Back to top

Alig találnak embert az idénymunkára

A kertészeteket is sújtja a munkaerőhiány Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Idénymunkára egyre nehezebb jelentkezőt találni, az a réteg, mely egykor a földeken és a kertészetekben kereste meg napszámosként a betevőt, ma már inkább a közmunkaprogramban dolgozik.

Jelentkező még csak-csak akadt valamennyi, de a munkára talán ha harmaduk jelenik meg. Közülük is sokan csak egy-két napig akarnak dolgozni, amint kapnak egy kis pénzt, továbbállnak – panaszolták termelők a szoljon.hu-nak.

Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke elmondta, hogy a nagyszámú kézi munkaerőt igénylő ágazatokban nagy a probléma, de mindenki küszködik munkaerőhiánnyal:

"Főként a kertészeti növényeknél jelent komoly gondot, hogy hiába termelik meg a növényeket, ha nincs, aki leszedje. Sokan emiatt bele se fognak a kertészkedésbe."

- Mi is foglalkoztatunk idénymunkásokat, ami rengeteg adminisztrációval jár, hiszen minden reggel be kell őket jelenteni, a nap végén pedig elszámolni, lekönyvelni. Jó lenne, ha ezt le lehetne egyszerűsíteni, mert nagyobb létszámnál halmozódik az erre fordítandó idő. Emiatt is van, ha nem is gyakori, hogy inkább a feketefoglalkoztatást választják.

Ezért nem vállalt már ez évben munkát a földeken Papp István sem, pedig korábban szívesen ment gyümölcsöt, hagymát, málnát szedni, volt, hogy palántázott is. Nem mindenki jelentette be és volt, hogy az előzetesen beígért összegnél kevesebbet fizettek.

Közmunka helyett az idénymunka lehet a megoldás

– A közmunkásokkal lehetne megoldani az agráriumban a munkaerőhiányt – vélekedik Hubai Imre Csaba, megyei NAK-elnök –, most ugyanis sokan inkább azt a foglalkoztatási formát választják.

A gazdáknak pedig olyan kedvezményeket kellene biztosítani, hogy megérje őket foglalkoztatni hosszabb távon.

Akkor ki is tudnának képezni kertészeti munkákra embereket a téli időszakban, idényben pedig nem kellene mindig új és új munkásokat keresni és betanítani az adott feladatokra. Ehhez minden rendelkezésre állna: van megfelelő képzőhely, oktató, duális jelleggel meg lehetne oldani a tanításukat, amiből a gazdák is kivennék a részüket, ha kapnának hozzá támogatást.

- A hadra fogható emberek nagy részét felszívják a környező üzemek, a maradék meg inkább közmunkásként támasztja a gereblyét, mi meg kénytelenek vagyunk a rokonságot összehívni, hogy segítsenek, ha nem akarjuk, hogy ott menjen tönkre a termés – mondta egy helyi termelő.

A szandaszőlősi epertermelő, Pozderka István mindig bejelenti munkásait, szerencsére talál is segítséget a szamóca szedésére. Vannak visszatérő idénymunkásai, igaz, még autóval ki is visz embereket az ültetvényre. Neki sem könnyű azonban a dolga.

– Nálam akár ezer forintos órabért is megkereshetnek, ezért annyit kell teljesíteni, amit egy közepes teljesítményű illető képes elvégezni – vázolta a helyzetet.

Forrás: 
szoljon.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Segítség a természetből

A biológiai alapú növényvédelem olyan természetbarát módszer, amivel csökkenthető a környezet és a fogyasztók vegyszerterhelése, ugyanakkor a termesztők számára is megnyugvást hoz, ha néhány károsítót kémiai növényvédelem nélkül tud kiiktatni. A mind szigorúbb szermaradék-határértékek miatt mind többek figyelme fordul az ilyen módszerek felé.

Az elmúlt 26 év legrosszabb termését takarították be tavaly Finnországban

Két egymást követő évben is siralmas volt az aratás, erősítette meg a Finnországi Természeti Erőforrások Intézete (Luke) múlt hét csütörtökön. A jelentés szerint az összes betakarított gabona 2,7 millió tonna volt. Az elmúlt 26 évben ez volt a legrosszabb termés.

Kevesen tudnak a növényvédőszer-hamisításról

A hazai fogyasztók kevesebb mint fele (40%) számára számít csak ismert jelenségnek az illegális növényvédőszer-kereskedelem, illetve a növényvédőszer-hamisítás, derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) legfrissebb kutatásából. A szervezet 500 főt kérdezett meg online felmérés formájában a zöldség-gyümölcs vásárlási szokásairól és preferenciáiról.

A jövő növénye lehet a cirok

A cirok a kukorica jó alternatívája lehet a száraz kontinentális éghajlaton, aszályra hajlamos területeken, mivel szárazságtűrése kiemelkedő. Ráadásul jövedelmezően termeszthető.

Klímaváltozás: új agrárszakértői generációra van szükség

A foltokban lehulló intenzív csapadékra és az extrém melegekre a kímélő és nedvességmegőrző talajművelés lehet a válasz, miközben a klímaváltozás miatt a növénytermesztőket az egyre több, eddig leginkább a mediterrán éghajlaton őshonos rovarok elterjedése fenyegeti – hangzott el a K&H-ban rendezett, a hazai agrár- és élelmiszeripar legfontosabb szereplőinek fórumául szolgáló Agrár Klubon.

Nagyon kevés volt a csapadék

Ismét az átlagosnál melegebb és az ország nagy részén szárazabb hét áll mögöttünk, és az előrejelzések szerint az előttünk álló héten sem lesz ez másként. Főként az Alföld területén fokozódott a vízhiány, és a héten is csak hétfőn és vasárnap lehet némi csapadékra számítani, pedig az őszi vetések fejlődéséhez nagy szükség lenne a meleg mellett a nedvességre is.

Négy ország értékeli újra a glifozátot

Az EU Bizottság javaslatára Franciaország, Hollandia, Magyarország és Svédország közös jelentéstevőként értékeli a glifozát - növényvédő szer hatóanyag - megújítását.

Fonálférgekkel a krumplibogarak ellen

A fonálférgek általában, mint kártevők ismertek, de akadnak olyan fajok, melyek pont a kártevő rovarokat támadják meg, így a növényvédelem során is hasznosíthatók. Új kutatások szerint a krumplibogarak ellen is jól jöhetnek.

Zöldség és gyümölcs igényesen

„A kiváló áru titka az igényesség, ami a munkaszervezésben csúcsosodik ki. Ennyi mindent és ilyen minőséget csak a család jól szervezett ’csúcsra járatásával’ lehet elérni. Nincs holtidő, és nincs elmaradt munkafázis, nincs kilengés, nincs szabadság. Kemény, munkás élet van” – fogalmazta meg mottóját Ott Zoltán, aki Tótszerdahelyen gazdálkodik.

Füvesítéssel növelhető az áfonya antioxidáns tartalma

Az áfonyabokrok mellé ültetett fűfélék segítenek a vashiány megelőzésében, így növelhető a termés mennyisége és minősége is egy tanulmány szerint. A módszer hatékonysága vetekszik a megszokott kémiai kezelésekkel – azonban jóval egyszerűbb, biztonságosabb, olcsóbb és fenntarthatóbb az optimálistól eltérő talajokon termesztett áfonya-állományoknál.