Back to top

Hamarosan kiderül, hogyan oldja meg a műanyaghulladék-problémát az EU

Az Európai Bizottság nemsokára nyilvánosságra hozza a megoldást az egyszer-használatos műanyaghulladékok problémájára a Műanyag Stratégia keretein belül. Azonban már a kezdeti tervezet is vegyes reakciókat váltott ki.

A Bizottság még a hónap vége előtt bemutathatja az egyszer-használatos műanyagokkal szembeni javaslatait, azonban a Műanyag Stratégia korona-ékkövének tartott kezdeti tervezet már korábban napvilágra került.

A tervezet számos terméket nevesít, melyeket érintene a szabályozás. Ilyen például a fültisztító pálcika, tányérok, evőeszközök, szívószálak, (üdítő és kávé) keverőpálcák, és a lufik műanyag pálcikái.

Még januárban mutatták be Frans Timmermans és Jyrki Katainen európai bizottsági tagok a Műanyag Stratégiát, melynek hatására az EU végrehajtási ígéretet tett a leggyakrabban kidobott termékek problémájának megoldására - különös tekintettel a tengerpartokon is megjelenő hulladékokra.

A tervezetben megnevezett egyes termékeket teljesen kitiltanák az EU piacáról, míg másokra szigorú szabályozás vonatkozna (pl. címkézési és formatervezési követelmények). A tagállamoknak pedig számottevően kellene csökkenteniük egyes termékek felhasználását, például az eldobható poharakét.

A címkézéssel kapcsolatos szabályozás célja, hogy a fogyasztónak lehetősége legyen jobb döntéseket hozni a vásárlások során. A Bizottság egyik javaslata, hogy a csomagoláson jelenjen meg a termék negatív hatása a környezetre (ahogy a dohánytermékeken is bemutatják azok egészségre káros hatásait).

A Sky Ocean Rescue látványos kampánnyal hívja fel a figyelmet a mindent elborító műanyaghulladékkal.
A Sky Ocean Rescue látványos kampánnyal hívja fel a figyelmet a mindent elborító műanyaghulladékkal.
Fotó: Sky Ocean Rescue Twitter
A még meg nem jelent javaslat is pontosításra szorul. Ariadna Rodrigo a Rethink Plastic („gondold újra a műanyagot") szövetségtől azt nyilatkozta, hogy megfogalmazott specifikus célok hiányában a nemzetek vezetői különbözőképpen értelmezhetik a „jelentősen csökkenteni” fogalmát.

Azt is hozzátette, hogy a tervezet pozitív előrelépés. Üdvözölte azt is, hogy a különböző termékekre eltérő szabályozás fog vonatkozni. Rodrigo hozzátette, hogy a civil szervezet azt várja a Tanácstól és a Parlamenttől, hogy további javításokat hajtsanak végre a tervezeten, miután az nyilvánosságra került.

Nem csak tiltások

A „kiterjesztett gyártói felelősség” is hangsúlyosan szerepel a tervezetben, mivel a tagállamoknak biztosítaniuk kell egy olyan rendszer létrehozását, amely kötelezi a gyártókat arra, hogy fedezzék az egyes termékek összegyűjtésének költségeit. Ez összhangban van az energiaszektor „a szennyező fizet” elvével.

A ClientEarth ügyvédje, Tatiana Luján üdvözölte a Bizottság javaslatát, miszerint a felelősséget a gyártóra hárítja, azonban figyelmeztette a jogalkotókat, hogy "ne hagyjanak az eldobható termékeknél olyan kiskapukat, melyek újabb problémákat okozó anyagok gyártását teszik lehetővé, mint az úgynevezett "bioműanyagok"."

Olyan javaslat is létezik, hogy az egyszer-használatos üdítőital csomagolásánál a kupakok és tetők maradjanak a flakonhoz rögzítve.

Az is cél, hogy 2025-re az eldobható műanyagflakonok 90 százalékát visszagyűjtsék.

Ez azt jelentené, hogy a tagállamoknak különböző lehetőségeket kellene megvizsgálni, vagy egy visszaváltó rendszert létrehozni. Anglia például több másik EU-s államot követve márciusban bejelentette egy betétdíjon alapuló visszaváltó rendszer bevezetését.

A Plastics Recyclers Europe („európai műanyag-újrahasznosítók”) üdvözölte a hulladék begyűjtés arányára kitűzött célt. Rámutatott, hogy a műanyag flakonok a leggyakrabban újrahasznosított anyagok, mégis gyakran kerülnek a hulladék közé a „rosszul működő begyűjtési rendszereknek köszönhetően”.

A szövetség már nem ennyire pozitív a Bizottság jelenlegi álláspontjával kapcsolatban a biológiailag lebomló egyszer-használatos műanyagokkal kapcsolatban. A tisztánlátás hiányában nem szabad, hogy kivételt tegyenek ezekkel a soron következő jogszabályokban. Csak megfelelő tudományos bizonyítékkal lehet kivételt tenni a biológiailag lebomló műanyaggal a hagyományossal szemben.

Norvégia az élre tör

Múlt héten Norvégia fővárosa, Oslo egy lépéssel megelőzte az EU-t, amikor Raymond Johansen polgármester bejelentette, hogy ők lesznek az első város a világon, ahol betiltják a fölösleges, egyszer-használatos műanyagokat.

A bejelentést azonban több kritika is érte: Eirik Lae Solberg konzervatív törvényhozó azt mondta, hogy ambiciózusabbnak kell lenni, mivel a „fölösleges műanyag” kifejezés nagyon bizonytalan.

Ferran Rosa, a Zero Waste Europe-tól („zéró hulladék”) azt mondta, hogy ez inkább volt marketing fogás, mint valódi változás a rendszerben. Azt is hozzátette, hogy a nagyvárosoknak tényleges megoldásokkal kellene megakadályozni az egyszer-használatos hulladékok használatát, például innovatív csomagküldő-rendszerekkel, melyek újrahasznosítható anyagokat használnak.

Az azonban látható, hogy végre elindult valami a műanyaghulladék csökkentése érdekében. Gyakorlati példa erre, hogy Angliában és Hollandiában két nagy szupermarket-lánc is műanyag-mentes sorokat hozott létre. Ezekbe a sorokban olyan termékeket árulnak, melyek csomagolásánál nem használtak fel műanyagot. Angliában pedig már termékek csomagolásán is fel van tüntetve, ha az nem tartalmaz műanyagot - olvasható a The Guardian oldalán. 

De példaként hozhatók fel a csomagolásmentes boltok is, melyek lassanként terjednek el Európában - már Budapesten is találhatunk belőle. A cél az, hogy a vásárló a saját dobozait, üvegeit, stb. hozza magával, és azokat használja újra és újra. Így nem keletkezik hulladék.

 

Forrás: 
Euractiv.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Energia lesz a budapesti karácsonyfákból

Mintegy 500-600 ezer fenyőfát gyűjt össze és szállít el a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. (FKF) az ünnepek után.

Karácsonyfából édesítőszer

A tűlevél magas lignocellulóz tartalma miatt nem túl vonzó biomasszaként, és ipari felhasználásra is teljesen alkalmatlan. Egy új eljárás segítségével azonban cukor- és fenol-vegyületekké bomlik le, melyek ipari alapanyagként sokrétűen felhasználhatók.

Az EU-alapokból közel 405 milliárd euró került a gazdaságba

Az Európai Bizottság friss jelentése összefoglalja az öt európai strukturális és beruházási alap keretében, a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós költségvetési időszak félidejéig megvalósult legfontosabb eredményeket.

Nincs egységes uniós stratégia az elsivatagosodás ellen

Az Európai Bizottság nem rendelkezik világos képpel az Európai Unióban egyre nagyobb fenyegetést jelentő elsivatagosodásról és talajromlásról, az eddig tett bizottsági és tagállami lépések nem egységesek - állapította meg egyebek mellett a luxembourgi székhelyű Európai Számvevőszék kedden közzétett jelentésében.

Igazit vagy műfenyőt karácsonyra? Melyik környezetbarátabb?

Mindenki más és más módon oldja meg a karácsonyfa-vásárlást: sokan a kertészetekben, piacokon kapható igazi fenyőfákat választják, mások csak felmennek a padlásra és lehozzák az előző évi műfenyőt, vagy újat vásárolnak egy hipermarketben. De melyik választás minősül környezettudatosabb megoldásnak?

Mi számít unfairnek, és kit kell megvédeni ellene?

Még ebben a két alapvető kérdésben sincs egyezség, így most már biztos, hogy az idén nem születik meg az uniós irányelv a tisztességtelen kereskedői gyakorlatok tiltásáról – írja a fruchthandel.de.

Műanyaghulladékból szintetikus olajok

A BASF az első vállalat, amely kémiailag újrahasznosított műanyagok felhasználásával állítja elő termékeit.

Jövőre is lesz baromfi állatjóléti támogatási program

Az Agrárminisztérium a baromfiágazat szakmai szervezeteivel egyeztetve már 2018 áprilisában kezdeményezte Brüsszelben a jelenlegi program helyébe lépő új, 2025-ig tartó támogatási programot az eddigihez hasonló szakmai tartalommal, de emelt támogatási kerettel.

Aranybánya az élelmiszer-hulladék

A mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékekben igencsak hasznos anyagok találhatók, csak eddig vagy nem figyeltünk oda kellőképpen, vagy nem is tudtunk róla, hogy ez létezhet. Az ezzel kapcsolatos kutatás eredményét Hodúr Cecília, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar, Folyamatmérnöki Intézetének intézetvezető egyetemi tanára osztotta meg velünk.

Tények a Talaj Világnapja alkalmából

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) kezdeményezte a Talaj Világnapja létrejöttét, melynek célja hogy felhívja figyelmünket arra a fontos szerepre, amit a talaj betölt az életünkben. Mik is ezek?