Back to top

Ritka japán tyúkfajta Magyarországon

Akik érdeklődnek távoli országok őshonos baromfii iránt, azok számára minden bizonnyal felejthetetlen élményt nyújtott az idei Alföldi Állattenyésztési Napok baromfisátra, ugyanis itt bemutatták Japán egyik legősibb, de Európában az egyik legritkább viadorfajtáját, a tuzo tyúkot. Japánban már a múlt évezred közepén virágzott a viadorfajták tartása és tenyésztése.

Fotó: Tóth Zsigmond
Hajdanán a Japántól oly távoli országokból is, mint például a mai India területe, importáltak különféle viadorfajtákat. Különösen népszerűek voltak a XVI. században a felettébb mozgékony indiai asil kakasok. De a japánok sem akartak alulmaradni a vetélkedésben, ők is kitenyésztették ebben a században saját, viszonylag kistestű, de meglehetősen fürge fajtájukat, a tuzo-t.

A jó kakasok ára valóságos vagyont ért, ezért tartása hosszú időn keresztül csak a legmódosabbaknak – főnemeseknek, császároknak – adatott meg. A fajta mai napig is Japán féltve őrzött nemzeti kincse, így nem meglepő, hogy csak kis számban sikerült a XX. században tenyésztojásra szert tenniük az észak-amerikai baromfitartóknak. Amerikából jutott el először Európába a fajta, 1965-ben. Ezt egy jelentősebb import követte 1979-ben.

A kakas és a tyúk egy kilogramm körüliek, s törékeny állatok benyomását keltik. Valójában meglehetősen kemény, ellenálló madarakról van szó, melyeknél a „harci ösztön” a mai napig fellelhető. Egyik fontos fajtajelleg, hogy a csüd színe az olajzöldtől a feketéig terjedhet, viszont a talp világos. A háromsoros borsótaraj apró, s legjobb, ha az áll-lebenyek hiányoznak.

Sajnos ritkák a tisztavérű tuzo-k kontinensünkön, mivel keveset importáltak hajdanán belőlük, ezért különösen óangol és belga törpeharcosokkal keresztezték őket, ezért is számítanak nagy értéknek a tisztavérű példányok, melyekből kontinensünkön leginkább a fekete lelhető fel, fehér és búzaszínű csak ritkábban.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Középpontban a nyúltenyésztés: Mitől függ a nyulak születési súlya? (2.)

A szopós-, a növendék-, sőt még a kifejlett nyulak termelésének alakulásában is kisebb vagy nagyobb szerepe van az anyai hatásnak, mivel a magzatok tápláltsága egy hónapon, a szopósnyulaké 3 héten keresztül kizárólag az anyjuktól függ.

Egyre több az elhízott ló

A lovak fele túlsúlyosnak számít, mert a lótulajdonosok elfelejtették az egészséges lótartás alapelveit – figyelmeztetnek angol állatorvosok.

Újabb ASP-s vaddisznó Borsodban

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hangony község külterületén talált vaddisznó tetemben mutatta ki tegnap az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az új esetet a magas kockázatú területen belül azonosították. Az állategészségügyi szakemberek – az országos főállatorvos utasítására – megkezdték a szükséges intézkedések végrehajtását.

Drágábbak a gabonák, olcsóbbak a gyümölcsök

Tavaly novemberben a mezőgazdasági termelői árak 4,4 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakkal összevetve. A növényi termékek ára 9,1 százalékkal emelkedett, az élő állatok és állati termékek ára 3,1 százalékkal csökkent - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Új házikedvenc Közép-Ázsiából

Él Közép-Ázsiában egy dekoratív rágcsáló, az óriás versenyegér, amelynek tartására eleddig kevesen vállalkoztak. Ő a versenyegerek óriása, a fej és a test hossza 15-18,5 cm, farokhossza 13-16 cm, testsúlya pedig 169-275 gramm. Így érthető, hogy rokonfajaihoz képest jóval nagyobb helyet igényel.

Népszerűek a magyar galambfajták

2019. január második hétvégéjén rendezte meg a B. 15. Testvériség Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület éves kiállítását Rákospalotán, a Csokonai Művelődési Házban. A hajdan csak a kerület galambtenyésztőinek meghirdetett seregszemle mára kiteljesedett Budapest más, elsősorban északi kerületeiben lakó galambászaival.

Hatályba léptek a földtörvény módosításai

2019. január 11-én hatályba léptek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége által kezdeményezett, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmát szabályozó, és az agrárium szereplőinek versenyképességét javító törvénymódosítások.

A kínai sertéságazat megsínyli az ASP-t

Kína legnagyobb sertéstenyésztői jelentősen csökkentették a 2018-as profit becsléseiket, mivel a gyorsan terjedő afrikai sertéspestis (ASP) erősen befolyásolja a sertéshús árakat és a keresletet. Ez pedig érzékenyen érinti a világ legnagyobb sertéshús előállító országát.

A kecskék is várják a kidobott fenyőfákat!

Már tavaly megírtuk, hogy egy amerikai kecskefarm felhívást tett közzé, miszerint kecskéik örömmel segítenek megszabadulni a feleslegessé vált karácsonyfáktól. Idén egy Nógrád megyei kecskefarm tett közzé felhívást, miszerint állataik számára nagy mennyiségű fenyőt szeretnének beszerezni.

A vak boci vakvezető-kecskéje – videóval!

Egy kis iowai gazdaságban született a hereford – vörös angus hibrid borjú, Rosie. Gazdájának már a születésnél feltűnt, hogy a szemei opálosak, és nem sokkal később az állatorvos is megerősítette: a borjú vak – és még 30 a napos kort sem fogja megélni, hiszen nem tud önállóan szopni.