0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Hamarosan kiderül, hogyan oldja meg a műanyaghulladék-problémát az EU

Az Európai Bizottság nemsokára nyilvánosságra hozza a megoldást az egyszer-használatos műanyaghulladékok problémájára a Műanyag Stratégia keretein belül. Azonban már a kezdeti tervezet is vegyes reakciókat váltott ki.

A Bizottság még a hónap vége előtt bemutathatja az egyszer-használatos műanyagokkal szembeni javaslatait, azonban a Műanyag Stratégia korona-ékkövének tartott kezdeti tervezet már korábban napvilágra került.

A tervezet számos terméket nevesít, melyeket érintene a szabályozás. Ilyen például a fültisztító pálcika, tányérok, evőeszközök, szívószálak, (üdítő és kávé) keverőpálcák, és a lufik műanyag pálcikái.

Még januárban mutatták be Frans Timmermans és Jyrki Katainen európai bizottsági tagok a Műanyag Stratégiát, melynek hatására az EU végrehajtási ígéretet tett a leggyakrabban kidobott termékek problémájának megoldására – különös tekintettel a tengerpartokon is megjelenő hulladékokra.

A tervezetben megnevezett egyes termékeket teljesen kitiltanák az EU piacáról, míg másokra szigorú szabályozás vonatkozna (pl. címkézési és formatervezési követelmények). A tagállamoknak pedig számottevően kellene csökkenteniük egyes termékek felhasználását, például az eldobható poharakét.

A címkézéssel kapcsolatos szabályozás célja, hogy a fogyasztónak lehetősége legyen jobb döntéseket hozni a vásárlások során. A Bizottság egyik javaslata, hogy a csomagoláson jelenjen meg a termék negatív hatása a környezetre (ahogy a dohánytermékeken is bemutatják azok egészségre káros hatásait).

A még meg nem jelent javaslat is pontosításra szorul. Ariadna Rodrigo a Rethink Plastic („gondold újra a műanyagot”) szövetségtől azt nyilatkozta, hogy megfogalmazott specifikus célok hiányában a nemzetek vezetői különbözőképpen értelmezhetik a „jelentősen csökkenteni” fogalmát.

Azt is hozzátette, hogy a tervezet pozitív előrelépés. Üdvözölte azt is, hogy a különböző termékekre eltérő szabályozás fog vonatkozni. Rodrigo hozzátette, hogy a civil szervezet azt várja a Tanácstól és a Parlamenttől, hogy további javításokat hajtsanak végre a tervezeten, miután az nyilvánosságra került.

Nem csak tiltások

A „kiterjesztett gyártói felelősség” is hangsúlyosan szerepel a tervezetben, mivel a tagállamoknak biztosítaniuk kell egy olyan rendszer létrehozását, amely kötelezi a gyártókat arra, hogy fedezzék az egyes termékek összegyűjtésének költségeit. Ez összhangban van az energiaszektor „a szennyező fizet” elvével.

A ClientEarth ügyvédje, Tatiana Luján üdvözölte a Bizottság javaslatát, miszerint a felelősséget a gyártóra hárítja, azonban figyelmeztette a jogalkotókat, hogy „ne hagyjanak az eldobható termékeknél olyan kiskapukat, melyek újabb problémákat okozó anyagok gyártását teszik lehetővé, mint az úgynevezett „bioműanyagok”.”

Olyan javaslat is létezik, hogy az egyszer-használatos üdítőital csomagolásánál a kupakok és tetők maradjanak a flakonhoz rögzítve.

Az is cél, hogy 2025-re az eldobható műanyagflakonok 90 százalékát visszagyűjtsék.

Ez azt jelentené, hogy a tagállamoknak különböző lehetőségeket kellene megvizsgálni, vagy egy visszaváltó rendszert létrehozni. Anglia például több másik EU-s államot követve márciusban bejelentette egy betétdíjon alapuló visszaváltó rendszer bevezetését.

A Plastics Recyclers Europe („európai műanyag-újrahasznosítók”) üdvözölte a hulladék begyűjtés arányára kitűzött célt. Rámutatott, hogy a műanyag flakonok a leggyakrabban újrahasznosított anyagok, mégis gyakran kerülnek a hulladék közé a „rosszul működő begyűjtési rendszereknek köszönhetően”.

A szövetség már nem ennyire pozitív a Bizottság jelenlegi álláspontjával kapcsolatban a biológiailag lebomló egyszer-használatos műanyagokkal kapcsolatban. A tisztánlátás hiányában nem szabad, hogy kivételt tegyenek ezekkel a soron következő jogszabályokban. Csak megfelelő tudományos bizonyítékkal lehet kivételt tenni a biológiailag lebomló műanyaggal a hagyományossal szemben.

Norvégia az élre tör

Múlt héten Norvégia fővárosa, Oslo egy lépéssel megelőzte az EU-t, amikor Raymond Johansen polgármester bejelentette, hogy ők lesznek az első város a világon, ahol betiltják a fölösleges, egyszer-használatos műanyagokat.

A bejelentést azonban több kritika is érte: Eirik Lae Solberg konzervatív törvényhozó azt mondta, hogy ambiciózusabbnak kell lenni, mivel a „fölösleges műanyag” kifejezés nagyon bizonytalan.

Ferran Rosa, a Zero Waste Europe-tól („zéró hulladék”) azt mondta, hogy ez inkább volt marketing fogás, mint valódi változás a rendszerben. Azt is hozzátette, hogy a nagyvárosoknak tényleges megoldásokkal kellene megakadályozni az egyszer-használatos hulladékok használatát, például innovatív csomagküldő-rendszerekkel, melyek újrahasznosítható anyagokat használnak.

Az azonban látható, hogy végre elindult valami a műanyaghulladék csökkentése érdekében. Gyakorlati példa erre, hogy Angliában és Hollandiában két nagy szupermarket-lánc is műanyag-mentes sorokat hozott létre. Ezekbe a sorokban olyan termékeket árulnak, melyek csomagolásánál nem használtak fel műanyagot. Angliában pedig már termékek csomagolásán is fel van tüntetve, ha az nem tartalmaz műanyagot – olvasható a The Guardian oldalán. 

De példaként hozhatók fel a csomagolásmentes boltok is, melyek lassanként terjednek el Európában – már Budapesten is találhatunk belőle. A cél az, hogy a vásárló a saját dobozait, üvegeit, stb. hozza magával, és azokat használja újra és újra. Így nem keletkezik hulladék.

 

Forrás: Euractiv.com