Back to top

Lefoglalt, NAV-os répát esznek a nemzeti park lakói

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Békés megyei munkatársai a 47-es számú főút mellett ellenőrizték azt a megközelítőleg 5 tonna sárgarépával megrakott teherautót, melynek tulajdonosa az áru eredetét nem tudta igazolni.

A pénzügyőrök Csorvás és Orosháza között állították meg azt a papíron 3,5 tonna összsúlyú román teherautót, amely hivatalosan 3 tonna sárgarépát szállított. A papírok és a rakomány átvizsgálásakor kiderült, hogy a szállítmány igazolására bemutatott számlákon nem a valóságnak megfelelő adatok szerepelnek. A teherautó összsúlya a valóságban csaknem 7 tonna volt, a helyszínen lemért áru súlya pedig ténylegesen megközelítette az 5 tonnát.

A sárgarépa semmilyen azonosításra alkalmas jelöléssel nem rendelkezett, és az értéke is több mint kétszerese volt a bemutatott számlákon szereplő összegeknek.

Az ellenőrzéskor a sofőr elmondta, hogy Szegeden vásárolták az összes sárgarépát egy személytől, a számlákon eladóként mégis három különböző ember szerepelt.

A pénzügyőrök az igazolatlan eredetű szállítmányról értesítették a kormányhivatal munkatársait, akik a szállítmányból megközelítőleg 2 tonna sárgarépa azonnali megsemmisítéséről döntöttek.

A rakományt elszállították a Körös-Maros Nemzeti Park központjába, ahol a zöldségeket az állatok etetésére használják fel.
Forrás: 
NAV

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Porosodó pálinkafőzőkkel lenne tele az ország?

Nem tartja életszerűnek a NAV-hoz befolyó adatokat a Pálinka Nemzeti Tanács, a magánfőzésről szóló 2018-as adóhatósági adatokból ugyanis az derül ki, hogy az országban nyilvántartott, magánfőzésre szolgáló lepárlókészülékeknek csak mintegy egyharmadát használták 2018-ban.

A legális mellett feketén is értékesített tűzifát

A NAV és a Nébih munkatársai Békés megyében ellenőrizték azt a vállalkozót, akiről kiderült, hogy csak az utóbbi időben több mint 12 millió forint értékű tűzifát értékesített feketén.

Indulnak az online számlás NAV ellenőrzések

A NAV megkezdte az online számlázásra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség ellenőrzését. A nem megfelelő adatszolgáltatásért számlánként félmilliós bírság is járhat.

Több mint 8 millió forint bírsággal zárult a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

Avas dióbelet és a megengedettnél magasabb morfin tartalmú étkezési mákot is találtak a Nébih szakemberei a téli szezonális ellenőrzés során.

Varga Mihály: jól teljesít az online számla-rendszer

Az online számla-rendszer indulása óta eltelt fél év alatt bebizonyosodott, hogy segítségével szinte azonnal kiszűrhetőek a csalárd gazdálkodók, a kormány legújabb gazdaságfehérítő eszköze nemcsak a jogkövető vállalkozásokat segíti, hanem az államkassza bevételeire is jótékonyan hat.

250 milliós adócsalás szójával

Egymilliárd forint értékben hozott be szóját az országba egy közép-magyarországi vállalkozás, ám az importált áru után nem fizetett adót, ezért a NAV 250 tonna szóját lefoglalt, zárolta a vállalkozás bankszámláját, egyidejűleg büntetőeljárás is indult az ügyben. A vállalkozás több mint 250 millió forint adót nem fizetett be - tájékoztatta szerdán az MTI-t a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Nyolc mázsa jelöletlen zöldséget és gyümölcsöt talált a NAV Csongrádban

Több mint nyolc mázsa jelöletlen zöldséget és a gyümölcsöt találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai egy Csongrád megyei piacon – tájékoztatta a NAV megyei adó- és vámigazgatóságának sajtóreferense csütörtökön az MTI-t.

Nébih vizsgálat: nem mindegyik citrom állta ki a próbát

Citromokat vizsgált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Szupermenta programjában. A szakemberek 10 különböző, hálós kiszerelésű déligyümölcsöt vontak komplex ellenőrzés alá.

NAV: jövőre a horgászengedély igényléséhez is kell adóigazolvány

Jövőre a horgászengedélyek kiváltásához is szükség lesz az adóazonosító jelet igazoló okmányra - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden az MTI-vel.

MAZARS: Nehéz helyzetbe kerülhetnek a magyar leányvállalatok

Akár az adóellenőrzés akadályozásának is minősülhet és bírsággal is járhat, ha egy magyar leányvállalat a külföldi anyacége által használt rendszerben, és nem magyar nyelven vezeti könyvelését – hívta fel a figyelmet a MAZARS. A leánycégeknél azonban sok esetben nincs elegendő erőforrás, hogy egyszerre feleljenek meg a nemzetközi és hazai előírásoknak.