Back to top

Nagy István: új vidékfejlesztési pályázatok jönnek

„Gazdának lenni jó.” Ezt az életérzést kellene átadni a fiataloknak Nagy István agrárminiszter szerint, illetve megteremteni azt a stabilitást, ami a hosszú távú tervezéshez, fejlődéshez nélkülözhetelen. Ezt célozná az osztatlan közös tulajdonok felszámolása is, amihez már az őszre kormány elé kerülne komplex törvénytervezet.

Szoros szövetségben a gazdákkal

A frissen kinevezett tárcavezető nem rejti véka alá szoros kötődését az állattenyésztéshez, azt a régi igazságot vallja ugyanis, hogy az agrárium nem működőképes állattenyésztés nélkül, ugyanúgy ahogy a vidék sem létezhet mezőgazdaság nélkül és mezőgazdaság sincs vidék nélkül. Azáltal, hogy a vidékfejlesztés feladatköre visszakerült a minisztériumhoz, újra egységes egészet alkot a tárca, fogalmaz a miniszter, egységben kezelve pedig könnyebb válaszokat találni a vidék problémáira. A lapunknak adott interjújában Nagy István a legsürgetőbb feladatokat ismertette, amelyek megoldásával a vidék élhetőbbé és a fiatalok számára vonzóbbá válhat.

● Milyen változást hoz a minisztérium életébe, hogy a vidékfejlesztés visszakerült a tárcához?

– Így válunk egésszé. Ez a teljesség pedig nemcsak azt jelenti, hogy bővülünk egy területtel, hanem azt is, hogy több erőforrásunk és kapacitásunk lesz. Az agrárminisztérium és a vidékfejlesztési államtitkárság közös munkája szorosabb együttműködést és hatékonyabb szakmai ténykedést tesz lehetővé a korábbi időszakhoz képest. Könnyebben találunk megoldásokat a problémákra, ha a vidéket egységként kezeljük, nem pedig külön- külön. Reményeim szerint ez a szemléletmód már a következő hónapokban látványosan megmutatkozik a munkánkban.

● A vidékfejlesztési pályázatok nagy része már megjelent. Vannak-e maradványpénzek, amikre új pályázatokat lehet kiírni?

– A döntések megszülettek, a kifizetési kérelmek beérkeztek, a kifizetéseket követően pedig a beruházások is elindulhatnak. A lebonyolítás, projektszintű megvalósítás az elkövetkezendő időszak nagy feladata lesz. Ez komoly odafigyelést és szakmai egyeztetéseket igényel, ezért is fontos, hogy egymás munkáját erősítjük.

Terveink szerint a következő hónapokban elindulnak azok a beruházások, amelyek a jövő esztendőben már termelőüzemként, megújuló energetikai technológiaként szolgálják az agráriumot.

A pályázatok beadásától az elbírálásig lassan két esztendő telt el. A megváltozott körülmények miatt több pályázó visszalépett, tehát vannak maradványpénzek. Mivel egyetlen fillért sem szeretnénk parlagon hagyni, ezeket a forrásokat átcsoportosítjuk, és új célokkal újra meghirdetjük.

● A bizottsági meghallgatásán nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a mezőgazdaság több, mint alapanyag-termelő ágazat. Mire van szükség ahhoz, hogy minél nagyobb hozzáadott értéket állítson elő?

- Változtatnunk kell azon a méltatlan helyzeten, hogy az Európai Unióban 1 hektáron átlagosan előállított jövedelemnek mi csak a 60 százalékát termeljük meg. Éppen ezért a munkánk középpontjában a mezőgazdaság versenyképességének javítása áll, és intézkedéseinkkel is e cél megvalósítását szolgáljuk. Ebben szövetségesünk lesz az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Versenyképességünk javítását szolgálja továbbá az Agrárminisztérium hatáskörébe tartozó technológiai fejlesztéseken – például az öntözés fejlesztésén – túl az osztatlan közös földtulajdonok megszüntetése is.

● Ha már az öntözést említette: számítások szerint árvizenként és aszályonként 300-500 milliárd forint bevételtől esik el az ország. Ez alapján egy évtized rombolásának a veszteségéből a világ egyik legfejlettebb öntözőgazdaságát lehetett volna létrehozni. Ez a gazdáknak is érdeke. Nem kellene őket is bevonni a megvalósításba?

– Ez ügyben két irányba szeretnék elindulni. Mint ismert, a NAK a közelmúltban felmérte az öntözési igényeket. Kiderült, hogy majdnem félmillió hektáron öntöznének a gazdák, ezzel szemben jelenleg mindössze 85 ezer hektárt öntözünk, miközben van egy 200 ezer hektár öntözését lehetővé tevő kiépített, de elhanyagolt állapota miatt nem működő csatornarendszerünk. Már az is óriási előrelépést jelenthet,

ha a meglévő nyomvonalakat karbantartanánk, illetve újra használhatóvá tennénk és üzembe helyeznénk: máris 200 ezer hektáron lehetne öntözni.

Ennek megvalósítása a rövidtávú célom addig, amíg lefolytatjuk az öntözőkutak fúrása kapcsán elengedhetetlen vitát a felszín alatti vizek hasznosításáról és az ivóvízbázis védelméről. Ez lenne a másik irány. A gyors előrelépéshez tehát a meglévő csatornákat kell használhatóvá tenni, mert ezzel néhány év alatt megháromszorozható az öntözött terület nagysága.

Ennek elősegítésére mintaprojekteket kívánunk létrehozni, amelyekben felmérhetjük a gazdák együttműködési hajlandóságát, és bemutathatjuk, hogy összefogással mit lehet elérni. A mintaprojekteken keresztül kiderülne, hogy mire kell figyelmet fordítanunk, és hogy miben kell közös nevezőre jutniuk a gazdáknak. Mi történik például akkor, ha száz egymással szomszédos földtulajdonos közül a középen lévő azt mondja, hogy köszöni szépen, ő ebben nem akar részt venni. Létezik-e jogi eszköz arra, hogy akkor is átvezessük a csatornát a földjén? És ha átvezetjük, akkor az államnak vagy a földtulajdonosnak kell fizetnie érte? Kinek kell rendben tartania a csatornát? Kinek kell gondoskodnia a csatorna működéséről? Ezeket az egyeztetéseket le kell folytatnunk. Természetesen nem csak egyeztetni szeretnék a ciklus végéig, lépéseket kell tennünk.

● Hasonlóan neuralgikus pont az osztatlan közös tulajdonok kimérése. Ezzel kapcsolatban a bizottsági ülésen is elhangzott, hogy szinte minden eddigi kormány célnak nevezte a felszámolását – amit eddig egyiknek sem sikerült elérnie. Önnek milyen tervei vannak ezzel kapcsolatban?

– Ez egy régóta rajtunk ülő átok. Amíg az öröklési törvény nem változik meg, addig minden egyes nappal csak gyarapszik ez a gond.

Komplex jogszabály- módosítást szeretnénk javasolni, amely lehetővé tenné az osztatlan közös földtulajdonok alkotmányos alapon történő felszámolását.

Ezt a minisztérium egyik legfontosabb céljának tekintem a következő négy esztendőben. Akkor leszek elégedett a munkámmal, ha ezen a területen komoly előrelépést tudunk elérni. Már a következő hetekben elindítjuk a jogalkotási folyamatot, hogy az őszi törvényhozási időszakra a kormány elé vihessük a komplett joganyagot.

● Az eddig ismert finanszírozási konstrukciók mellett újakat is meghirdetnek. Melyek ezek?

A jövedelemstabilizációs eszközök hiánya miatt az állattenyésztés jelenleg még hátrányt szenved. A felvásárlási árak az egyik évben magasak, a másik esztendőben a mélyben vannak. A gazdák nem tudnak tervezni. Ez pedig óriási hátrányt jelent számukra a hitelfelvételben, mivel a bankok túl kockázatosnak ítélik a vállalkozásukat. Ezért látom szükségesnek az állam szerepvállalását a jövedelmük stabilizálásában, annak érdekében, hogy aki hosszú távra tervez az agráriumban, annak kiszámítható jövedelme legyen.

A fiatalok sem csábíthatók az agráriumba addig, amíg nem tudunk stabilitást biztosítani nekik. Csak akkor lehet a generációváltás sikeres és az ökológiai egyensúly is csak úgy állítható helyre, ha biztosítani tudjuk az állandóságot. Ehhez pedig szintén párbeszédet kell folytatnunk a gazdákkal, hogy megtudjuk: ők képesek-e áldozni erre, és ha nem, mire van szükségük hozzá.

● Többször említette a gazdákkal való párbeszédet. Ez azt jelenti, hogy folyamatos és rendszeres találkozókat tervez a szakmai szervezetekkel?

– Pontosan. Régen rossz lenne, hogyha elzárkóznánk azok elől, akiknek az érdekeit képviseljük. Meggyőződésem, hogy addig működünk jól, amíg mi megyünk a gazdákhoz, és megkérdezzük tőlük, mire van szükségük. Szoros szövetséget tervezek velük, hiszen csak így találhatunk megoldást a gondjaikra.

Szakmai napokat szeretnék tartani a minisztériumban – és erről már egyeztettem államtitkár kollégáimmal –, amelyek során felmérjük a különböző ágazatok helyzetét, és amelyeken feltárjuk a problémákat és megfogalmazzuk a megoldási javaslatokat. Ne mi próbáljuk megmondani, hogy mi a gazdák érdeke, hanem a gazdák mondják el a gondjaikat, amikre megoldást várnak tőlünk. A megoldást pedig közösen kell megtalálnunk, mert akkor mindannyian jobban járunk.

● Végül engedjen meg egy személyes kérdést! Önt mindenki méhészként ismeri, pedig ahogy az életrajzából kiolvasható, korábbi oktatói tevékenysége a kisállatoktól a sertéstenyésztésig sok mindenre kiterjedt. Jószerivel az egész állattenyésztési ágazatra rálátása van. Tervezi-e, hogy miniszterként helyreállítja az agrárium megbomlott egyensúlyát?

– Az, hogy méhészként ismernek, azért van, mert nem vagyunk sokan méhészek Magyarországon, csak mintegy húszezren. Az én esetemben ennek a tevékenységnek családi háttere is van, már a nagyapám is méhész volt.

Azzal, hogy elvállaltam a szolgálatot, mindenki számára egyértelművé válhatott, hogy az állattenyésztés fontos ügy lesz a közeljövőben.

Ennek örülök, mert különösképpen ezért az ágazatért mindent meg kívánok tenni. Azt a régi igazságot vallom, hogy állattenyésztés nélkül nem működik a mezőgazdaság, mert anélkül nem lehet egyensúlyban. Márpedig ez az egyensúly felborult Magyarországon. Ez jól tetten érhető például talajaink állapotában, annyira hiányzik belőlük a tápanyag. Ezt az egyensúlyt helyre kell állítanunk, és ez csak megfelelő állatlétszámmal lehetséges. Nekünk azon kell dolgoznunk, olyan ösztönzőket kell teremtenünk, hogy minél többen belevágjanak az állattenyésztésbe. Ez a legnehezebb feladat egyébként, mert az állattenyésztés nemcsak egy szakma, hanem egy életforma is.

Mi ezen a téren hátrányban vagyunk, mert amíg Ausztriában például évszázadok óta apáról fiúra szállnak a gazdaságok, és minden generáció hozzáteszi a maga tudását a fejlődéshez, addig Magyarországon ez a folytonosság megszakadt a mezőgazdaság szocialista átszervezésével. A parasztemberből alkalmazott lett, és azt szokta meg, hogy reggel bemegy dolgozni és este hazamegy. Most arra szeretnénk rávenni őket, hogy karácsony szent napján is dolgozzanak, ez pedig kevés fiatal számára jelent perspektívát.

Az a feladatunk, hogy megismertessük velük ennek az életformának a szépségeit, hogy megtudják, gazdának lenni jó dolog. Meg kell mutatni a vidéki élet előnyét és támogatást kell adnunk ahhoz, hogy a fiatalok ezt az életformát válasszák. Máskülönben veszíteni fogunk. Ma a fiatalokat sokkal jobban vonzza az ipar, a kereskedelem.

Mi azt a lehetőséget kínáljuk, hogy vidéken végtelenül csodálatos környezetben és kultúrában élhet valaki a maga uraként, szabadságban.

Nekünk az a feladatunk, hogy olyan ösztönzőket vezessünk be, amelyek arra sarkallják a fiatalokat, hogy azt a csodálatos életpályát és életmódot válasszák, amit röviden úgy hívunk, hogy magyar mezőgazdaság.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/21 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

20 millió embernek elég búzát tudunk termeszteni

A magyar mezőgazdaság a jelenlegi lakosság dupláját, azaz 20 millió embert képes ellátni búzával, ami óriási eredmény - mondta Nagy István agrárminiszter az M1 aktuális csatornán kedden este.

Nincs egyezség a léalma felvásárlási áráról

Eredménytelenül zárult a léalma drasztikusan alacsony felvásárlási áráról az Austria Juice képviselőivel folytatott keddi tárgyalás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - közölte a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz).

Nyaralókká "változott" szőlészetek: a hatóságok szemet hunynak

Drámai mértékben csökkent az utóbbi bő egy évtizedben a Balaton-felvidék szőlőterülete, miután az ültetvényeket felvásárlók jogellenesen nyaralókat építenek, továbbá felhagynak a szőlőműveléssel. Eközben pedig a szőlőtelepítés támogatott tevékenység.

Az Agrárminisztérium kiáll az almatermesztők mellett

Az Agrárminisztérium számára kiemelten fontos az almatermelő gazdák és családjaik mezőgazdasági termelésből történő megélhetése, a hazai almatermesztés jövője, ezért kulcsfontosságúnak tartja, hogy a felvásárlók, feldolgozóüzemek a piaci viszonyokat figyelembe vevő, az elvégzett munka értékének megfelelő árat fizessenek az almáért.

A szürkemarhának van jövője

A magyar szürkemarha sorsa a bizonyíték arra, hogy múltján és jelenén túl nagyon komoly jövő elé is néz - mondta Nagy István agrárminiszter a VI. Szürkemarha Fesztiválon szombaton Harsányban.

Tarka Marhafesztivál Bonyhádon: hogy alakul az ágazat jövője 2020 után?

Immár 18. alkalommal rendezték meg 2018. augusztus 10-11-én a Tarka Marhafesztivált. A rendezvény kertében tartott országos agrárfórumom elhangzott, hogy az Agrárminisztérium 2020 után fenn kívánja tartani a szarvasmarha-ágazatot érintő, termeléshez kötött támogatásokat, piaci programokat és nemzeti támogatásokat.

Egy millió tonnával kevesebb búza: a franciákat sem kímélte a hőség

A francia agrárminisztérium keddi előrejelzése szerint a helyi búza- és a kukoricatermelők is megszenvedték az egész Európára jellemző szélsőséges időjárás hatásait.

Itthon is kevesebb lesz az egyszer használatos műanyag

Magyarország az élbolyba kerülhet az uniós hulladékgazdálkodási és kereskedelmi irányelvek hazai szabályokba való átültetésébe. Magyarország a nejlonzacskók felhasználásában teljesíti a vonatkozó uniós célértékeket.

Mit, mikor? Természeti károkkal kapcsolatos termelői bejelentés és a vis maior

Az elmúlt időszakban országszerte fordultak elő kedvezőtlen időjárási jelenségek, aszály, vihar és felhőszakadás. A károk adott esetben megalapozhatnak kárenyhítő juttatási igényt, de alkalmasak lehetnek támogatási jogcímek egyes feltételeinek (pl. termeléshez kötött fehérjenövény támogatás minimális hozamra vonatkozó előírása) nem teljesítése utáni jogkövetkezmények alóli mentesítésre (vis maior).

Új állattenyésztési törvény: hol tartanak az előkészítéssel?

November 1-jétől az európai állattenyésztési rendelet hatályba lépését követően az eddigi nemzeti hatáskörből az EU illetékességébe kerül a szarvasmarha-, a ló-, a sertés-, a juh- és a kecsketenyésztés-szervezésének szabályozása. Hol tart az uniós állattenyésztési rendelet hazai jogharmonizációja? Elkészül-e addig a hazai állattenyésztési törvény – kérdeztük az Agrárminisztériumtól.