Back to top

Öntözési beruházások: 1,1 millió tonnával több termés

Magyarország hasznosított mezőgazdasági területe 5,35 millió hektár, mégis a szabadföldi öntözésre berendezett terület csupán 191 ezer hektár, amelyből átlagosan 68 ezer hektárt öntöznek a termelők. Pedig az öntözhető területek növelése remek lehetőségeket rejt, sőt, a klímaváltozás tükrében szükségszerű folyamat. Megjelent az AKI új könyve.

Magyarországon a hasznosított mezőgazdasági terület – a szántó, kert, gyümölcsös, szőlő és gyep művelési ágak összesen – nagysága 5,35 millió hektárt tesz ki, ami az ország teljes területének 57,5 százaléka. Mégis, a szabadföldi öntözésre berendezett terület csupán 191 ezer hektár, amiből átlagosan 68 ezer hektárt öntöznek a termelők, a gazdálkodók által a SAPS-támogatás igényléséhez négy év (2011–2014) alatt bejelentett főnövények területadatai alapján.

Az öntözés alacsony elterjedtsége olyan okokra vezethető vissza, mint a szétaprózott birtokstruktúra, a termelői együttműködés hiánya, a rövid távú bérleti szerződések, a vízjogi engedélyezési rendszer összetettsége, a nehezen hozzáférhető, az igényekhez képest nem megfelelő mennyiségben és/vagy minőségben és/vagy időpontban rendelkezésre álló öntözővíz, illetve a fejlesztéshez szükséges források korlátozott elérhetősége. A magyarországi szabadföldi növénytermelés számára az öntözhető területek növelése óriási fejlődési lehetőség lehet, sőt, a klímaváltozással összefüggésben egyenesen szükségszerű.

Mindezek alapján az Agrárgazdasági Kutató Intézet úgy döntött, hogy a fontosabb természeti és gazdasági tényezők figyelembevételével öntözésgazdaságossági alapú, döntően vízkeresleti szempontú lehatárolást készít a valószínűsíthetően gazdaságosan öntözhető területekre.

Annak érdekében, hogy vizsgálni lehessen, mely területeken válik gazdaságossá az öntözés és hogyan változik a térbeli kiterjedése, kialakítottak egy modellt, amelynek módszertana a környezeti és gazdasági hatásokat egyaránt igyekszik minél teljesebb mértékben leképezni.

Az AKI részletes öntözésgazdaságossági számításokra alapozva készítette el a magyarországi öntözésfejlesztési lehetőségeket komplex módon feldolgozó könyvét, „Az öntözhetőség természeti-gazdasági korlátainak hatása az öntözhető területekre” címmel.

Fotó: Gál Enikő
A könyvben a kiemelt öntözési potenciálú szántóföldi vagy ültetvényes művelésben termelt növények területére (2,7 millió hektár) végeztek dinamikus öntözésgazdaságossági megtérülési kalkulációt. Nettó jelenértéket (NPV) számoltak, amit az öntözéshez kapcsolódó beruházási és üzemeltetési költségek, valamint az egyes növények öntözés hatására várható többlethozamával elérhető többletjövedelem alapján határoztak meg. A kalkulált NPV és a természetföldrajzi szempontok figyelembevételével elkészítették a gazdaságosan megvalósítható öntözési beruházások által érintett területek lehatárolását.

Habár a mezőgazdaságban kizárólag beruházásgazdaságossági szempontok alapján összesen több mint 1 millió hektárt lehetne öntözni, a már meglévő magyarországi felszíni és felszín alatti öntözőrendszerek a mezőgazdasági vízigényt csak részben képesek fedezni. A vizsgált növények mezőgazdasági területe és a felszíni öntözőrendszerek által lefedett terület, azaz a vízkereslet és vízkínálat metszete alapján elvileg maximum 720,1 ezer hektárt lehetne öntözésbe vonni. Az NPV alapján azonban ennek kevesebb mint a felén, azaz 337,2 ezer hektáron térülne meg az öntözéses gazdálkodáshoz szükséges beruházás, amelynek – a jelenlegi vetésszerkezet alapján – becsült vízigénye 409,0 millió köbméter.

Az öntözhető növénykultúrákat nézve megállapítható, hogy a szántóföldi növényeknél több mint hétszeresére, a szántóföldi zöldségnövényeknél több mint négyszeresére lehetne növelni az öntözött területek nagyságát.

A gyümölcsösök esetében több mint kilencszeres területnövekedést lehetne elérni. Azokon a területeken, ahol az öntözés megvalósítható, a 100 hektárból (1×1 kilométeres rács) öntözésbe vonható terület nagysága többnyire meghaladja az 50 hektárt. E területek elsősorban a fő öntözőcsatornák és folyóvizek mellett, így a Duna menti síkságon, a Hajdúsági- és a Békés-Csanádi-löszháta­kon, a Rába menti és Mosoni-síkságon, valamint a Nagykunsági-főcsatorna mentén helyezkednek el.

1. ábra: A jövőben felszíni öntözőrendszerekkel lefedett területekből öntözésbe vonható területek nagysága Magyarországon. Forrás: Készült az AKI Adatelemzési és Térinformatikai Kutatások Osztályán

A felszíni vízkészletek esetében számszerűsítették, hogy a nem öntözött területből az öntözött területek és az öntözési igények, valamint az NPV-értékek alapján a jövőben bevont újabb területek esetében az öntözési beruházás mennyibe kerül az egyes növénykultúrák esetében. A felszíni vizekre is igaz, hogy a nagyobb beruházási költség kisebb NPV-értéket, a kisebb beruházás jobb megtérülési arányt jelent. A 2. ábráról leolvasható, hogy a minimális és maximális fajlagos NPV-értékek esetében a legnagyobb, 1-2 millió forint közötti, valamint a 2 millió forint feletti értékek elsősorban az Alföld keleti és déli részén, valamint a Duna mentén helyezkednek el. Előbbiek mellett Győr-Moson-Sopron megyében is jelentős többletjövedelem érhető el.

2. ábra: Az egy hektárra vetített nettó jelenértékek nagysága és elhelyezkedése a felszíni vízkészletekből öntözésbe vonható területeknél. Forrás: Készült az AKI Adatelemzési és Térinformatikai Kutatások Osztályán
Az öntözésfejlesztés megvalósításához a felszíni öntözőrendszereknél 126,8-147,2 milliárd forint beruházásra volna szükség a gazdálkodók részéről, a felszín alatti vizeknél pedig 24,9-28 milliárd forint értékű fejlesztésre lenne szükség, vagyis összesen 151,7-175,2 milliárd forintra becsülhető a forrásigény.

Ezek az összegek nem tartalmazzák azokat a vízügyi beruházásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az öntözővíz egyáltalán rendelkezésre álljon a táblákon.

Az öntözési beruházásoknak köszönhetően összesen 1,1 millió tonnával nagyobb termést realizálhatna az ágazat, aminek a becsült értéke 135,6 milliárd forint.

A könyv megállapításai és következtetései alapján javaslatokat fogalmaztak meg az öntözésfejlesztés elősegítése érdekében. A könyv májusban jelent meg, és az AKI honlapjáról (repo.aki.gov.hu/3153) letölthető.

Forrás: 
AKI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Végre esik, és még hideg is van

A hosszan tartó aszályos idő miatt az őszi vetések már sokfelé maradandó károsodást szenvedtek, sok a hiányos, alacsony tőszámú kelés, sőt egyes táblákon kiszáradt repce foltokat is látni. Az időjárás a hét legvégén végre átalakult térségünkben: nyugatira, délnyugatira fordult az áramlás, mellyel hosszú idő után csapadék is érkezik.

Kiskert a téli ablakban

A mikrosalátához nem kell kert, csak egy világos ablakpárkányra van szükség. Egy tálcára némi földet, vagy kókuszrostot kell önteni, benedvesíteni, rászórni a magokat, nedvesen tartani, és egy hét múlva vághatjuk is a saját, vegyszermentes, friss minisalátákat, azaz a mikrozöldeket.

Kevés a biogazda Magyarországon

Miközben az ökológiai gazdálkodásra alkalmas táblák összterülete egyre nagyobb, a biogazdaságokban tartott jószágok száma több fajta esetében jelentősen visszaesett az utóbbi időben.

Növelni kell a talajok széntartalmát

Európában ugyanakkor mintegy 12 millió hektárnyi területet érint a talaj minőségének romlása. Ehhez hasonló mértékű az a globális tendencia, amely az élelmiszer-ellátást és a természeti erőforrásokat, rajtuk keresztül pedig az emberi jólétet fenyegeti – figyelmeztet új jelentésében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC.

Csomagolóanyag-üzemet adtak át Hatvanban

Hárommilliárd forintból megépült, 100 embernek munkát adó csomagolóanyag-üzemet adtak át csütörtökön a Heves megyei Hatvanban, az eseményen a pénzügyminiszter a gazdaság egyik erősödő pillérének nevezte a csomagolóanyag-ipart.

A növényorvosokon is múlik a mezőgazdaság jövője

Az élelmiszer-biztonság kulcsa a növényorvos szlogennel rendezték meg a XIII. Növényorvos Napot, ahol a résztvevők nagy tapssal fogadták annak bejelentését, hogy a növényorvosok szaktudását, munkájuk jelentőségét szakmai doktori címmel tervezik elismerni. Elvárás ugyanakkor, hogy olyan fenntartható növényvédelmet folytassunk, ahol az utolsó megoldás a növényorvosi vény kiállítása.

Olajos magvak feldolgozására épült agrárlogisztikai központ Nakon

Olajos magvak feldolgozására épült agrárlogisztikai központ a Tolna megyei Nakon a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 110 millió forintos támogatásával.

Földbe kerültek az első komlótövek Kastélyosdombón

Több mint két évtized után újra termelnek hazánkban komlót. A sör egyik ízesítő anyagaként szolgáló növény nagyüzemi termesztését Kastélyosdombón kezdték el.

Drágább lett termelni az agráriumban

Idén szeptemberében a mezőgazdasági termelői árak 2017 azonos időszakához képest 6,2 százalékkal nőttek, amit a növényi termékek árának 12 százalékos emelkedése, illetve az élő állatok és állati termékek árának 2,8 százalékos csökkenése eredményezett.

A fiatal gazdák lehetősége a vidék esélye

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége - az AGRYA - novemberi konferenciasorozatának tiszadobi állomásán olyan beruházások finanszírozási lehetőségeiről is szó esett, amelyek nemcsak a fiatal gazdák pályafutása, hanem a vidék „élhetőbbé” tétele kapcsán is kulcsfontosságúak lehetnek.