Back to top

Segítség – Méhrajzás!(1)

A rajzás a méhek természetes osztódási folyamata. Ne ijedjünk meg a rajtól, bárhol is bukkanjon fel. Hívjunk méhészt, hogy befogja. A folyamat elindítója a tavaszi fejlődés és nektárhordás, illetve a nagy méhsűrűség a kaptárban, amikor a méhanya rágótövi és lábtövi mirigy (glandula tarsalis) váladékának keverékét nem képes elterjeszteni a kaptárban. A rajzás az ember számára is tanulsággal jár.

Május és június a méhrajzás hónapja. A városokban sem kell manapság meglepődni, ha egy fán, kertben, vagy valamelyik parkban, de akár lámpa- vagy kerítésoszlopon méhrajra bukkan az ember. Ilyenkor ne essünk pánikba. A méhraj általában szelíd, talán épp attól az újjászületéstől van elbódulva, melyen átment.

Ha kertünkbe vagy esetleg padlásunkra szállt, szóljunk egy méhésznek (netes fórumon, vagy piacon pl.), aki örömmel veszi a friss raj befogási lehetőségét, így pénzünkbe sem kerül.

Kivéve persze, ha nagyon különleges helyről kell kiszedni a rajt, melyhez speciális eszközök vagy bontás szükséges.

Raj faágon
Fotó: Hevesi Mihály

 

Az első méhrajzás az évben, április végére, május elejére esik Magyarországon, és a méhek természetes osztódását jelenti, (Lásd cikkünket: Született túlélők 2. - Mire jó a méhrajzás ) mely során a többnyire új méhgeneráció egy része a régi anyával elhagyja a kaptárt, odút, hogy új lakóhelyet keressen magának.

A rajzás június végével általában lezárul. Ha ezt követően találkozunk rajjal, azok valamilyen oknál fogva, mérgezés, vagy éhezés miatt menekülnek el a kaptárból. (Lásd cikkünket - Szent Iván éjjele után csak óvatosan a rajokkal.)

A méztermelésből élő méhészek megtesznek mindent, hogy elejét vegyék a rajzásnak, mert a méhek egy részének kirajzása hagyományos felfogás szerint egyúttal a mézgyűjtés csökkenését is jelenti.

A rajzásgátlás azonban különböző okoknál fogva nem mindig sikerül. Mondhatnánk szerencsére, mivel így a méhész hozzájut természetes rajokhoz is, melyek, ha adottak a feltételek, sokkal lendületesebben képesek családdá fejlődni, mint a műrajok.

A méhrajzásnak minden fázisa rendkívül érdekes, és nem csak a méhészek, de a kutatók figyelmét is magára vonta.

Mind a rajzást elindító okok, mind a raj mozgásának mikéntje – a rajban végbemenő kommunikáció – vagy akár a döntési folyamat, mely során a raj kiválasztja a felderítő méhek által kinézett új lakhelyet, nem hagyta nyugodni a méhkutatókat.

És ezúttal is kiderült, csak tanulhatunk a méhektől, mert például a nem is olyan régen tett megfigyelések a raj döntéshozási mechanizmusáról az emberek számára is példaértékűek.

De mitől kerül rajzási hangulatba egy méhcsalád?

A méhészek megfigyelése szerint akkor, ha tavasszal jó hordás mellett szűkös lesz a hely a kaptárban a méhek számára, illetve túl sok fiatal méh van munka nélkül a lépeken.

A méhek először anyabölcsőket építenek, és ha azokat a méhanya bepetézte, ezekben anyát nevelnek, hogy a hátrahagyandó méheknek is biztosítsák a méhanyát.

A méhészek tehát a méhcsalád fejlődésének ütemében – az áttelelő méhek kb. 5-7 lépen vannak a szezon kezdetén februárban vagy március elején, és számuk folyamatosan növekszik - újabb lépekkel bővítik a fészket, továbbá felteszik a mézfiókokat, hogy így is növeljék a méhek rendelkezésére álló lakóteret. A munkanélküliség leküzdéséhez pedig műlépeket tesznek be, hogy a fiatal méhek elfoglalják magukat a lépek kiépítésével.

Mindezzel persze csak ideig-óráig köti le a méhész a rajzási hangulat fokozódását, és hogy küzdelmük hatékony legyen, letörik az anyabölcső kezdeményeket, vagy a már meglévő anyabölcsőket.

A kutatások is igazolják a méhészek megfigyelését, és a hely szűkülése a kaptárban, valóban hozzájárul az anyabölcső építéshez. Akkor történik ez meg, ha a méhek száma a fészekben 2,3-ra nő köbcenitméterenként.

A kísérletek során arra jöttek rá a kutatók, hogy az anyabölcső építést az anya két hormonjának jelenléte korlátozza a lépek felületén.  A rágótövimirigy és az anya lábtövi mirigyének (glandula tarsalis) keveréke megakadályozza az anyabölcső építését. Logikus tehát, hogy ha a méhek sűrűn ülik a lépet, akkor ez a „keverék”, nem tud eljutni a lépek felületére, vagyis az anya nem tudja maradéktalanul „belépkedni” a lépeket, és a méhek nem érzékelvén ezeket a feromonokat, anyabölcsőket kezdenek húzni.

A következő cikkben a raj döntési mechanizmusát szeretném bemutatni, melyet Seeley professzor kutatott, és mely a hatékony emberi döntéshozásban is példaértékű lehet. Lásd: Segítség- Méhrajzás! (2)

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Méhzárlatot rendeltek el Pécsett és kilenc szomszédos településen

Méhbetegség megjelenése miatt azonnali zárlatot rendeltek el kedden Pécsett és kilenc szomszédos község egyes településrészein - közölte a baranyai megyeszékhely önkormányzata az MTI-vel.

Éjjel is beporzáson dolgoznak a drónok Amerikában

A méhek száma világszerte csökken. Gazdálkodók, természetvédők és kutatók egyaránt a megoldásokat keresik erre a problémára, de arra is, miként lehetne mesterségesen megoldani a virágok beporzását. Egy New York-i cég a legmodernebb technológiákat teszteli.

Vagy béke lesz az ágazatban, vagy tönkremegyünk

A köztudottan méhészkedő korábbi politikai államtitkár, néhány hete agrárminiszter Nagy István politikusként üzeni a méhésztársadalomnak: „Azt az ajánlatot teszem a méhészeti ágazat valamennyi szereplőjének, hogy béküljenek ki egymással, üljenek le, állapodjanak meg.” A közeljövőben véglegesen megszüntetik a neonikotinoidok használatát, még szükséghelyzeti engedélyeket sem adnak ki.

Segítség – Méhrajzás! (2)

A rajzás annak megerősítése, hogy a méhcsalád egy szuperorganizmus. A felderítő méhek szárnyizmaik mozgatásával és a tétlenkedő méhek torának érintésével szólítják fel társaikat a rajzásra. A fára települt raj „demokratikus” döntést hoz arról, hogy melyik lakóhelyre költözzék. Ez az emberi döntéshozásban is példaértékű lehet. Tudunk-e tanulni a méhektől?

Tüntettek a francia méhészek a méhpusztulások miatt

A francia méhészek szövetsége (UNAF) tüntetést szervezett csütörtökön Párizsba, hogy így sarkallja végre lépésekre a kormányt a méhek drasztikus halálozása miatt - írta az Euronews. Az elmúlt harminc évben 3-5 százalékról 60-90 százalékra nőtt a méhek halálozási aránya Franciaországban. A problémát okozó növényvédő szerek tiltása viszont legkorábban másfél év múlva lép érvénybe.

217 településen gyérítik a szúnyogokat a héten

A héten több helyen lesz biológiai és kémiai szúnyoggyérítés is. A Katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a kémiai szúnyoggyérítés csak a települések belterületein és az üdülő övezeteken zajlik, így a kezelések környezeti hatása csekély, még a lakott területen élő madarak táplálékát sem veszélyezteti.

Utolsó pillanatban menekült meg az akácszezon

Ami a legfontosabb: semmilyen ellátási gond nem lesz a hazai akácmézzel kapcsolatban, az évi 4-5000 tonna belföldi akácmézfogyasztást bőven fedezi az idén megtermelt mennyiség - elemezte az idei szezont a magyarmezogazdasag.hu-nak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

A cukorrépa-termelők tovább használhatják a tiltott növényvédő szereket?

Miután az unió teljes tilalmat szavazott meg a neonikotinoid alapú növényvédő szerek használatára, előbb a belga, majd a holland növénytermesztők is kérték, hogy a cukkorrépa termesztést vegyék ki tiltás hatálya alól.

Új rovarölőszer válthatja ki a betiltott csávázószereket a repcében

Várhatóan még ebben az évben további korlátozásokat vezetnek be az utóbbi időben nagy vihart kavart rovarölőszer-hatóanyagokra. A repcetermelés azonban továbbra sem marad hatékony védelem nélkül, engedélyt kapott ugyanis az a szer, amely kiválthatja a korlátozás alá kerülő neonikotinoid hatóanyagokat.

Sok helyen elmaradt a szúnyogirtás, ezen a héten pótolják

Az elmúlt hétre tervezett szúnyoggyérítést jelentős mértékben akadályozta a kedvezőtlen időjárás. A tervezett 67 ezer hektárból alig több mint 16 ezer hektáron sikerült elvégezni a munkálatokat. Így ezen a héten elsőként az elmúlt héten nem kezelt területeken dolgoznak majd a vérszívók számának csökkentése érdekében.