Back to top

Nagy István: új vidékfejlesztési pályázatok jönnek

„Gazdának lenni jó.” Ezt az életérzést kellene átadni a fiataloknak Nagy István agrárminiszter szerint, illetve megteremteni azt a stabilitást, ami a hosszú távú tervezéshez, fejlődéshez nélkülözhetelen. Ezt célozná az osztatlan közös tulajdonok felszámolása is, amihez már az őszre kormány elé kerülne komplex törvénytervezet.

Szoros szövetségben a gazdákkal

A frissen kinevezett tárcavezető nem rejti véka alá szoros kötődését az állattenyésztéshez, azt a régi igazságot vallja ugyanis, hogy az agrárium nem működőképes állattenyésztés nélkül, ugyanúgy ahogy a vidék sem létezhet mezőgazdaság nélkül és mezőgazdaság sincs vidék nélkül. Azáltal, hogy a vidékfejlesztés feladatköre visszakerült a minisztériumhoz, újra egységes egészet alkot a tárca, fogalmaz a miniszter, egységben kezelve pedig könnyebb válaszokat találni a vidék problémáira. A lapunknak adott interjújában Nagy István a legsürgetőbb feladatokat ismertette, amelyek megoldásával a vidék élhetőbbé és a fiatalok számára vonzóbbá válhat.

● Milyen változást hoz a minisztérium életébe, hogy a vidékfejlesztés visszakerült a tárcához?

– Így válunk egésszé. Ez a teljesség pedig nemcsak azt jelenti, hogy bővülünk egy területtel, hanem azt is, hogy több erőforrásunk és kapacitásunk lesz. Az agrárminisztérium és a vidékfejlesztési államtitkárság közös munkája szorosabb együttműködést és hatékonyabb szakmai ténykedést tesz lehetővé a korábbi időszakhoz képest. Könnyebben találunk megoldásokat a problémákra, ha a vidéket egységként kezeljük, nem pedig külön- külön. Reményeim szerint ez a szemléletmód már a következő hónapokban látványosan megmutatkozik a munkánkban.

● A vidékfejlesztési pályázatok nagy része már megjelent. Vannak-e maradványpénzek, amikre új pályázatokat lehet kiírni?

– A döntések megszülettek, a kifizetési kérelmek beérkeztek, a kifizetéseket követően pedig a beruházások is elindulhatnak. A lebonyolítás, projektszintű megvalósítás az elkövetkezendő időszak nagy feladata lesz. Ez komoly odafigyelést és szakmai egyeztetéseket igényel, ezért is fontos, hogy egymás munkáját erősítjük.

Terveink szerint a következő hónapokban elindulnak azok a beruházások, amelyek a jövő esztendőben már termelőüzemként, megújuló energetikai technológiaként szolgálják az agráriumot.

A pályázatok beadásától az elbírálásig lassan két esztendő telt el. A megváltozott körülmények miatt több pályázó visszalépett, tehát vannak maradványpénzek. Mivel egyetlen fillért sem szeretnénk parlagon hagyni, ezeket a forrásokat átcsoportosítjuk, és új célokkal újra meghirdetjük.

● A bizottsági meghallgatásán nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a mezőgazdaság több, mint alapanyag-termelő ágazat. Mire van szükség ahhoz, hogy minél nagyobb hozzáadott értéket állítson elő?

- Változtatnunk kell azon a méltatlan helyzeten, hogy az Európai Unióban 1 hektáron átlagosan előállított jövedelemnek mi csak a 60 százalékát termeljük meg. Éppen ezért a munkánk középpontjában a mezőgazdaság versenyképességének javítása áll, és intézkedéseinkkel is e cél megvalósítását szolgáljuk. Ebben szövetségesünk lesz az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Versenyképességünk javítását szolgálja továbbá az Agrárminisztérium hatáskörébe tartozó technológiai fejlesztéseken – például az öntözés fejlesztésén – túl az osztatlan közös földtulajdonok megszüntetése is.

● Ha már az öntözést említette: számítások szerint árvizenként és aszályonként 300-500 milliárd forint bevételtől esik el az ország. Ez alapján egy évtized rombolásának a veszteségéből a világ egyik legfejlettebb öntözőgazdaságát lehetett volna létrehozni. Ez a gazdáknak is érdeke. Nem kellene őket is bevonni a megvalósításba?

– Ez ügyben két irányba szeretnék elindulni. Mint ismert, a NAK a közelmúltban felmérte az öntözési igényeket. Kiderült, hogy majdnem félmillió hektáron öntöznének a gazdák, ezzel szemben jelenleg mindössze 85 ezer hektárt öntözünk, miközben van egy 200 ezer hektár öntözését lehetővé tevő kiépített, de elhanyagolt állapota miatt nem működő csatornarendszerünk. Már az is óriási előrelépést jelenthet,

ha a meglévő nyomvonalakat karbantartanánk, illetve újra használhatóvá tennénk és üzembe helyeznénk: máris 200 ezer hektáron lehetne öntözni.

Ennek megvalósítása a rövidtávú célom addig, amíg lefolytatjuk az öntözőkutak fúrása kapcsán elengedhetetlen vitát a felszín alatti vizek hasznosításáról és az ivóvízbázis védelméről. Ez lenne a másik irány. A gyors előrelépéshez tehát a meglévő csatornákat kell használhatóvá tenni, mert ezzel néhány év alatt megháromszorozható az öntözött terület nagysága.

Ennek elősegítésére mintaprojekteket kívánunk létrehozni, amelyekben felmérhetjük a gazdák együttműködési hajlandóságát, és bemutathatjuk, hogy összefogással mit lehet elérni. A mintaprojekteken keresztül kiderülne, hogy mire kell figyelmet fordítanunk, és hogy miben kell közös nevezőre jutniuk a gazdáknak. Mi történik például akkor, ha száz egymással szomszédos földtulajdonos közül a középen lévő azt mondja, hogy köszöni szépen, ő ebben nem akar részt venni. Létezik-e jogi eszköz arra, hogy akkor is átvezessük a csatornát a földjén? És ha átvezetjük, akkor az államnak vagy a földtulajdonosnak kell fizetnie érte? Kinek kell rendben tartania a csatornát? Kinek kell gondoskodnia a csatorna működéséről? Ezeket az egyeztetéseket le kell folytatnunk. Természetesen nem csak egyeztetni szeretnék a ciklus végéig, lépéseket kell tennünk.

● Hasonlóan neuralgikus pont az osztatlan közös tulajdonok kimérése. Ezzel kapcsolatban a bizottsági ülésen is elhangzott, hogy szinte minden eddigi kormány célnak nevezte a felszámolását – amit eddig egyiknek sem sikerült elérnie. Önnek milyen tervei vannak ezzel kapcsolatban?

– Ez egy régóta rajtunk ülő átok. Amíg az öröklési törvény nem változik meg, addig minden egyes nappal csak gyarapszik ez a gond.

Komplex jogszabály- módosítást szeretnénk javasolni, amely lehetővé tenné az osztatlan közös földtulajdonok alkotmányos alapon történő felszámolását.

Ezt a minisztérium egyik legfontosabb céljának tekintem a következő négy esztendőben. Akkor leszek elégedett a munkámmal, ha ezen a területen komoly előrelépést tudunk elérni. Már a következő hetekben elindítjuk a jogalkotási folyamatot, hogy az őszi törvényhozási időszakra a kormány elé vihessük a komplett joganyagot.

● Az eddig ismert finanszírozási konstrukciók mellett újakat is meghirdetnek. Melyek ezek?

A jövedelemstabilizációs eszközök hiánya miatt az állattenyésztés jelenleg még hátrányt szenved. A felvásárlási árak az egyik évben magasak, a másik esztendőben a mélyben vannak. A gazdák nem tudnak tervezni. Ez pedig óriási hátrányt jelent számukra a hitelfelvételben, mivel a bankok túl kockázatosnak ítélik a vállalkozásukat. Ezért látom szükségesnek az állam szerepvállalását a jövedelmük stabilizálásában, annak érdekében, hogy aki hosszú távra tervez az agráriumban, annak kiszámítható jövedelme legyen.

A fiatalok sem csábíthatók az agráriumba addig, amíg nem tudunk stabilitást biztosítani nekik. Csak akkor lehet a generációváltás sikeres és az ökológiai egyensúly is csak úgy állítható helyre, ha biztosítani tudjuk az állandóságot. Ehhez pedig szintén párbeszédet kell folytatnunk a gazdákkal, hogy megtudjuk: ők képesek-e áldozni erre, és ha nem, mire van szükségük hozzá.

● Többször említette a gazdákkal való párbeszédet. Ez azt jelenti, hogy folyamatos és rendszeres találkozókat tervez a szakmai szervezetekkel?

– Pontosan. Régen rossz lenne, hogyha elzárkóznánk azok elől, akiknek az érdekeit képviseljük. Meggyőződésem, hogy addig működünk jól, amíg mi megyünk a gazdákhoz, és megkérdezzük tőlük, mire van szükségük. Szoros szövetséget tervezek velük, hiszen csak így találhatunk megoldást a gondjaikra.

Szakmai napokat szeretnék tartani a minisztériumban – és erről már egyeztettem államtitkár kollégáimmal –, amelyek során felmérjük a különböző ágazatok helyzetét, és amelyeken feltárjuk a problémákat és megfogalmazzuk a megoldási javaslatokat. Ne mi próbáljuk megmondani, hogy mi a gazdák érdeke, hanem a gazdák mondják el a gondjaikat, amikre megoldást várnak tőlünk. A megoldást pedig közösen kell megtalálnunk, mert akkor mindannyian jobban járunk.

● Végül engedjen meg egy személyes kérdést! Önt mindenki méhészként ismeri, pedig ahogy az életrajzából kiolvasható, korábbi oktatói tevékenysége a kisállatoktól a sertéstenyésztésig sok mindenre kiterjedt. Jószerivel az egész állattenyésztési ágazatra rálátása van. Tervezi-e, hogy miniszterként helyreállítja az agrárium megbomlott egyensúlyát?

– Az, hogy méhészként ismernek, azért van, mert nem vagyunk sokan méhészek Magyarországon, csak mintegy húszezren. Az én esetemben ennek a tevékenységnek családi háttere is van, már a nagyapám is méhész volt.

Azzal, hogy elvállaltam a szolgálatot, mindenki számára egyértelművé válhatott, hogy az állattenyésztés fontos ügy lesz a közeljövőben.

Ennek örülök, mert különösképpen ezért az ágazatért mindent meg kívánok tenni. Azt a régi igazságot vallom, hogy állattenyésztés nélkül nem működik a mezőgazdaság, mert anélkül nem lehet egyensúlyban. Márpedig ez az egyensúly felborult Magyarországon. Ez jól tetten érhető például talajaink állapotában, annyira hiányzik belőlük a tápanyag. Ezt az egyensúlyt helyre kell állítanunk, és ez csak megfelelő állatlétszámmal lehetséges. Nekünk azon kell dolgoznunk, olyan ösztönzőket kell teremtenünk, hogy minél többen belevágjanak az állattenyésztésbe. Ez a legnehezebb feladat egyébként, mert az állattenyésztés nemcsak egy szakma, hanem egy életforma is.

Mi ezen a téren hátrányban vagyunk, mert amíg Ausztriában például évszázadok óta apáról fiúra szállnak a gazdaságok, és minden generáció hozzáteszi a maga tudását a fejlődéshez, addig Magyarországon ez a folytonosság megszakadt a mezőgazdaság szocialista átszervezésével. A parasztemberből alkalmazott lett, és azt szokta meg, hogy reggel bemegy dolgozni és este hazamegy. Most arra szeretnénk rávenni őket, hogy karácsony szent napján is dolgozzanak, ez pedig kevés fiatal számára jelent perspektívát.

Az a feladatunk, hogy megismertessük velük ennek az életformának a szépségeit, hogy megtudják, gazdának lenni jó dolog. Meg kell mutatni a vidéki élet előnyét és támogatást kell adnunk ahhoz, hogy a fiatalok ezt az életformát válasszák. Máskülönben veszíteni fogunk. Ma a fiatalokat sokkal jobban vonzza az ipar, a kereskedelem.

Mi azt a lehetőséget kínáljuk, hogy vidéken végtelenül csodálatos környezetben és kultúrában élhet valaki a maga uraként, szabadságban.

Nekünk az a feladatunk, hogy olyan ösztönzőket vezessünk be, amelyek arra sarkallják a fiatalokat, hogy azt a csodálatos életpályát és életmódot válasszák, amit röviden úgy hívunk, hogy magyar mezőgazdaság.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/21 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nagy István: a környezetvédelmi problémákat közösen kell megoldani

A környezetvédelmi kérdések, problémák mindig globális jellegűek, határon átívelők, ezért a megoldásnak is mindig közösnek kell lennie - mondta Nagy István agrárminiszter csütörtökön Budapesten, a visegrádi négyek (V4) környezetvédelmi találkozóján.

Durvul a parlagfű-kommandó

A pollenkoncentráció, valamint a fertőzött területek nagyságának csökkentéséhez az Agrárminisztérium a korábbiaknál hatékonyabb és szigorúbb ellenőrzéseket javasol. Június végéig kell kiirtani a parlagfüvet. Kérik a gazdákat, hogy 2018-ban is kiemelt figyelmet fordítsanak a napraforgó-, kukorica- és a szójakultúrák gyommentesen tartására.

A 3. Budapest Afrika Fórum a mezőgazdasági kapcsolatok további bővítéséről szól

A keleti és déli nyitás politikája lehetővé teszi, hogy felelevenítsük korábbi gazdasági kapcsolatainkat. Többek között ennek eredménye az immár harmadik alkalommal megrendezett Budapest Afrika Fórum, amelynek ezúttal a mezőgazdaság a témája – hangsúlyozta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Vajdahunyad várban tartott rendezvényen.

Feldman: az új KAP támogassa a gmo-mentes szójatermelést

Növelni kell az Európában előállított, gmo-mentes fehérjetakarmány-alapanyagok mennyiségét, ehhez pedig az unió 2020 utáni támogatáspolitikájában (KAP) legalább szinten kell tartani a termeléshez kötött támogatásokat – jelentette ki Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár Németországban, az 5. Nemzetközi Duna-Szója Kongresszuson.

Élelmiszeripari adatbázissal segítik az ágazatot

Az Agrárminisztérium célja, hogy az Élelmiszeripari Információs Rendszer (ÉLIR) egyre inkább az élelmiszeripar információs központjává váljon, ahol az érdeklődők megtalálják a számukra fontos és nélkülözhetetlen ágazati információkat – mondta Zsigó Róbert élelmiszerbiztonságért felelős államtitkár az ÉLIR honlap megnyitója alkalmából tartott rendezvényen.

Az Európai Bizottság támogatja a BIOEAST kezdeményezést

 Az Európai Bizottság támogatásáról biztosította az agrár-élelmiszer kutatást és innovációt elősegítő BIOEAST kezdeményezést - közölte az Agrárminisztérium.

KAP 2020: már 20 tagállam tiltakozik a keretcsökkentés ellen

Óva intett az európai uniós agrártámogatások jövőbeli csökkentésétől hétfőn 20 EU-tagállam szakminisztere, mondván, hogy fenn kell tartani a közös agrárpolitikára (KAP) fordítható források szintjét a 2021-től 2027-ig tartó költségvetési ciklusban. Magyarország számára elfogadhatatlan az Európai Bizottság költségvetés-tervezete - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a tanácsülés után.

Kékfrankos: köszönjük Napóleon

Az Agrárminisztérium immár hagyományt teremtve, a 2017-es Furmint éve után 2018-at a Kékfrankos évének nyilvánította annak érdekében, hogy felhívja a nemzetközi és a belföldi piac, illetve a fogyasztók figyelmét az egyik legfontosabb őshonos magyar szőlőfajtára. Ennek jegyében megjelent a Kékfrankos Borkiválóság Könyve 5 ezer példányban magyar és angol nyelven.

Durum Nap Nádasdon

Egy termékpálya, így a durumbúza jövőjét is az határozza meg, hogy a szereplői jól tudnak-e együtt dolgozni, piaci és szakmai alapon jövedelmezően gazdálkodni. A támogatási rendszer ugyanis csak kiegészítő pénzforrás a fejlesztésekhez, hangsúlyozta Feldman Zsolt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára az Első Magyar Durumbúza Termelési Rendszer által szervezett nádasdi Durum Napon.

Tovább növelnénk a gmo-mentes szójatermesztést

Régiós együttműködéssel terjeszthetőek ki a génmódosítástól mentes szója termesztésének lehetőségei – emelte ki a mezőgazdaságért felelős államtitkár a Magyar Szója és a Donau Soya közös rendezvényén. Feldman Zsolt hozzátette, az együttes fellépésből számottevő gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyök származnak.