Back to top

Lovak a világ leghidegebb táján

A jakut ló, jakut póni avagy egyszerűen csak jakut vélhetően a leghidegtűrőbb, legigénytelenebb ló, melyet ismerünk. Jakutföldön honos, melynek címerállata is, hiszen kulcsfontosságú háziállatnak számít a mind a mai napig.

Jakutföld, hivatalos nevén Szaha Köztársaság, az Oroszországi Föderáció része, Szibéria keleti felében található. A világ legnagyobb önálló államisággal nem rendelkező közigazgatási egysége, és minden bizonnyal a Föld egyik leghidegebb, legzordabb vidéke. Télen a hőmérséklet átlagosan -40 fok körül mozog, de 1926-ban Jakutföldön mérték az északi félteke leghidegebb hőmérsékletét: -71 fokot.

Fotó: Ajar Varlamov

A jakut hasonló a mongol lóhoz, illetve a przewalski vadlóhoz. Küllemében, zömök termetével, vastag durva szőrével más északi típusú lovakkal is hasonlóságot mutat, mint például a fjord, a shetlandi póni vagy az izlandi ló. Egyes feltételezések szerint a tundraló leszármazottja lehet. Más források szerint a 13. században a jakutokkal érkező háziasított lovaktól származik.

Jakutszk városában a januári középhőmérséklet -41 °C, a júliusi +20 °C. A tél legalább 8 hónapig tart. A jakut ló 800 éves ottléte alatt figyelemreméltó módon alkalmazkodott a rendkívül zord viszonyokhoz. Téli szőre igen sűrű, és legalább 8 cm hosszú. Nagyon szívós, nincs szüksége menedékre, képes gondoskodni magáról a hosszú és fagyos tél alatt.

Anyagcseréje alkalmazkodik az idényjellegű szükségletekhez. Télen csökken az anyagcsere mértéke, tavasszal viszont a frissen kelő fű emésztésénél fokozott szénhidrát-anyagcserét mutat. Nyáron zsírt raktároz részben a téli hideg ellen, részben tartaléktápanyagnak.

A tél beálltával, a hatalmas fagyban és hóban az itt élő embereknek mind a mai napig fő közlekedési eszköze a ló. Lovakkal végzik a különféle árucikkek szállítását: a jakut lovak képesek hátukon 80-100 kg súlyt cipelve akár 100 km-t megtenni egy nap alatt, szánnal pedig általában 300-350 kg-os rakománnyal napi 50 km-t tesznek meg. Vadászni is lóháton járnak.

A jakut lóról bővebben Jancsó Ritának a Kistermelők Lapja májusi számában megjelent cikkében olvashatunk

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Milyen a jó galambdúc?

Húsgalambjaink életének minősége, jólléte (welfare) nemcsak fontos állatvédelmi szempont, de a sikeres galambhús-előállítás alapja is. Az első komoly hiba, amit elkövethetünk a sikeres húsgalambtartás ellen, az a nem megfelelően kialakított dúc.

„Szociális csirkefarm” a tanácselnök kertjében

Először csak kicsiben, néhány közmunkással kezdődött el pár éve az a program a faluban, amely idén egy virágzó, mintegy tucat helyinek munkát adó, a környéket friss baromfi hússal ellátó vállalkozássá nőheti ki magát.

Jó tanuló a szamár!

A szamár hazánkban meglehetősen mostoha sorsú volt, mondhatni, csak a megtűrték a ló mellett – de nem csak a Kárpát-medencében volt így, hanem a világ számos országában is. Nálunk igazán csak a juhászok értékelték sokra ezt a jobb sorsra érdemes állatot.

Birkanyírás A-tól Z-ig

Tavasszal, az ellések befejeztével kezdetét veszi a birkanyírási szezon. Évente legalább egyszer, de még jobb, ha kétszer szabadítják meg az állatot a gyapjától annak érdekében, hogy az energiáját ne a teste hűtésére, hanem a megevett takarmány hasznosítására fordítsa. Így a legtöbb helyen nyáron is megnyírják a birkákat.

Öt köbméternyi állatbőrt dobtak ki Pápán

Mintegy 50-60 haszonállat, elsősorban birka lenyúzott bőrét rakták le ismeretlenek a pápai Határ utcának a Szabó Dezső utcához közeli, fákkal és bokrokkal körbevett egyik földútján az előző héten. A város a környezetszennyezés péntek délutáni észlelését követően néhány órán belül elszállíttatta a maradványokat. A rendőrség vizsgálja az ügyet.

Hét nógrádi települést nyilvánítottak fertőzött területté

Módosultak az afrikai sertéspestis (ASP) miatt korlátozás alá vont területek a napokban és megváltoztak az ártalmatlanított disznók után igényelhető állami kártalanítás szabályai a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján megjelent új országos főállatorvosi határozat szerint.

A csapodár függőcinege

A függőcinege apró termetű, mozgásában a cinegékre emlékeztető madár, de nem rokona a hazánkban élő cinegéknek, például a szén- vagy a kék cinegének sem. A faj Európában elsősorban a középső és a keleti tájakon honos, nyugaton jóval ritkább, de például Portugáliában és a Brit-szigeteken teljesen hiányzik.

Feketehattyú-veszély?!

Amikor az Ausztráliában őshonos fekete hattyút a XIX. században elkezdték díszmadártartás céljára jelentősebb mennyiségben importálni Európába, biztos, hogy nem gondolt arra senki, hogy ezzel akár faunánkat is veszélyeztethetik.

A férfiszív próbája

Az angol lóversenyévad első felvonásának az ősztől tavaszig zajló gát- és akadályversenyek számítanak, ennek záróakkordjaként futják le a liverpooli Grand Nationalt, amely egyben a világ ugrósportjának legtekintélyesebb futama. Második felvonásnak nevezhetjük a tavasztól őszig zajló síkversenyeket.

Juh vagy kecske?

A sörényes juhok hímjeinek harántbordázott szarva gyakorta eléri akár a 80 centimétert is. Így nem meglepő, hogy a vadászok hőn áhított trófeáinak számítanak, s mivel a faj igen jól akklimatizálódik, a világ számos pontjára betelepítették.