Back to top

Elérhetőbbé válhat itthon a geotermikus energiaforrások lakossági hasznosítása

A geotermikus energiaforrásokkal kapcsolatos aktualitások kerültek napirendre a Magyar Tudományos Akadémia konferenciáján, melynek során kiderült: hazánk rendkívül jó adottságokkal rendelkezik e téren, s még ha ez nem is általános jelenség, egyre több helyen használják a technológiát, s nem kizárt, hogy azok rövid időn belül olcsóbbá is válhatnak.

Ahogyan azt a konferencia megnyitóján Ádám József, az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottsága Energetika és Környezet Albizottságának elnöke elmondta, szeretnének a különböző megújuló energiaforrások hasznosításával, illetve azok hazai és nemzetközi helyzetével s jövőbeli kilátásaival kapcsolatban betekintést nyújtani az érdeklődőknek. Ennek kapcsán korábban már terítékre került a víz-, a bio-, és a napenergia témája, ezúttal pedig a geotermikus energiával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat gyűjtötték össze – elismert szakemberek előadásaival szemléltetve.

A bevezetőben elhangzott, hogy hazánk európai viszonylatban jó adottságokkal rendelkezik a megújuló energiaforrások terén, a geotermikus energia szempontjából pedig az egyik legjobb feltételekkel rendelkezik a kontinensen. Mindezek ellenére eddig ez egy kiaknázatlan területnek bizonyult – sokhelyütt általános jelenség ez –, annak ellenére, hogy használatuk számtalan pozitívummal szolgálhat.

Ádám József éppen ezért örömtelinek nevezte, hogy a tavalyi esztendő őszén megkezdhette működését a Közép-Európában is egyedülállónak számító turai geotermikus erőmű, ami a föld mélyéből nyert, 129 Celsius fokos termálvíz által meghajtott turbináival 800 család egész éves villamosenergia-szükségletét elégíti ki.

„A technológia által egyebek közt nő az energiaellátás biztonsága, használata csökkenti az importfüggőséget, illetve javítja az ország helyzetét a környezetterhelés terén”

– hangsúlyozta az MTA rendes tagja.

Rybach László, az MTA külső tagja, a Zürichi Egyetem akadémikusa a Nemzetközi Geotermikus Szövetség elnökeként számos adatot és információt gyűjtött össze az évek alatt a témában, így pontos képet adhatott a tanácskozáson megjelenteknek. A szakember grafikonon szemléltette, hogy a geotermikus energia mennyire nem fejlődött a napenergiához képest az elmúlt tíz évben, holott előtte elterjedtebb technológia volt annál. Elmondása szerint pedig remek potenciál van a geotermiában: kitűnő megoldás áramfejlesztésre, lehet használni távfűtésre, földszivattyús rendszerek által hűteni és fűteni is lehet vele, végül, de nem utolsó sorban pedig a termálfürdők is hasznosíthatják.

„A geotermikus energia mindig elérhető, ezzel szemben viszont a szél nem mindig fúj, ahogy a nap se süt folyton” – szemléltette a lényeget Rybach László, aki szerint viszont gondot jelent, hogy kevés az e téren befektető a világban, így a kellő fejlesztésekre nem mindig jut elég forrás.

Vannak ugyanakkor pozitív példák ezen a téren, egyebek között a Miskolci Geotermikus Projekt, ami 28 millió euróból jöhetett létre, s aminek lényege az a két speciális kút, ami 2300, illetve 1500 méter mélyről nyeri a 100 Celsius-fok körüli vizet, ami az Avas-Dél Lakótelep fűtűsét biztosítja. Az USA-ban az újonnan épült családi házak esetében előszeretettel hasznosítják a geotermikus energiát – ahogyan azt Nyikos Attila, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökhelyettese mondta előadásában –, méghozzá a hőszivattyús technológiát, aminek kiépítése itthon még viszonylag drága, de van egy javaslat, ami alapján idővel csökkenhet ennek költsége.

Még, ha nem is a családok körében, de például nagyobb cégek vagy éppen önkormányzatok esetében azért lassan kezdenek elterjedni ezek a technológiák itthon. Példaként hozták fel az előadók Újszilvás település egy használaton kívüli, speciálisan átépített kútját, amivel így jónéhány középületet tudnak kifűteni, hőszivattyús rendszert pedig egyebek között a Nagyvárad tér metrómegállójának egy helyiségében, vagy éppen Mórahalmon egy termálfürdőben, illetve a MOM Park-ban is használnak. Utóbbi esetében a szennyvízre létesült a hőszivattyús rendszer, s abból meríti az energiát – tudták meg az érdeklődők.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új iparág: „zöld kémia”

A szén-dioxid és más a légkörre káros gázok hatásait már érzékeljük. A jelenlegi negatív tendenciák megállításához a szén-dioxid megkötésére van szükség. Ez a mai technológiai tudás szintjén leginkább a növények fotoszintézisével oldható meg.

BIONYOM ügyfelek figyelem: elkezdődött az adatszolgáltatási időszak

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a BIONYOM ügyfelek figyelmét, hogy 2018. július 1-jén kezdetét vette az első BIONYOM adatszolgáltatási időszak. A BIONYOM adatszolgáltatás és annak mellékletei – a tavaly szeptemberben hatályba lépő új jogszabályi előírások értelmében – kizárólag elektronikus úton nyújthatók be a Nébih Ügyfélprofil Rendszerén (ÜPR) keresztül.

A bioetanol bekeverési arányának növelését sürgeti a Copa-Cogeca

Hamarosan elkezdődik az egyeztetés az Európai Unió megújuló energia politikájáról. A Copa-Cogeca levélben sürgeti az EU-t, hogy a Tanács általános álláspontját követve valódi célokat határozzon meg a megújuló energiaforrások terén annak érdekében, hogy a közlekedési ágazatot széndioxid-mentesítse. A hagyományos, gabonából készülő bioetanolok kötelező bekeverési arányáért is lobbiznak.

Mozognak-e a fák?

A fákról eddig úgy tudtuk, hogy nem mozognak, legfeljebb passzívan alkalmazkodnak a környezetükhöz, így a nappal és éjszaka váltakozásához is. Magyar és dán kutatók egy új kísérlettel kimutatták, hogy a fákban a víz nyomása néhány órás időközönként változik. Az eredmények a fák vízszállításának egy eddig ismeretlen mechanizmusát sejtetik: a fák „pumpálják“ a vizet.

Már aratják a rozst a szegedi határban

Van, amikor az elektromos áram úgy kezdődik, hogy learatják a rozst vagy bármilyen más energianövényt. Szeged határában a napokban fejeződik be az esztendő első betakarítása - bő hat hét múlva már áram is lehet a zölden levágott rozsból.

A furmintok domináltak az MTA 2018-as bormustráján

Tizennégy magyarországi és egy határon túli borvidék 146 bora versengett az MTA Bora 2018 Borverseny díjaiért. A legtöbb tétel idén is Tokajból érkezett. A legnépesebb mezőny – immár hagyományosan – a középkategória fehérborainál alakult ki. A desszertborok mezőnyét pedig úgy ítélte meg a zsűri, hogy az abban szereplő borok a világ bármelyik borversenyén magas pontszámokat kaptak volna.

Megvan hazánkból ki dolgozik a nemzetközi talajinformációs rendszer kialakításán

A Földművelésügyi Minisztérium felkérte az MTA ATK TAKI-t, hogy hivatalosan képviselje Magyarországot a talajinformációs intézetek nemzetközi szervezetében. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete keretében működő Európai Talajpartnerség Tóth Gergelyt, az intézet tudományos tanácsadóját választotta a szervezet kutatási és fejlesztési pillérének társelnökévé.

Akadémiai elismerés az agrártudományok kiváló kutatóinak

A nemzetközi nőnapon adták át a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat azon kutatónőknek, akik amellett, hogy kiemelkedő teljesítményt mutatnak fel szakterületükön, a hazai tudományos élet tevékeny részesei is. Idén a díjakat az agrártudományok, az információs technológia, és a műszaki tudományok kategóriájában osztotta ki a Nők a Tudományban Egyesület és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).

Miért ellenzik a génszerkesztést a biotermesztésben?

A legújabb nemesítési irányzat már nem az egyedek közötti keresztezésre, a természetes szaporodásra épít, hanem az adott egyed genetikai információjának közvetlen megváltoztatására. A génszerkesztés során a biotechnológus közvetlenül az örökítőanyag megváltoztatásával hoz létre új tulajdonságokat, például betegség-ellenállóságot, rezisztenciát a növényben. Miért ellenzik ezt a biotermesztők?

Naperőművet szeretne? Segít az agrárkamara!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, nonprofit cége közreműködésével, tanácsokkal segíti azokat a tagjait, akik területükön – a kormány által támogatott – napelemes beruházást kívánnak létesíteni.