Hegedüs Gábor elmondta: a 40 éves Tisza-tó mesterségesen létrehozott létesítmény, amely folyamatos gondozást igényel. Ezt a sporthorgász társaság hínárkaszálással biztosítja, e nélkül nagy eséllyel előfordulhatnának részleges halpusztulások – jegyezte meg. A felszínt eltakaró, gyorsan terjedő sulyomszőnyeg ugyanis elzárja a víztől a fényt, ezért alatta szinte megszűnik az élet, csökken a haltáplálék-szervezetek száma.
Az ügyvezető igazgató emlékeztetett: idén tavasszal a kései fagyokat gyors felmelegedés követte, így a korábbi évekhez képest a növényzet – köztük a hínár állomány is – hamarabb indult fejlődésnek. A sulyom levelei már elérték a vízfelszínt, így már május közepén elkezdték a növényzettel borított terület szabályozását, erre tavaly csak május 23-án volt szükség.
Hegedüs Gábor elmondta: négy hínárvágó egység kezdte meg a munkát, ebből egy a Rebencén, három pedig az Apotán. A legtöbb területen sávos kaszálás zajlik majd, de a parti horgászhelyek térségét teljesen mentesítik a sulyomtól, és a szükséges helyeken közlekedő utakat alakítanak ki.
Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta: a kaszálás jó hatással van a haltáplálék-szervezetek szaporodására, csökkenti a hajnali oxigénhiány kialakulásának esélyét, növeli a biológiai sokféleséget és a horgászható területek nagyságát, valamint megkönnyíti a vízi közlekedést is.
A legnagyobb óvatosság ellenére is előfordul azonban, hogy a kaszálások nyomán növényi részek sodródnak a vízfelszínen. Ezért kérik a horgászok türelmét, hiszen a munkálatok a halakért, rajtuk keresztül pedig a horgászokért történik – hívta fel a figyelmet.
Hegedüs Gábor szólt arról is, hogy bár a sporthorgász társaság saját forrásból finanszírozza a munkálatokat évek óta – idén remélik, hogy nem éri el a 10 millió forintot a ritkítás költsége – , de szeretnének erre támogatást kapni, hiszen közcélú és hatékony feladatot látnak el.
Arról is beszámolt, hogy eltűntek az ecsetpázsitos rétek, amelyek kezdetben kitűnő ívóhelyet biztosítottak a pontyfélék számára. Pótlásukra az Apotán egy töltéssel határolt, műtárgyakkal szabályozható vízszintű, 200 hektáros ívó-és ivadéknevelő területet alakítanának ki. Ennek vízellátását az Eger-patak biztosítja, így a Tisza áradásától függetlenül is biztosítani lehet az optimális vízmélységet – jegyezte meg.
Mint elmondta, a beruházás engedélyes terve már elkészült, de egyelőre forráshiány miatt még nem kezdődött el. A Földművelésügyi Minisztériumtól kaptak ugyan 100 millió forintot élőhelyfenntartásra, de ezt a forrást várhatóan átcsoportosítják – mondta. A tervezett és az egész Közép-Tisza-vidék halállományára hatással bíró ívó-és ivadéknevelő terület kialakítása bruttó 650 millió forintba kerülne, és ezt a társaság nem tudja finanszírozni, a pályázatokhoz szükséges önrészt nem képes biztosítani. Mint mondta: a beruházás megvalósítása állami feladat lehetne, költségvetés függvényében.
A sulyom (Trapa natans) holtágak növénye. Szürkésfekete termése 2-4 centiméter, 2-4 szarvú, a csúcsán koronát visel. Komoly sérülést okozhat annak, aki belelép. Csapdafegyvert is neveztek el róla. Keményítőben gazdag termése miatt a sulyom bizonyos időszakokban – például a török háborúk és hódoltság idején -, mint ínségeledel is ismert volt az Alföldön és gyűjtötték.
