Back to top

A héten bárhol lehetnek zivatarok

Péntekig meleg, záporos, zivataros időre számíthatunk, ugyanis délies áramlással viszonylag nedves, labilis rétegződésű léghullámok érkeznek fölénk, de országos áztató eső nem valószínű. A hét végétől északkelet felől szárazabb légtömeg áramlik térségünkbe. A magas páratartalom kedvez a gombás betegségségeknek.

Az elmúlt hét második felében már csak elszórtan alakultak ki záporok, zivatarok, számottevő csapadék csak kisebb körzetekben hullott. A napi maximumok többnyire 20 és 25 fok között alakultak. A talaj fölső 20 centiméteres rétege a Tiszántúlon és az Alpokalján nedves, miközben a középső országrészben még mindig sokfelé száraznak mondható. Főleg ezeken a területeken lenne nagy szükség csapadékra.

A déli országrészben az elmúlt 30 nap során helyenként alig 10-15 milliméter csapadék hullott, ez nagyon kevés, így ezeken a területeken a tavaszi vetések nem tudnak optimálisan fejlődni, de például az őszi búzában és a repcében is terméskiesés várható.

Az Alpokalján ugyanakkor 100 milliméter fölötti érték is előfordult. 50-100 centiméteres mélységben továbbra is országszerte van nedvesség a talajokban. Folyó és állóvizeink (a fölső 1-2 m) hőmérséklete 20 fok körül alakul.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképünkön a zöld tömeg aránya országszerte magas. Ugyanakkor a változást mutató térkép szerint a növekedés sokfelé leállt, az őszi búza és a repce zöld tömege sem növekszik már, azon a fenológiai fázison már túl járnak. Az anomália térkép alapján a sokéves átlag fölötti, vagyis az ilyenkor megszokottnál jóval fejlettebb a vegetáció, a hetek óta tartó nyári idő miatt előrébb tart a fejlődésben.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek országosan többnyire 300 és 370 foknap között járnak. A magasabb értékek a délkeleti országrészben jellemzőek. Jóval az átlag és a tavalyi értékek fölött járnak a hőösszegek, a hőösszeg növekedése pedig a következő 10 nap során is intenzív marad.

Az országban a szántóföldi növényeink közül a repce a magképződés, az őszi búza a virágzás, a kukorica 5-7 leveles, a napraforgó pedig 6-8 leveles fenológiai állapotban van többnyire, a szőlő virágzása megkezdődött. Az elmúlt heti csapadék hatására az állományok általában jól fejlődnek, de ezzel együtt a gyomok is. Ugyanakkor a középső területeken további csapadékra lenne szükség.

Az előttünk álló héten péntekig alig változik majd az időjárás: minden nap, az ország bármely részén várhatók záporok, zivatarok.

Területi átlagban a vasárnap estig várható összcsapadék 5 és 15 milliméter között valószínű, de nagy területi különbségek alakulnak majd ki. Míg egyes körzetek szinte teljesen ki is maradhatnak a csapadékból, egyes helyeken akár felhőszakadás is előfordulhat. Szombattól aztán szárazra fordul az idő.

A hőmérséklet nyáriasan alakul majd, szerdától már 24 és 29 fok között várhatók a csúcsértékek. Csütörtöktől napközben gyakran megélénkül majd a keleti, északkeleti szél. Zivatarok környezetében azonban átmenetileg viharossá fokozódik a légmozgás. A levegő nedvességtartalma a majd minden napos csapadékos időszakokban, és az éjszakai órában is 80 százalék fölé emelkedik majd, így a gombás betegségeknek kedvező körülmények alakulhatnak ki.

 

Forrás: 
OMSZ

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növényvédelmi előrejelzés – itt az utolsó pillanat a tél végi lemosó permetezésekre

Aki még nem tette meg, az most még gyorsan szakíthat időt a lemosó permetezésre, de már legyünk óvatosak a töménységgel, mert bimbósak a gyümölcsfák. Az örökzöldeket is érdemes lemosni réztartalmú készítménnyel, a puszpángbokraink belsejét pedig alaposan nézzük át, mert már várható a puszpángmoly éledése.

Nagyon kevés volt a csapadék

Ismét az átlagosnál melegebb és az ország nagy részén szárazabb hét áll mögöttünk, és az előrejelzések szerint az előttünk álló héten sem lesz ez másként. Főként az Alföld területén fokozódott a vízhiány, és a héten is csak hétfőn és vasárnap lehet némi csapadékra számítani, pedig az őszi vetések fejlődéséhez nagy szükség lenne a meleg mellett a nedvességre is.

Négy ország értékeli újra a glifozátot

Az EU Bizottság javaslatára Franciaország, Hollandia, Magyarország és Svédország közös jelentéstevőként értékeli a glifozát - növényvédő szer hatóanyag - megújítását.

Fonálférgekkel a krumplibogarak ellen

A fonálférgek általában, mint kártevők ismertek, de akadnak olyan fajok, melyek pont a kártevő rovarokat támadják meg, így a növényvédelem során is hasznosíthatók. Új kutatások szerint a krumplibogarak ellen is jól jöhetnek.

Így védjük meg a karalábénkat

A karalábé termesztésével már a rómaiak is foglalkoztak. Hazánkban a 16. században kezdték termeszteni, ekkor már hajtatták is. C-vitamin-tartalma a levélben mintegy háromszorosa a gumóénak, amit Néhány országban szívesen fogyasztanak. Mivel hidegtűrő növény, főleg fűtés nélküli fólia alatt hajtatják. Kórokozói és kártevői az alacsony termesztési hőmérséklet ellenére is akadnak.

Elektronikus orr a hagymatárolókban

A korszerű klímatechnikának köszönhetően mind tovább és jobb minőségben tárolható az étkezési hagyma. De vajon milyen gyorsan terjednek a kórokozók a tárolókban, és mekkora a különbség tárolhatóság szempontjából a fajták között? Ezeket a kérdéseket vizsgálják a Julius Kühn Intézet kutatói. A vizsgálatokról és eredményeiről a Gemüse szaklap számolt be.

Növényvédelmi előrejelzés – csodát tesz a gyepszellőztetés

Nem várhatunk tovább a lemosó permetezéssel, mert a kifakadt rügyekben már perzselést okozhatnak a szerek. Itt az ideje a gyepszellőztetésnek is: ha a levegőhöz jut a fű gyökere, magunk is meg fogunk lepődni, milyen lendülettel kezd majd fejlődni.

Glifozát-ügy: nem ér titkolózni

Megsemmisítette az Európai Unió Bírósága az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) azt a döntését, mely szerint nem nyilvánosak a glifozát toxicitásával, illetve rákkeltő mivoltával kapcsolatos tanulmányok.

A málna betegségei

A málna ízletes, vitaminokban gazdag gyümölcsének köszönhetően kertünk egyik legkedveltebb növénye, manapság a legjelentősebb bogyós gyümölcsünk. A méhészetben a málna nektárja magas, 36-70 százalékos cukortartalma miatt a méhek számára is megbecsült mellék-tápanyagforrás. Termesztésének biztonsága, sikere elsősorban a bokrok tápanyag-ellátottságától, egészségi állapotától függ.

Aranyszínű sárgaság, a szőlő új veszedelme

A Bayer növényvédelmi fórumon Székely Tamás, a NÉBIH Növényegészségügyi Osztályának vezetője, aki a szőlő aranyszínű sárgaságát – Flavescence dorée - vette górcső alá, kis visszatekintéssel kezdte előadását. Mint elmondta, az európában honos kórokozó akkor vált igazán veszélyforrássá, amikor megjelent a vektora, a szőlőkabóca.