Száz gramm szilvában átlagosan 11,4 gramm szénhidrát, azon belül 9,5 gramm cukor van, élelmi rostból 1,4, fehérjéből 0,7, zsírból 0,28 grammot tartalmaz. Tudományosan igazolható élettani hatása a szorbitol-, klorogénsav-, K1-vitamin- és káliumtartalmának köszönhető.
Hashajtóként a szorbitol és a sok rost szolgál benne, az egészséges csontozat megőrzését pedig a K1-vitamin és a kálium együtt segíti elő. A klorogénsavnak köszönhető, hogy a szilvafogyasztás segít megelőzni az elhízást és csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
A klorogénsavak másodlagos anyagcseretermékek, a polifenolok közé tartoznak. A legtöbbet a kávéban találunk ezekből a vegyületekből, 100 milliliterben 20-120 milligrammot, aztán az alma, szilva, kajszi, meggy és körte következik, 1-15 milligrammal 100 gramm gyümölcsben. A klorogénsav a cukor- és lipidanyagcserét befolyásolja, kevesebb zsír keletkezik a cukrokból. Ezzel segít megőrizni az érfalak rugalmasságát. A NAIK két kutatóintézete közösen vizsgálja az egyes szilvafajták klorogénsav-tartalmát – mondta el Abrankó László.
