Az elmúlt év augusztusában megalakult szervező bizottság döntött arról, hogy 2018 folyamán rendezvénysorozattal emlékeznek meg az elkötelezett szőlészről, a fajtái által itthon és nemzetközileg is ismertséget szerző szakemberről. Ennek keretében április elején szülővárosában, Balatonfüreden, Csizmazia Darab Józsefről, a szenvedélyes filatelistáról hangzottak el előadások, míg néhány héttel később Kecskeméten szerveztek nemzetközi borversenyt az általa jegyzett vagy a fajtáiból további nemesítéssel előállított szőlőkből készült borokból. A konferencia végén bemutatták Hajdú Edit, a hibridszőlők atyjának életéről és munkásságáról írt könyvét.
Font Sándor, országgyűlési képviselő köszöntőjében rámutatott, az általa képviselt régióban, a Kunsági Borvidéken, Csizmazia Darab József négy fajtája – az Aletta, a Bianca, a Nero és a Zalagyöngye – a legnagyobb felületen termelt szőlő. A szakember kiemelte, hogy évtizedeken keresztül a szőlőtermesztést és a borászatot mesterségesen szétválasztották, ami nem tett jót az ágazatnak. Szőlőtermesztőként – és házi borászként – a saját bőrén érzi ezt a kettősséget.
Az agrártárca eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára rámutatott, éppen ezen a piacon folyik a legádázabb harc. Ebben segítenek Csizmazia Darab József által nemesített interspecifikus fajták, melyek kis ráfordítással, nagy termésmennyiséget képesek adni.
A hazai szőlőtermő területekről szólva elmondta, hogy a termőterületek nagyságában két különböző nyilvántartás létezik, és míg a KSH 2016-os adatai 75,6 ezer hektárról szólnak, addig a HNT 65,3 ezer hektárt tart számon. Az eltérés oka, hogy a HNT kizárólag az árutermő borszőlő ültetvényeket tartja nyilván: 1000 négyzetméter felett kötelezően, 1000 négyzetméter alatt pedig akkor, ha az ültetvény árutermő borszőlőültetvény. A KSH a 200 négyzetméter feletti összes szőlőültetvényt nyilvántartja, amibe beletartozik a csemegeszőlővel beültetett ültetvények területe is. Ezen adatok előállításánál a HNT adatait és meghatározott szakmai becsléseket vesznek figyelembe a statisztikusok.
Nyitrainé Sárdy Diána, a SZIE Kertészettudományi Karának dékánja előadásában kiemelte, a rezisztens szőlőfajták már rendelkezésre állnak, innen jönnek a borászok, megfelelő borászati technológiával lehet minőségi termékké formálni. Az egyetem Borászati Tanszékén évek óta folyó kísérletek eredményeként 2015-ben elkészült az „abszolut biobor”, ami már nem csak a szőlőt, hanem borászati segédanyagokat tekintve is természetes. A szakember hozzátette, a bor érzékszervi értékét nem csak a szőlő, hanem a borászati technológia is nagyban meghatározza.
