Back to top

Öntözési beruházások: 1,1 millió tonnával több termés

Magyarország hasznosított mezőgazdasági területe 5,35 millió hektár, mégis a szabadföldi öntözésre berendezett terület csupán 191 ezer hektár, amelyből átlagosan 68 ezer hektárt öntöznek a termelők. Pedig az öntözhető területek növelése remek lehetőségeket rejt, sőt, a klímaváltozás tükrében szükségszerű folyamat. Megjelent az AKI új könyve.

Magyarországon a hasznosított mezőgazdasági terület – a szántó, kert, gyümölcsös, szőlő és gyep művelési ágak összesen – nagysága 5,35 millió hektárt tesz ki, ami az ország teljes területének 57,5 százaléka. Mégis, a szabadföldi öntözésre berendezett terület csupán 191 ezer hektár, amiből átlagosan 68 ezer hektárt öntöznek a termelők, a gazdálkodók által a SAPS-támogatás igényléséhez négy év (2011–2014) alatt bejelentett főnövények területadatai alapján.

Az öntözés alacsony elterjedtsége olyan okokra vezethető vissza, mint a szétaprózott birtokstruktúra, a termelői együttműködés hiánya, a rövid távú bérleti szerződések, a vízjogi engedélyezési rendszer összetettsége, a nehezen hozzáférhető, az igényekhez képest nem megfelelő mennyiségben és/vagy minőségben és/vagy időpontban rendelkezésre álló öntözővíz, illetve a fejlesztéshez szükséges források korlátozott elérhetősége. A magyarországi szabadföldi növénytermelés számára az öntözhető területek növelése óriási fejlődési lehetőség lehet, sőt, a klímaváltozással összefüggésben egyenesen szükségszerű.

Mindezek alapján az Agrárgazdasági Kutató Intézet úgy döntött, hogy a fontosabb természeti és gazdasági tényezők figyelembevételével öntözésgazdaságossági alapú, döntően vízkeresleti szempontú lehatárolást készít a valószínűsíthetően gazdaságosan öntözhető területekre.

Annak érdekében, hogy vizsgálni lehessen, mely területeken válik gazdaságossá az öntözés és hogyan változik a térbeli kiterjedése, kialakítottak egy modellt, amelynek módszertana a környezeti és gazdasági hatásokat egyaránt igyekszik minél teljesebb mértékben leképezni.

Az AKI részletes öntözésgazdaságossági számításokra alapozva készítette el a magyarországi öntözésfejlesztési lehetőségeket komplex módon feldolgozó könyvét, „Az öntözhetőség természeti-gazdasági korlátainak hatása az öntözhető területekre” címmel.

Fotó: Gál Enikő
A könyvben a kiemelt öntözési potenciálú szántóföldi vagy ültetvényes művelésben termelt növények területére (2,7 millió hektár) végeztek dinamikus öntözésgazdaságossági megtérülési kalkulációt. Nettó jelenértéket (NPV) számoltak, amit az öntözéshez kapcsolódó beruházási és üzemeltetési költségek, valamint az egyes növények öntözés hatására várható többlethozamával elérhető többletjövedelem alapján határoztak meg. A kalkulált NPV és a természetföldrajzi szempontok figyelembevételével elkészítették a gazdaságosan megvalósítható öntözési beruházások által érintett területek lehatárolását.

Habár a mezőgazdaságban kizárólag beruházásgazdaságossági szempontok alapján összesen több mint 1 millió hektárt lehetne öntözni, a már meglévő magyarországi felszíni és felszín alatti öntözőrendszerek a mezőgazdasági vízigényt csak részben képesek fedezni. A vizsgált növények mezőgazdasági területe és a felszíni öntözőrendszerek által lefedett terület, azaz a vízkereslet és vízkínálat metszete alapján elvileg maximum 720,1 ezer hektárt lehetne öntözésbe vonni. Az NPV alapján azonban ennek kevesebb mint a felén, azaz 337,2 ezer hektáron térülne meg az öntözéses gazdálkodáshoz szükséges beruházás, amelynek – a jelenlegi vetésszerkezet alapján – becsült vízigénye 409,0 millió köbméter.

Az öntözhető növénykultúrákat nézve megállapítható, hogy a szántóföldi növényeknél több mint hétszeresére, a szántóföldi zöldségnövényeknél több mint négyszeresére lehetne növelni az öntözött területek nagyságát.

A gyümölcsösök esetében több mint kilencszeres területnövekedést lehetne elérni. Azokon a területeken, ahol az öntözés megvalósítható, a 100 hektárból (1×1 kilométeres rács) öntözésbe vonható terület nagysága többnyire meghaladja az 50 hektárt. E területek elsősorban a fő öntözőcsatornák és folyóvizek mellett, így a Duna menti síkságon, a Hajdúsági- és a Békés-Csanádi-löszháta­kon, a Rába menti és Mosoni-síkságon, valamint a Nagykunsági-főcsatorna mentén helyezkednek el.

1. ábra: A jövőben felszíni öntözőrendszerekkel lefedett területekből öntözésbe vonható területek nagysága Magyarországon. Forrás: Készült az AKI Adatelemzési és Térinformatikai Kutatások Osztályán

A felszíni vízkészletek esetében számszerűsítették, hogy a nem öntözött területből az öntözött területek és az öntözési igények, valamint az NPV-értékek alapján a jövőben bevont újabb területek esetében az öntözési beruházás mennyibe kerül az egyes növénykultúrák esetében. A felszíni vizekre is igaz, hogy a nagyobb beruházási költség kisebb NPV-értéket, a kisebb beruházás jobb megtérülési arányt jelent. A 2. ábráról leolvasható, hogy a minimális és maximális fajlagos NPV-értékek esetében a legnagyobb, 1-2 millió forint közötti, valamint a 2 millió forint feletti értékek elsősorban az Alföld keleti és déli részén, valamint a Duna mentén helyezkednek el. Előbbiek mellett Győr-Moson-Sopron megyében is jelentős többletjövedelem érhető el.

2. ábra: Az egy hektárra vetített nettó jelenértékek nagysága és elhelyezkedése a felszíni vízkészletekből öntözésbe vonható területeknél. Forrás: Készült az AKI Adatelemzési és Térinformatikai Kutatások Osztályán
Az öntözésfejlesztés megvalósításához a felszíni öntözőrendszereknél 126,8-147,2 milliárd forint beruházásra volna szükség a gazdálkodók részéről, a felszín alatti vizeknél pedig 24,9-28 milliárd forint értékű fejlesztésre lenne szükség, vagyis összesen 151,7-175,2 milliárd forintra becsülhető a forrásigény.

Ezek az összegek nem tartalmazzák azokat a vízügyi beruházásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az öntözővíz egyáltalán rendelkezésre álljon a táblákon.

Az öntözési beruházásoknak köszönhetően összesen 1,1 millió tonnával nagyobb termést realizálhatna az ágazat, aminek a becsült értéke 135,6 milliárd forint.

A könyv megállapításai és következtetései alapján javaslatokat fogalmaztak meg az öntözésfejlesztés elősegítése érdekében. A könyv májusban jelent meg, és az AKI honlapjáról (repo.aki.gov.hu/3153) letölthető.

Forrás: 
AKI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyre többen keresik a GMO-mentes szóját

Jelentősen nőtt a szója termőterülete és ezzel párhuzamosan a betakarított szójabab mennyisége is az utóbbi években. Magyarország célja a kedvező folyamat erősítése, hiszen idehaza is nagy a kereslet a GMO-mentes takarmány-alapanyagra és külföldön is szívesen vásárolják a magyar szóját – erről is beszélt Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár kedden, Héderváron egy szója fajtabemutatón.

Olcsó a kávé, ezért egyre kevesebben termesztik

A kávétermesztők segítésére szólították fel a legnagyobb feldolgozókat, miután a termék ára 12 éves mélypontra esett, és már költségeiket sem fedezi.

Semmi sem zavarja a betakarítást

Előre láthatólag szombaton érkezik majd egy markáns hidegfront, mely meghozza az őszi időjárást, de csak a hőmérsékletben. Ez után a front után sem fordul ugyanis csapadékosra az idő, valószínűleg csak egy nap lesz esős, aztán ismét száraz idő következik.

Szárazságtűrő kukoricák Muronyból

Kontinentális klímára, szárazság és aszály elviselésére nemesít kukoricafajtákat a KWS Magyarországon. A Muronyban folyó programból jövőre már a harmadik nemzedék új hibridjeit vezetik be a piacra. Pallós Mihály ügyvezető a nemesítőállomás bemutatóján elmondta, hogy a cég bevétele közel ötödét fordítja kutatás-fejlesztésre. A nagyok mellett nekik még többet kell letenni az asztalra a sikerhez.

Kertészkedés a tenger alatt

A víz alatti gazdálkodás lehet az egyik megoldás a világ élelmezési hiányának felszámolására. A koncepciót az olaszországi Ocean Reef Csoport legújabb kutatási projektjének keretében dolgozta ki.

Több mint 2 hektárral bővíti palántanevelő-felületét az Árpád-Agrár Zrt.

A szentesi Árpád-Agrár Zrt. az elmúlt néhány évben egymás után építette korszerű, termálvíz-fűtésű hajtatóházait. Decemberi átadással pedig összesen 22 ezer négyzetméterrel bővül a palántanevelő ágazata a szegvári telephelyén. A beruházás segíthet abban, hogy az országosan megnövekedett hajtatófelület miatti nagyobb palántaigényt minél nagyobb arányban itthonról elégítsük ki.

Fókuszban a hüvelyes növények

A TRUE projekt keretében „Hüvelyes növények a fogyasztók szemével” című C-LIN konferencián a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Aulájában az előadásoké és a tapasztalatcseréké volt a főszerep. A szeptember 11-13. között megrendezett esemény 2. napján a szervezők bemutatták a fenntartható gazdálkodókkal idén tavasszal elindított közös kísérletük eredményeit.

Kis növények, nagy előnyök

Pillangósok, madáreleségek, cirok- és fűfélék, talajjavító készítmények és forgatás nélküli talajművelő eszközök kerültek terítékre a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézetének „Alternatív növények, alternatív talajművelés, talajkondícionálás” című konferenciáján.

Pórul jártak a lusta gazdák

Mintegy ötszázmillió forintnyi agrártámogatástól estek el az elmúlt három évben a gazdálkodók az elhanyagolt földterületek miatt. Az ellenőrzéseken 2015 és 2017 között 2909 táblán találtak a megengedettnél több gyomnövényt vagy a parlagfűhöz hasonló veszélyes gyomnövényt.

Hatékonyabban működtethető a vízgazdálkodási rendszer

Árvízvédelmi és vízpótlási feladatokat ellátó, úgynevezett nagyműtárgyakat korszerűsítik bruttó 13,171 milliárd forintból a Dunán, a Tiszán, a Rábán és a Répcén. A fejlesztést az Európai Unió nyolcvanöt százalékkal támogatja, a maradék részt a magyar állam biztosítja. Siklósi Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője válaszolt a magyarhirlap.hu-nak.