Back to top

A-tól Z-ig, azaz az Alettától a Zalagyöngyéig

Nagyszabású tudományos konferencián emlékeztek meg Csizmazia Darab József munkásságáról. A rendezvénynek helyszínt biztosító agrártárca Darányi terme megtelt a száz éve született szőlőnemesítő előtt tisztelgő szakemberekkel.

Az elmúlt év augusztusában megalakult szervező bizottság döntött arról, hogy 2018 folyamán rendezvénysorozattal emlékeznek meg az elkötelezett szőlészről, a fajtái által itthon és nemzetközileg is ismertséget szerző szakemberről. Ennek keretében április elején szülővárosában, Balatonfüreden, Csizmazia Darab Józsefről, a szenvedélyes filatelistáról hangzottak el előadások, míg néhány héttel később Kecskeméten szerveztek nemzetközi borversenyt az általa jegyzett vagy a fajtáiból további nemesítéssel előállított szőlőkből készült borokból. A konferencia végén bemutatták Hajdú Edit, a hibridszőlők atyjának életéről és munkásságáról írt könyvét.

Sokan tisztelegtek Csizmazia Darab József emléke előtt
Fotó: viniczai

Font Sándor, országgyűlési képviselő köszöntőjében rámutatott, az általa képviselt régióban, a Kunsági Borvidéken, Csizmazia Darab József négy fajtája – az Aletta, a Bianca, a Nero és a Zalagyöngye – a legnagyobb felületen termelt szőlő. A szakember kiemelte, hogy évtizedeken keresztül a szőlőtermesztést és a borászatot mesterségesen szétválasztották, ami nem tett jót az ágazatnak. Szőlőtermesztőként – és házi borászként – a saját bőrén érzi ezt a kettősséget.

„A legolcsóbb borok kategóriájában is van keresnivalónk, de ott nagyon hatékonynak kell lennünk”- hívta fel a figyelmet Gál Péter.

Az agrártárca eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára rámutatott, éppen ezen a piacon folyik a legádázabb harc. Ebben segítenek Csizmazia Darab József által nemesített interspecifikus fajták, melyek kis ráfordítással, nagy termésmennyiséget képesek adni.

Nyitrainé Sárdy Diána, a SZIE Kertészettudományi Karának dékánja előadásában kiemelte, a rezisztens szőlőfajták már rendelkezésre állnak, innen jönnek a borászok, megfelelő borászati technológiával lehet minőségi termékké formálni. Az egyetem Borászati Tanszékén évek óta folyó kísérletek eredményeként 2015-ben elkészült az „abszolut biobor”, ami már nem csak a szőlőt, hanem borászati segédanyagokat tekintve is természetes. A szakember hozzátette, a bor érzékszervi értékét nem csak a szőlő, hanem a borászati technológia is nagyban meghatározza.

Csizmazia emlékkönyv
Fotó: viniczai

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az első szőlészeti leírások

Méltatlanul mellőzött szőlészről, Schams Ferencről rendezett műhelybeszélgetést a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár, ahol nagy jelentőségű könyveit is őrzik. Cseh származású patikusból Magyarországon lett szőlész szakember, aki végigjárta a Kárpát-medence borvidékeit és tudományos pontossággal számba vette a szőlőfajtákat és borkészítési eljárásokat.

Gyakorlati tanácsok a fenntartható takarmányiparhoz és állattenyésztéshez

Az már sok helyütt elhangzott, hogy a következő Közös Agrárpolitika nagyobb elvárásokat támaszt majd a környezetvédelem és a fenntarthatóság terén. Az Agrárgazdasági Kutatató Intézet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az AGMEMOD konzorcium által szervezett Outlook konferencián a takarmányiparra fókuszálva hangzottak el ezzel kapcsolatos konkrétumok.

Kertészetek a tőzsdén

Egyes értesülések szerint tőzsdére lépését tervezi a holland Dümmen Orange dísznövény-nemesítő és szaporítóanyag-termelő vállalat. Bár a cégnél cáfolták a hírt, holland gazdasági lapok megbízható forrásra hivatkozva arról számolnak be, hogy 2019-ben a tőzsdére léphet a társaság. Akár igaz a hír, akár nem, a pénzügyi szektor egyre nagyobb érdeklődést mutat az ígéretes kertészeti vállalatok iránt.

Több mint 500 hektár új borszőlőültetvény hazánkban

A tavalyinál nagyobb területen kívánnak új borszőlőt telepíteni a hazai szőlészek, de a beérkezett igények így sem érik el az Európai Unió által engedélyezett maximális területet. A cél, hogy a magyar borok exportátlagára növekedjen – mondta Gál Péter helyettes államtitkár.

Bíróság előtt az új nemesítési eljárások

Az Európai Bíróság jogértelmezésén múlik az új növénynemesítési eljárások jövője. Vytenis Andriukaitis, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa elmondta, hogy a testület a bírósági jogértelmezés eredményének fényében fog politikai szinten eljárni.

Remek borra számítanak Zalában

A jelenlegi állapota szerint a szőlő készen áll, hogy nagyon jó évjáratnak nézzünk elébe. Hogy ez valóban így lesz-e, az még sok évközi tényezőn múlik. Kaj István, az Újhegyi Borbarátok Egyesületének elnöke számolt be a zalai helyzetről.

Kevesebb a mezőre járó galamb

Még egy-két emberöltővel ezelőtt is a házigalambok jellemzően a mezőre jártak ki, s a határban gyűjtöttek annyi magot, mellyel bőségesen fenn tudták magukat tartani, sőt utódaikat is. Napjaink magyar vidékét járva azonban alig-alig láthatunk a táblákban vagy akár az út szélén gyűjtögető galambokat. Miért van ez így?

Tisztújításokat tartottak a Balatonfüred-Csopaki Borvidéken

A három borvidéki hegyközséből kettőben új elnököt választott a tagság. A Csopak és Környéke-Balatonaliga- Balatonfőkajár Hegyközségben maradt a korábbi elnök, Feindl Lajos.

A világ pásztorkutyái Szegeden

A térség nemében egyedülálló programja, a KEPCon- Közép-európai Pásztorkutyás Konferencia 2018. május 12-13-án várja a téma iránt érdeklődőket a szegedi Szent-Györgyi Albert Agórában. A rendezvény szakmai konferencia és szabadegyetem is egyben, a szervezők színes programokkal készülnek a látogatók számára.

Új vörösbormárka mutatkozik be a Gourmet Fesztiválon

A legújabb, fiatalokat megszólító villányi bormárka, a RedY hivatalosan május 17-20. között mutatkozik be a nagyközönségnek Budapesten, a Gourmet Fesztiválon. Ezzel az itallal a borvidék könnyed, mosolygós arcát kívánják bemutatni a mai trendeknek megfelelően.