Vegyes képet mutatott a tavasz eddig: márciusban mintha január lett volna, aztán április közepén mintha június. A természet, a szántóföldi kultúrák és a gyümölcsösök igazodnak, ahogy tudnak az olykor extrém időjárási körülményekhez.
– Azt figyeltem meg, hogy a szőlő alig várta, hogy elrugaszkodjon, kiugorjanak a rügyek, meginduljanak a hajtások – számolt be a vaol.hu-nak Frank János kőszegi borász. Megmutatta a Kőszeg melletti ültetvényt, ahol éppen hajtást válogattak: a pinot noire fajta szinte elburjánzik, amikor a növekedés ideje van, letördelnek hajtásokat, hogy a többi szebben fejlődjön. Ilyenkor még nem fáj annyira a gazda szíve, mert még nincsenek rajta a fürtkezdemények. Frank János felidézte:
A tavasz elejére visszatekintve elmondta, hogy a szőlő jól tűrte a késői telet, az akkori fagyok nem okoztak kárt. Aztán áprilisban, a hirtelen jött szinte júniusi időben megindult a fejlődés, robbanásszerűen.
A melegben a hajtásnövekedés annyira intenzív volt, hogy eddig nem kellett permetezni.
Akkor még a talaj alsóbb rétegeiből kapta a nedvességet a szőlő, erre éppen jókor jött az áztató májusi eső. A Kőszeg melletti ültetvény nem egyszerre sok csapadékot kapott, hanem csendes, áztató esőt.
Most ideális lenne, ha melegedne az időjárás, de ez a fejlődés mellett a pára miatt a gombabetegségek terjedésének is kedvezne. Peronoszpórára számít a gazda, ezért is ritkítják most a szőlőlombozatot, hogy a szükséges permetszerek hatékonyabban elérjék majd a növényt, átláthatóbb, átjárhatóbb legyen a lomb.