évben hazánk borexportja: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a gyöngyözőbor és a pezsgő nélkül számított kivitel mennyiségben 79 százalékkal, csaknem 501 ezer hektoliterre bővült, értékben 47 százalékkal, 13 milliárd forintra emelkedett az év első hat hónapjában. A külpiacon értékesített mennyiség nagyobb részét, mintegy 72 százalékát az úgynevezett lédig borok tették ki.