Back to top

Öntözési beruházások: 1,1 millió tonnával több termés

Magyarország hasznosított mezőgazdasági területe 5,35 millió hektár, mégis a szabadföldi öntözésre berendezett terület csupán 191 ezer hektár, amelyből átlagosan 68 ezer hektárt öntöznek a termelők. Pedig az öntözhető területek növelése remek lehetőségeket rejt, sőt, a klímaváltozás tükrében szükségszerű folyamat. Megjelent az AKI új könyve.

Magyarországon a hasznosított mezőgazdasági terület – a szántó, kert, gyümölcsös, szőlő és gyep művelési ágak összesen – nagysága 5,35 millió hektárt tesz ki, ami az ország teljes területének 57,5 százaléka. Mégis, a szabadföldi öntözésre berendezett terület csupán 191 ezer hektár, amiből átlagosan 68 ezer hektárt öntöznek a termelők, a gazdálkodók által a SAPS-támogatás igényléséhez négy év (2011–2014) alatt bejelentett főnövények területadatai alapján.

Az öntözés alacsony elterjedtsége olyan okokra vezethető vissza, mint a szétaprózott birtokstruktúra, a termelői együttműködés hiánya, a rövid távú bérleti szerződések, a vízjogi engedélyezési rendszer összetettsége, a nehezen hozzáférhető, az igényekhez képest nem megfelelő mennyiségben és/vagy minőségben és/vagy időpontban rendelkezésre álló öntözővíz, illetve a fejlesztéshez szükséges források korlátozott elérhetősége. A magyarországi szabadföldi növénytermelés számára az öntözhető területek növelése óriási fejlődési lehetőség lehet, sőt, a klímaváltozással összefüggésben egyenesen szükségszerű.

Mindezek alapján az Agrárgazdasági Kutató Intézet úgy döntött, hogy a fontosabb természeti és gazdasági tényezők figyelembevételével öntözésgazdaságossági alapú, döntően vízkeresleti szempontú lehatárolást készít a valószínűsíthetően gazdaságosan öntözhető területekre.

Annak érdekében, hogy vizsgálni lehessen, mely területeken válik gazdaságossá az öntözés és hogyan változik a térbeli kiterjedése, kialakítottak egy modellt, amelynek módszertana a környezeti és gazdasági hatásokat egyaránt igyekszik minél teljesebb mértékben leképezni.

Az AKI részletes öntözésgazdaságossági számításokra alapozva készítette el a magyarországi öntözésfejlesztési lehetőségeket komplex módon feldolgozó könyvét, „Az öntözhetőség természeti-gazdasági korlátainak hatása az öntözhető területekre” címmel.

Fotó: Gál Enikő
A könyvben a kiemelt öntözési potenciálú szántóföldi vagy ültetvényes művelésben termelt növények területére (2,7 millió hektár) végeztek dinamikus öntözésgazdaságossági megtérülési kalkulációt. Nettó jelenértéket (NPV) számoltak, amit az öntözéshez kapcsolódó beruházási és üzemeltetési költségek, valamint az egyes növények öntözés hatására várható többlethozamával elérhető többletjövedelem alapján határoztak meg. A kalkulált NPV és a természetföldrajzi szempontok figyelembevételével elkészítették a gazdaságosan megvalósítható öntözési beruházások által érintett területek lehatárolását.

Habár a mezőgazdaságban kizárólag beruházásgazdaságossági szempontok alapján összesen több mint 1 millió hektárt lehetne öntözni, a már meglévő magyarországi felszíni és felszín alatti öntözőrendszerek a mezőgazdasági vízigényt csak részben képesek fedezni. A vizsgált növények mezőgazdasági területe és a felszíni öntözőrendszerek által lefedett terület, azaz a vízkereslet és vízkínálat metszete alapján elvileg maximum 720,1 ezer hektárt lehetne öntözésbe vonni. Az NPV alapján azonban ennek kevesebb mint a felén, azaz 337,2 ezer hektáron térülne meg az öntözéses gazdálkodáshoz szükséges beruházás, amelynek – a jelenlegi vetésszerkezet alapján – becsült vízigénye 409,0 millió köbméter.

Az öntözhető növénykultúrákat nézve megállapítható, hogy a szántóföldi növényeknél több mint hétszeresére, a szántóföldi zöldségnövényeknél több mint négyszeresére lehetne növelni az öntözött területek nagyságát.

A gyümölcsösök esetében több mint kilencszeres területnövekedést lehetne elérni. Azokon a területeken, ahol az öntözés megvalósítható, a 100 hektárból (1×1 kilométeres rács) öntözésbe vonható terület nagysága többnyire meghaladja az 50 hektárt. E területek elsősorban a fő öntözőcsatornák és folyóvizek mellett, így a Duna menti síkságon, a Hajdúsági- és a Békés-Csanádi-löszháta­kon, a Rába menti és Mosoni-síkságon, valamint a Nagykunsági-főcsatorna mentén helyezkednek el.

1. ábra: A jövőben felszíni öntözőrendszerekkel lefedett területekből öntözésbe vonható területek nagysága Magyarországon. Forrás: Készült az AKI Adatelemzési és Térinformatikai Kutatások Osztályán

A felszíni vízkészletek esetében számszerűsítették, hogy a nem öntözött területből az öntözött területek és az öntözési igények, valamint az NPV-értékek alapján a jövőben bevont újabb területek esetében az öntözési beruházás mennyibe kerül az egyes növénykultúrák esetében. A felszíni vizekre is igaz, hogy a nagyobb beruházási költség kisebb NPV-értéket, a kisebb beruházás jobb megtérülési arányt jelent. A 2. ábráról leolvasható, hogy a minimális és maximális fajlagos NPV-értékek esetében a legnagyobb, 1-2 millió forint közötti, valamint a 2 millió forint feletti értékek elsősorban az Alföld keleti és déli részén, valamint a Duna mentén helyezkednek el. Előbbiek mellett Győr-Moson-Sopron megyében is jelentős többletjövedelem érhető el.

2. ábra: Az egy hektárra vetített nettó jelenértékek nagysága és elhelyezkedése a felszíni vízkészletekből öntözésbe vonható területeknél. Forrás: Készült az AKI Adatelemzési és Térinformatikai Kutatások Osztályán
Az öntözésfejlesztés megvalósításához a felszíni öntözőrendszereknél 126,8-147,2 milliárd forint beruházásra volna szükség a gazdálkodók részéről, a felszín alatti vizeknél pedig 24,9-28 milliárd forint értékű fejlesztésre lenne szükség, vagyis összesen 151,7-175,2 milliárd forintra becsülhető a forrásigény.

Ezek az összegek nem tartalmazzák azokat a vízügyi beruházásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az öntözővíz egyáltalán rendelkezésre álljon a táblákon.

Az öntözési beruházásoknak köszönhetően összesen 1,1 millió tonnával nagyobb termést realizálhatna az ágazat, aminek a becsült értéke 135,6 milliárd forint.

A könyv megállapításai és következtetései alapján javaslatokat fogalmaztak meg az öntözésfejlesztés elősegítése érdekében. A könyv májusban jelent meg, és az AKI honlapjáról (repo.aki.gov.hu/3153) letölthető.

Forrás: 
AKI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nyitva a pálya

A Magyar Díszkertészek Szövetségének elnökét az elmúlt év értékelésére kértük. Orlóci László beszélt a szakmaközi szervezetről, az ágazat lehetőségeiről, szakképzésről, innovációról, generációváltásról és az új kilátásokról.

Hogyan csökkentsük a feszültséget?

A folyadékok közt a higany után a víz felületi feszültsége a legnagyobb, és éppen e miatt az öntözővíz sokszor nehezen jut a talajba, megfolyik a felületén, lazább, homokos területen gyorsan elpárolog. A felületaktív anyagokkal a víznek ez a fizikai tulajdonsága megváltoztatható, szinte gömb alakú vízcsöppek ellapulnak, és könnyebben fölvehetővé válnak, magyarázta Rácz Gábor a PREGA konferencián.

Növénytermesztés a vadkár vonatkozásában

A vadkár a mezőgazdaságban egy egész éven át tartó jelenség. A vaddisznó kártétele folyamatos, a szarvasállomány-emelkedés pedig prognosztizálta a szarvasok által okozott erdőkár mellett a mezőgazdasági vadkár növekedését. A mezei nyúl és az őz különösen télen rágja meg a repceföldeket, de a taposási kár is jelentős ebben az évszakban.

Innovatív öntözéstechnológiai megoldásokat fejlesztenek

Magyarországon eddig még ismeretlen technológiáról, köztük egy speciális, földalatti öntözési rendszerről is képet kaphattak a PREGA látogatói a rendezvény kiállítói terében. Az innováció mögött álló cég képviselőjével beszélgettünk.

Útvesztő is lehet a precíziós technológiák sokasága?

A modern mezőgazdasági technológiák alkalmazása a jelen s a jövő sikeres gazdálkodásának alapfeltétele, ám mindez nem jelenti azt, hogy nem futhat „lyukra” az, aki hirtelen jött ötlettől vezérelve akarja tartani a lépést. A téma szakértői a PREGA-n igyekeztek útmutatást adni előadásaikkal az innovációra nyitott gazdáknak.

38 milliárd forintot természetvédelmi beruházásokra

Nyolc helyszínen több mint háromszáz millió forintból újultak meg az Aggteleki Nemzeti Park világörökség részét képező élő- és élettelen értékei - jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a beruházás zárórendezvényén, Jósvafőn.

A digitalizáció a fejlődés kulcsa

A Közös Agrárpolitika forrásainak megőrzését célzó tárgyalásokon való eredményes fellépést, az osztatlan közös tulajdon körüli problémák felszámolását, az öntözésfejlesztést, valamint a digitalizáció elterjedésének támogatását nevezte a következő év, illetve évek legfontosabb feladatának Farkas Sándor.

Mezőhegyes megkerülhetetlen a magyar agrárium jövője szempontjából

Mezőhegyes a magyar agrárium története és jövője szempontjából egyaránt megkerülhetetlen - mondta Nagy István agrárminiszter kedden a Békés megyei városban egy szakmai fórum előtt tartott sajtótájékoztatóján.

A szívó kártevők réme

Bár az elmúlt években nem volt jellemző, hogy új hatóanyaggal jelennek meg a növényvédős cégek, a Bayer Hungária Kft. most mégis meglepte a gazdákat. A cég országjáró szőlő szimpóziumának egri állomásán mutatkozott be az idei év nagy újdonsága, a Sivanto prime, amelyet egyszerűen úgy jellemeztek, hogy a természet ajándéka a szívó kártevők ellen.

Még nem lehet drónnal permetezni

A drónok mezőgazdaságban történő, növényvédelmi célú alkalmazása új jelenség. A Nébih felhívja az érdeklődők és érintettek figyelmét, hogy e célú használatuk jelenleg nem engedélyezett, arra csak a jogi környezet kialakítását követően nyílik lehetőség.