Back to top

Öntözési beruházások: 1,1 millió tonnával több termés

Magyarország hasznosított mezőgazdasági területe 5,35 millió hektár, mégis a szabadföldi öntözésre berendezett terület csupán 191 ezer hektár, amelyből átlagosan 68 ezer hektárt öntöznek a termelők. Pedig az öntözhető területek növelése remek lehetőségeket rejt, sőt, a klímaváltozás tükrében szükségszerű folyamat. Megjelent az AKI új könyve.

Magyarországon a hasznosított mezőgazdasági terület – a szántó, kert, gyümölcsös, szőlő és gyep művelési ágak összesen – nagysága 5,35 millió hektárt tesz ki, ami az ország teljes területének 57,5 százaléka. Mégis, a szabadföldi öntözésre berendezett terület csupán 191 ezer hektár, amiből átlagosan 68 ezer hektárt öntöznek a termelők, a gazdálkodók által a SAPS-támogatás igényléséhez négy év (2011–2014) alatt bejelentett főnövények területadatai alapján.

Az öntözés alacsony elterjedtsége olyan okokra vezethető vissza, mint a szétaprózott birtokstruktúra, a termelői együttműködés hiánya, a rövid távú bérleti szerződések, a vízjogi engedélyezési rendszer összetettsége, a nehezen hozzáférhető, az igényekhez képest nem megfelelő mennyiségben és/vagy minőségben és/vagy időpontban rendelkezésre álló öntözővíz, illetve a fejlesztéshez szükséges források korlátozott elérhetősége. A magyarországi szabadföldi növénytermelés számára az öntözhető területek növelése óriási fejlődési lehetőség lehet, sőt, a klímaváltozással összefüggésben egyenesen szükségszerű.

Mindezek alapján az Agrárgazdasági Kutató Intézet úgy döntött, hogy a fontosabb természeti és gazdasági tényezők figyelembevételével öntözésgazdaságossági alapú, döntően vízkeresleti szempontú lehatárolást készít a valószínűsíthetően gazdaságosan öntözhető területekre.

Annak érdekében, hogy vizsgálni lehessen, mely területeken válik gazdaságossá az öntözés és hogyan változik a térbeli kiterjedése, kialakítottak egy modellt, amelynek módszertana a környezeti és gazdasági hatásokat egyaránt igyekszik minél teljesebb mértékben leképezni.

Az AKI részletes öntözésgazdaságossági számításokra alapozva készítette el a magyarországi öntözésfejlesztési lehetőségeket komplex módon feldolgozó könyvét, „Az öntözhetőség természeti-gazdasági korlátainak hatása az öntözhető területekre” címmel.

Fotó: Gál Enikő
A könyvben a kiemelt öntözési potenciálú szántóföldi vagy ültetvényes művelésben termelt növények területére (2,7 millió hektár) végeztek dinamikus öntözésgazdaságossági megtérülési kalkulációt. Nettó jelenértéket (NPV) számoltak, amit az öntözéshez kapcsolódó beruházási és üzemeltetési költségek, valamint az egyes növények öntözés hatására várható többlethozamával elérhető többletjövedelem alapján határoztak meg. A kalkulált NPV és a természetföldrajzi szempontok figyelembevételével elkészítették a gazdaságosan megvalósítható öntözési beruházások által érintett területek lehatárolását.

Habár a mezőgazdaságban kizárólag beruházásgazdaságossági szempontok alapján összesen több mint 1 millió hektárt lehetne öntözni, a már meglévő magyarországi felszíni és felszín alatti öntözőrendszerek a mezőgazdasági vízigényt csak részben képesek fedezni. A vizsgált növények mezőgazdasági területe és a felszíni öntözőrendszerek által lefedett terület, azaz a vízkereslet és vízkínálat metszete alapján elvileg maximum 720,1 ezer hektárt lehetne öntözésbe vonni. Az NPV alapján azonban ennek kevesebb mint a felén, azaz 337,2 ezer hektáron térülne meg az öntözéses gazdálkodáshoz szükséges beruházás, amelynek – a jelenlegi vetésszerkezet alapján – becsült vízigénye 409,0 millió köbméter.

Az öntözhető növénykultúrákat nézve megállapítható, hogy a szántóföldi növényeknél több mint hétszeresére, a szántóföldi zöldségnövényeknél több mint négyszeresére lehetne növelni az öntözött területek nagyságát.

A gyümölcsösök esetében több mint kilencszeres területnövekedést lehetne elérni. Azokon a területeken, ahol az öntözés megvalósítható, a 100 hektárból (1×1 kilométeres rács) öntözésbe vonható terület nagysága többnyire meghaladja az 50 hektárt. E területek elsősorban a fő öntözőcsatornák és folyóvizek mellett, így a Duna menti síkságon, a Hajdúsági- és a Békés-Csanádi-löszháta­kon, a Rába menti és Mosoni-síkságon, valamint a Nagykunsági-főcsatorna mentén helyezkednek el.

1. ábra: A jövőben felszíni öntözőrendszerekkel lefedett területekből öntözésbe vonható területek nagysága Magyarországon. Forrás: Készült az AKI Adatelemzési és Térinformatikai Kutatások Osztályán

A felszíni vízkészletek esetében számszerűsítették, hogy a nem öntözött területből az öntözött területek és az öntözési igények, valamint az NPV-értékek alapján a jövőben bevont újabb területek esetében az öntözési beruházás mennyibe kerül az egyes növénykultúrák esetében. A felszíni vizekre is igaz, hogy a nagyobb beruházási költség kisebb NPV-értéket, a kisebb beruházás jobb megtérülési arányt jelent. A 2. ábráról leolvasható, hogy a minimális és maximális fajlagos NPV-értékek esetében a legnagyobb, 1-2 millió forint közötti, valamint a 2 millió forint feletti értékek elsősorban az Alföld keleti és déli részén, valamint a Duna mentén helyezkednek el. Előbbiek mellett Győr-Moson-Sopron megyében is jelentős többletjövedelem érhető el.

2. ábra: Az egy hektárra vetített nettó jelenértékek nagysága és elhelyezkedése a felszíni vízkészletekből öntözésbe vonható területeknél. Forrás: Készült az AKI Adatelemzési és Térinformatikai Kutatások Osztályán
Az öntözésfejlesztés megvalósításához a felszíni öntözőrendszereknél 126,8-147,2 milliárd forint beruházásra volna szükség a gazdálkodók részéről, a felszín alatti vizeknél pedig 24,9-28 milliárd forint értékű fejlesztésre lenne szükség, vagyis összesen 151,7-175,2 milliárd forintra becsülhető a forrásigény.

Ezek az összegek nem tartalmazzák azokat a vízügyi beruházásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az öntözővíz egyáltalán rendelkezésre álljon a táblákon.

Az öntözési beruházásoknak köszönhetően összesen 1,1 millió tonnával nagyobb termést realizálhatna az ágazat, aminek a becsült értéke 135,6 milliárd forint.

A könyv megállapításai és következtetései alapján javaslatokat fogalmaztak meg az öntözésfejlesztés elősegítése érdekében. A könyv májusban jelent meg, és az AKI honlapjáról (repo.aki.gov.hu/3153) letölthető.

Forrás: 
AKI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A pályázatok mozgatják a géppiacot idén is

Kétévi visszaesés után 2017-ben végre magára talált, és újra növekedésnek indult a hazai mezőgép-piac, és a prognózisok szerint idén is folytatódhat a bővülés. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet júniusi Agrárpiaci Információk című kiadványának gépértékesítési adataiból azonban az látszik, hogy átalakulóban van a gépkereslet.

Lendületet kapott tavaly a haltermelés

Megugrott tavaly az étkezési pontytermelés, 18,6 százalékkal nagyobb volt a tógazdaságok kibocsátása. Az étkezési célra szánt ragadazóhalak lehalászása viszont tovább csökkent.

Már drágábban is nehéz termőföldet venni

A 2015. őszén meghirdetett Földet a gazdáknak program egy évvel későbbi lezárása látványos visszaesést okozott 2017-ben a forgalomban a termőföld piacán. A forgalom 70 százalékos csökkenése mellett azonban az árak továbbra is emelkednek.

Korábban indult a betakarítás, de nem sok jót ígér

Az elmúlt napokban több országos sajtóorgánum is megkongatta a vészharangot, és az időjárás szélsőségességére hivatkozva olyan mértékű terméshozam csökkenésről ír, illetve olyan megdrágult betakarításról beszél, amely a vizionált kép szerint egyenes utat jelent a kenyérár emelkedéséhez.

Kiheverték a növények is az áradást Szentgotthárdon

Hetekkel ezelőtt jelentős áradás vonult végig a Rába vasi szakaszain. Többek között Szentgotthárdnál is, ahonnan a Vas megyei hírportál olvasója fotókat küldött arról, hogyan regenerálódtak a növények.

Parlament előtt a kútfúrási törvény

A törvényjavaslat szerint engedély és bejelentés nélkül lesz létesíthető a 80 méternél sekélyebb és házi vízigényt meg nem haladó vízkivételt biztosító vízilétesítmény, a meglévő kutak utólagos fennmaradási engedélyt kaphatnak bírság kiszabása nélkül, ha a tulajdonosok 10 éven belül legalizálják azokat.

Somogyban már aratnak

Bő egy héttel korábban kezdődött meg az őszi árpa aratása Somogyban. A megyében hétezer hatszáz hektáron takarítják be a növényt. Az előrejelzések szerint jó termésátlagra számítanak a gazdák, bár a megyén belül nagyok az eltérések.

Elfektette a táblákat az eső Rábapatyon

Megdőlt az egész napraforgó- és búzatábla: nem látott még ilyen viharkárt Horváth Gyula rábapatyi földjein. Nem fér a napfény sem a növényekhez, hát még a gombaölő szer – csak az időjárásban bízik a gazda.

Bővíti növényvédőszer-gyártó kapacitását az Agrokémia Sellye Zrt.

Több mint félmilliárd forintos beruházással bővíti kapacitását a Dél-Baranyában működő, növényvédő szereket gyártó Agrokémia Sellye Zrt.

Csaknem félmilliárdos támogatással fejlesztik mezőgépgyártást a Mchale-nél

Európai uniós pályázaton csaknem félmilliárd forint támogatást nyert a mezőgazdasági gépgyártás fejlesztésére Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében a szolnoki székhelyű McHale Hungária Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Kft. (McHale Hungária Kft.) vezette konzorcium.