Back to top

Támad a selyemfényű puszpángmoly Kaposváron

Új ellenség jelentkezett a város zöldterületein: támad a selyemfényű puszpángmoly. Az agresszív, évente három nemzedékben is megjelenő kártevő hernyói teljesen elpusztítják a bukszusokat és a puszpángbokrokat.

A védekezés lehetőségeiről tárgyalt csütörtökön Szita Károly, Kaposvár polgármestere Tóth István növényvédelmi szakmérnökkel, a Növény-és Talajvédelmi Állomás nyugalmazott igazgatójával - adta hírül a sonline.hu.

Fotó: sonline.hu
A Németh István fasorban, a Széchenyi téren és a Berzsenyi parkban is jelentkezett már a puszpángmoly, amely 2011 óta terjed hazánkban. Ám eddig sikerrel vették fel ellene a küzdelmet Kaposváron a szakemberek. Tóth István hangsúlyozta:

Az estétől a hajnali órákig tartó permetezéstől nem kell félni, mert az emberi egészségre, illetve a melegvérűekre nem veszélyes.

A rovarölőszereket azonban be kell vetni az eredményes védekezéshez, mert az éghajlatváltozás miatt olyan új kártevőkkel kellett megismerkedniük, mint a platáncsipkés poloska, vagy a vadgesztenyére veszélyes aknázómoly, amelyek az utóbbi évekig ismeretlenek voltak Magyarországon.

– Két dolgot kértem a szakemberektől – sorolta Szita Károly. – Rendszeres növényápolás folyjon, de a kereszteződéseknél ne féljenek elővenni a lombfűrészt, hogy beláthatóak legyenek az utak.

A gondozás érdekében áttekintették a kaposvári közterületek növényeinek állapotát is, amelyet összességében jónak ítéltek.

Kaposváron húszezer fa és hatvanezer cserje található, és az ápolásukra nagy gondot fordít a város. A  növények felbecsülhetetlen értéket képviselnek, hiszen a nyári hőhullámok ellen védelmet nyújtanak, és biztosítják a tiszta levegőt a városban.

Azért is akadályozzák meg elszántan a puszpángmoly terjedését, mert jelentős értéket veszélyeztet, hiszen csupán a felújított Németh István fasorban nyolcmillió forintba került az új növényzet ültetése.

A kaposvári zöldterületi növényzetben 1500 koros fát, főként hársakat és platánokat tartanak számon. Ezek külön elbírálás alá esnek majd a közeljövőben. Az állapotukról részletes szakvéleményt kértek, és az önkormányzat ezzel a munkával a Soproni Egyetem erdőmérnöki karát bízta meg. Olyan tanulmányt rendeltek meg, amely nem egy-egy körzetre vonatkozik, hanem minden egyes fáról külön elemzést készíttetnek, ez pedig nem kis költséget, de ugyanakkor biztos állapotfelmérést jelent, hangzott el a sajtótájékoztatón. Kaposváron vegyes a faállomány, és a sokféleség előnyt jelent. Azonban vannak köztük mintegy száz éves platánok is.

Forrás: 
sonline.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Pécsi havi-hegyi mandulafa az Év Fája

A július óta tartó online szavazás végén, több mint ezer szavazattal előzte meg a második helyen állót a pécsi mandulafa az Év Fája versenyen, melyet 2010 óta szerveznek meg. Az Év Fája címet idén a pécsi havi hegyi mandulafa nyerte el, 4779 szavazattal. A Hős Fa címet a Római-parti fák, míg az Országos Erdészeti Egyesület különdíját pedig egy óriási tölgyfa, a szebényi nagy fa kapta.

Jön a jó idő: irány az erdő!

A hosszú hétvégén szép őszi időben várnak mindenkit az erdőbe, ahol a színes falevelek csodálatos látványt nyújtanak. Az időjósok szerint napsütésre és kisebb esőre is lehet számítani, a hőmérő higanyszála meghaladja a 15 fokot. Kicsik és nagyok, túrázásra fel, irány az erdő!

A pécsi havi-hegyi mandulafa az Év Fája

A július óta tartó online szavazás végén, több mint ezer szavazattal előzte meg a második helyen állót a pécsi mandulafa az Év Fája versenyen, melyet 2010 óta szervez meg az Ökotárs Alapítvány.

Mit kell tudni a poloskákról?

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) összegyűjtötte a poloskákkal kapcsolatos főbb tudnivalókat és a „bogárinvázióval” szembeni védekezés hatékony módjait.

Poloskacsapdát fejleszt az MTA

Tömegével húzódnak be a házakba, lakásokba a vándorpoloskák és a márványospoloskák. Ajánlatos minél előbb elpusztítani a bejutó egyedeket, mert az áttelelő példányokból lesznek a következő évi populációk. Rossz hír, hogy természetes ellenségeiket egyelőre nem ismerjük, jó hír viszont, hogy az MTA növényvédelmi kutatói már dolgoznak egy hatékony poloskacsapda kifejlesztésén.

Nyugat-nílusi láz lovaknál

Hazánkban lovaknál a nyugat-nílusi láz vírusát először 2007-ben izolálták, majd 2008-ban 18 ló betegedett meg, melyből 5 elhullott, és a betegséget átvészelt állatokból három egyednek maradandó idegrendszeri elváltozása maradt fent. A helyzet nem javul, hiszen napjainkig a vírus nagy utat tett meg, számos országban kimutatták jelenlétét.

A Dunántúlon terem a legtöbb szelídgesztenye

A szelídgesztenye jellemzően októberben érik, így a napokban frissáruként megtalálható már a piacokon, az üzletek polcain; ha pedig beköszönt a hidegebb idő, az utcai gesztenyesütőknél is megjelenik. Hazánkban a legtöbb a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon, valamint a Börzsönyben terem belőle.

Kötelező ellenük védekezni

A kedvező körülmények, különösen a száraz őszi időjárás következtében szeptember óta a mezei pocok egyedszámának folyamatos növekedése tapasztalható hazánk több megyéjében. A Nébih felhívja a földhasználók figyelmét a mezei pocokfertőzöttség haladéktalan felmérésére.

Méhlegelő-fejlesztés mezővédő erdősávokkal I.

Hazánk több mint 66%-a mezőgazdasági terület. Ez a fontos nemzetgazdasági ágazat egyben súlyos környezetvédelmi problémák forrása is: az eróziónak kitett terület eléri a 2,3 millió hektárt, és több mint 1,3 millió hektárt sújt a defláció. Az intenzív gazdálkodás jelentős terhelést jelent az élővilágra, a nagyüzemi szemlélet következményeként pedig az Alföldön több száz kilométer fasort irtottak ki.

Melegebb éghajlatról települt be és szinte minden növényt felfal

Az amerikai lepkekabócát, mint a kertészeti növények új kártevőjét itthon először Budapesten figyelték meg 2004-ben. Azóta egyre nagyobb az elterjedése és a károsítása.