Back to top

A-tól Z-ig, azaz az Alettától a Zalagyöngyéig

Nagyszabású tudományos konferencián emlékeztek meg Csizmazia Darab József munkásságáról. A rendezvénynek helyszínt biztosító agrártárca Darányi terme megtelt a száz éve született szőlőnemesítő előtt tisztelgő szakemberekkel.

Az elmúlt év augusztusában megalakult szervező bizottság döntött arról, hogy 2018 folyamán rendezvénysorozattal emlékeznek meg az elkötelezett szőlészről, a fajtái által itthon és nemzetközileg is ismertséget szerző szakemberről. Ennek keretében április elején szülővárosában, Balatonfüreden, Csizmazia Darab Józsefről, a szenvedélyes filatelistáról hangzottak el előadások, míg néhány héttel később Kecskeméten szerveztek nemzetközi borversenyt az általa jegyzett vagy a fajtáiból további nemesítéssel előállított szőlőkből készült borokból. A konferencia végén bemutatták Hajdú Edit, a hibridszőlők atyjának életéről és munkásságáról írt könyvét.

Sokan tisztelegtek Csizmazia Darab József emléke előtt
Fotó: viniczai

Font Sándor, országgyűlési képviselő köszöntőjében rámutatott, az általa képviselt régióban, a Kunsági Borvidéken, Csizmazia Darab József négy fajtája – az Aletta, a Bianca, a Nero és a Zalagyöngye – a legnagyobb felületen termelt szőlő. A szakember kiemelte, hogy évtizedeken keresztül a szőlőtermesztést és a borászatot mesterségesen szétválasztották, ami nem tett jót az ágazatnak. Szőlőtermesztőként – és házi borászként – a saját bőrén érzi ezt a kettősséget.

„A legolcsóbb borok kategóriájában is van keresnivalónk, de ott nagyon hatékonynak kell lennünk”- hívta fel a figyelmet Gál Péter.

Az agrártárca eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára rámutatott, éppen ezen a piacon folyik a legádázabb harc. Ebben segítenek Csizmazia Darab József által nemesített interspecifikus fajták, melyek kis ráfordítással, nagy termésmennyiséget képesek adni.

A hazai szőlőtermő területekről szólva elmondta, hogy a termőterületek nagyságában két különböző nyilvántartás létezik, és míg a KSH 2016-os adatai 75,6 ezer hektárról szólnak, addig a HNT 65,3 ezer hektárt tart számon. Az eltérés oka, hogy a HNT kizárólag az árutermő borszőlő ültetvényeket tartja nyilván: 1000 négyzetméter felett kötelezően, 1000 négyzetméter alatt pedig akkor, ha az ültetvény árutermő borszőlőültetvény. A KSH a 200 négyzetméter feletti összes szőlőültetvényt nyilvántartja, amibe beletartozik a csemegeszőlővel beültetett ültetvények területe is. Ezen adatok előállításánál a HNT adatait és meghatározott szakmai becsléseket vesznek figyelembe a statisztikusok.

Nyitrainé Sárdy Diána, a SZIE Kertészettudományi Karának dékánja előadásában kiemelte, a rezisztens szőlőfajták már rendelkezésre állnak, innen jönnek a borászok, megfelelő borászati technológiával lehet minőségi termékké formálni. Az egyetem Borászati Tanszékén évek óta folyó kísérletek eredményeként 2015-ben elkészült az „abszolut biobor”, ami már nem csak a szőlőt, hanem borászati segédanyagokat tekintve is természetes. A szakember hozzátette, a bor érzékszervi értékét nem csak a szőlő, hanem a borászati technológia is nagyban meghatározza.

Csizmazia emlékkönyv
Fotó: viniczai

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Már kötik a szerződéseket Tokajban

A Grand Tokaj Zrt., Tokaj-Hegyalja legnagyobb felvásárlójaként és borászataként, a korábbi évekhez hasonlóan, különféle minőségi és terméskategóriában, több mint ezer helyi kistermelővel megkezdi a szerződéskötést a szőlő felvásárlására - közölte a társaság az MTI-vel csütörtökön.

Korán indul a szüret Tokajban

A megszokottnál jóval korábban, már augusztusban megkezdődhet a hagyományos szőlőfajták szüretelése Tokaj-Hegyalján - közölte Molnár Péter, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke kedden az MTI-vel.

Növényvédelmi előrejelzés – jégverés után rezezzünk

Terjed az alma- és körtevarasodás, az almamoly folyamatosan rajzik, erősödött a vértetűfertőzés, az őszibarack pedig lisztharmatosodik. Sajnos jég is volt, az érintett ültetvényekben azonnal kezelni kell a sebeket, mielőtt fertőzés súlyosbítja a bajt.

Aranyat érő CARASSIA a Szilágyságból

Megismételte és felülmúlta a tavalyi sikert a magyarországi érdekeltségű, észak-erdélyi Kárászteleki Pezsgőpincészet. Az idei Nemzetközi Champagne és Pezsgő Világbajnokságon (CSWWC 2018) egy CARASSIA tétel aranyérmes, egy másik pedig ezüstérmes lett.

Bortermelő nagyhatalom lehet Belgium

A klímaváltozás jelentősen átalakítja Európa szőlő- és bortermelési térképét, ami bizonyos esetekben akár kedvező is lehet. Az évtizedekkel ezelőtt meghatározott szőlőtermesztő övezet az éghajlatváltozás hatására egyre északabbra tolódik, és ez az északi országok számára jó lehetőséget kínál a szőlőtermesztés bővítésére.

Remény, UFO és pogácsa

A fenti elnevezések a lapos barack fedőnevei. Az őszibarackok közül kitűnik különleges alakjával, ezért számos néven illetik a Peen-to kínai lapos barackot, úgymint flat (lapos), soucer (csészealj), donut (amerikai fánk), valamint Remény, Ufó és pogácsabarack.

Nincs lemaradásban a szőlő Vas megyében

A szőlő nagy része a megelőző védekezésnek köszönhetően egészséges. Érési stádiumba lép, nincs lemaradásban a gyümölcs Vas megyében.

Drágult a bor, szűkült a piac, pedig a minőséggel nincs gond

A belföldi borfogyasztás jelentős visszaesése miatt a borkivitel bővítését sürgette a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára az Országgyűlés mezőgazdasági bizottság szőlő-, bor-, pálinka albizottságának csütörtöki ülésén.

A furmintnak is jár a flanc

Számít-e, hogy milyen pohárból isszuk a bort? A borszakértők erre határozott igennel válaszolnak, ezért létezik komoly borvidékeknek, és a kiemelt fontosságú fajtáknak saját pohara.

Tolnában már augusztus közepén indulhat a szüret

Várhatóan augusztus közepén elkezdődik a szüret Tolna megye két borvidékén. A termelők azt mondják, ilyen korai betakarításra nem is emlékeznek. Már színesedik az oportó, a Néró és egy-egy színes szemet már a később érő fajtákon is lehet találni. A termés szépnek ígérkezik, legalábbis ott, ahol a szőlőt meg tudták védeni a lisztharmattól.