0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Nagy próbatétel: a vízügyi engedélyek

A vízügyi engedélyek megszerzése olyan nagy próbatétel, hogy már akadályozza az öntözési pályázatok teljes kiaknázását, beleértve az öntözött gyümölcsösök telepítését is. Cifka Gábor, a Plantor Kft. vezetője szerint azonban a víz érték, mennyiségben és minőségben is, ezért a hatóságokkal együttműködve védenünk kell.
Az engedélyek beszerzése során pedig válasszuk az egyenes utat, mert tapasztalatai szerint az mindig egyszerűbb és olcsóbb.

A vízjogi engedélyezést kimondottan sok hazai és uniós jogszabály befolyásolja, leggyakrabban a 2000-ben született EU Víz Keretirányelvre hivatkoznak, annak hazai jogszabályi környezetbe illesztése hét hazai törvényt és rendeletet érintett. A magyar jogban alapvető az 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról, a 72/1996. (V. 22.) Kormányrendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról, valamint a 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól.

A vízügyi engedélyezés a Belügyminisztérium Katasztrófavédelmi Igazgatóságához került, ami azért okoz gondot, mert a hatósági igazolásokat kiadó vízügyi igazgatóságok területei nem fedik a katasztrófavédelemét.

Korábban párhuzamosan lehetett indítani az egyes hatóságoknál az engedélyezési folyamatot, jó esetben 6-8 hónap alatt megszülethetett az engedély. Erre már nincs lehetőség, így tovább tart és lassabban derülnek ki az esetleges hibák, hiányosságok.

Amikor öntözést tervezünk, a legfontosabb annak feltérképezése, hogy van-e a környezetünkben használható víz, illetve tudnunk kell, hogy hol, mikor és mennyi vizet akarunk felhasználni. Alapvetően felszíni vizekből lehet öntözni, a talajvíz és a rétegvíz szigorúbb környezetvédelmi megítélés alá esik, utóbbit csak mikroöntözésre szabad használni.

A pályázatokat elvi vízjogi engedéllyel is be lehet nyújtani, amit nagy könnyebbségnek tudunk be, de Cifka Gábor szerint szerencsésebb lenne, ha csak az uniós minimumot követelnénk meg mi is, vagyis elég lenne a környezetvédelmi hatásvizsgálat.

Sokan, akik új területet terveznek öntözni, nem rendelkeznek tapasztalattal, ami gondot okoz. Pedig tisztában kell lenni azzal, hogy minden engedélyköteles, ami beavatkozást jelent a víztestbe, kivétel az évenként legföljebb 500 köbméter vízkivétel, ami a háztartásokra vonatkozik, illetve meglévő rendszerek rekonstrukciójához, fenntartásához sem kell engedély.

Az elvi vízjogi engedély tisztázza az általános műszaki paramétereket, amelyekkel a tervbe vett vízgazdálkodási cél elérhető. 2018. január elsejétől már csak elektronikus úton lehet beadni, illetve a rendszer furcsaságai miatt, még papíralapon is elkérik. Két évig hatályos, egyszer egy évvel meghosszabbítható, elvileg két hónap alatt kiadják. A legújabb rendelkezések szerint ingyenes a kiállítása. Mielőtt azonban beadnánk, egyeztetni kell a környezetvédelmi hatósággal, hogy szükség van-e hatásvizsgálatra. A helyi vízügyi igazgatóságtól be kell szerezni a vagyonkezelői nyilatkozatot, hogy honnan, mikor és mennyi vizet lehet kivenni. Talajvédelmi terv és tulajdonosi hozzájárulás viszont nem kell az elvi vízjogi engedély kiadásához. A szakhatósági állásfoglalásokat hivatalból kéri meg az engedélyező hatóság.

A vízjogi létesítési engedély felhatalmazást ad építésre is, de nem helyettesíti az üzemeltetési engedélyt, hangsúlyozta Cifka Gábor. Az engedély 2-4 évig érvényes, szükséges hozzá minden érintett földtulajdonos hozzájárulása, a környezetvédelmi engedélyek, a közműkezelő és a vízügyi igazgatóság nyilatkozata. Kiadása már pénzbe kerül, 40-350 ezer forint közötti összegbe.

Vízjogi üzemeltetési engedéllyel lehet aktivizálni minden korábbi tevékenységet, vagyis annak birtokában lehet elindítani az öntözést. Ma már 4-5 évre adják ki, kivéve akkor, ha valamelyik földtulajdonos hozzájárulása rövidebb időre szól, akkor gyakrabban kell újra kikérni az üzemeltetési engedélyt. Díja a létesítési engedélyért fizetett összeg 80 százaléka.

Meglévő létesítmény fenntartását a fennmaradási engedély alapján lehet folytatni, illetve ez szükséges az üzemeltetési engedély kiadásához.

Mikor kell hatásvizsgálat?

Mindenképpen kell környezetvédelmi hatásvizsgálat, ha kétmillió köbméternél nagyobb űrtartalmú víztározót vagy duzzasztóművet akarnánk létesíteni.

Előzetes hatásvizsgálatra van szükség, ha 300 hektárnál nagyobb öntözőtelepet tervezünk, illetve ha a vízkivétel meghaladja a 0,45 köbmétert másodpercenként. Ugyancsak kell a hatásvizsgálat a Natura 2000 területeken, védett természeti területen és barlang védőtávolságán belül. Nyílt felszínű öntözőcsatorna létesítésekor 2 köbméteres másodpercenkénti vízszállítás fölött szükséges az előzetes vizsgálat.

Előre kellene tervezni

Az idén január elsejétől hatályos a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet a vízjogi engedélyezés eljárásrendjéről, ami tartalmaz némi egyszerűsítést, és előírja az elektronikus tervbenyújtást, ami eddig nehézkesen indult. A jövőben a gördülékenyebb munkához nagyobb fokú elektronizáció kellene, és átjárhatóság a különböző nyilvántartások között. Ezekben az adatbázisokban pedig fejlesztéseket megalapozó adatokhoz lehetne jutni, ha kereshetők lennének.

Sok gondot megelőzhetnénk, ha a hatósági tapasztalatokat megosztanák az ügyfelekkel, és a keletkező adatok nyilvánosak lennének. A szakember fontosnak tartja a szorosabb együttműködést az állami szervek, a szakmai szervezetek és a gazdálkodók között. Végül legalább tízéves stratégia kellene, ami lehetővé tenné a fölkészülést és az alapos tervezést az öntözésfejlesztésben, az előkészületek ugyanis éveket vesznek igénybe.

Forrás: Kertészet és Szőlészet