Back to top

Segítség – Méhrajzás!(1)

A rajzás a méhek természetes osztódási folyamata. Ne ijedjünk meg a rajtól, bárhol is bukkanjon fel. Hívjunk méhészt, hogy befogja. A folyamat elindítója a tavaszi fejlődés és nektárhordás, illetve a nagy méhsűrűség a kaptárban, amikor a méhanya rágótövi és lábtövi mirigy (glandula tarsalis) váladékának keverékét nem képes elterjeszteni a kaptárban. A rajzás az ember számára is tanulsággal jár.

Május és június a méhrajzás hónapja. A városokban sem kell manapság meglepődni, ha egy fán, kertben, vagy valamelyik parkban, de akár lámpa- vagy kerítésoszlopon méhrajra bukkan az ember. Ilyenkor ne essünk pánikba. A méhraj általában szelíd, talán épp attól az újjászületéstől van elbódulva, melyen átment.

Ha kertünkbe vagy esetleg padlásunkra szállt, szóljunk egy méhésznek (netes fórumon, vagy piacon pl.), aki örömmel veszi a friss raj befogási lehetőségét, így pénzünkbe sem kerül.

Kivéve persze, ha nagyon különleges helyről kell kiszedni a rajt, melyhez speciális eszközök vagy bontás szükséges.

Raj faágon
Fotó: Hevesi Mihály

 

Az első méhrajzás az évben, április végére, május elejére esik Magyarországon, és a méhek természetes osztódását jelenti, (Lásd cikkünket: Született túlélők 2. - Mire jó a méhrajzás ) mely során a többnyire új méhgeneráció egy része a régi anyával elhagyja a kaptárt, odút, hogy új lakóhelyet keressen magának.

A rajzás június végével általában lezárul. Ha ezt követően találkozunk rajjal, azok valamilyen oknál fogva, mérgezés, vagy éhezés miatt menekülnek el a kaptárból. (Lásd cikkünket - Szent Iván éjjele után csak óvatosan a rajokkal.)

A méztermelésből élő méhészek megtesznek mindent, hogy elejét vegyék a rajzásnak, mert a méhek egy részének kirajzása hagyományos felfogás szerint egyúttal a mézgyűjtés csökkenését is jelenti.

A rajzásgátlás azonban különböző okoknál fogva nem mindig sikerül. Mondhatnánk szerencsére, mivel így a méhész hozzájut természetes rajokhoz is, melyek, ha adottak a feltételek, sokkal lendületesebben képesek családdá fejlődni, mint a műrajok.

A méhrajzásnak minden fázisa rendkívül érdekes, és nem csak a méhészek, de a kutatók figyelmét is magára vonta.

Mind a rajzást elindító okok, mind a raj mozgásának mikéntje – a rajban végbemenő kommunikáció – vagy akár a döntési folyamat, mely során a raj kiválasztja a felderítő méhek által kinézett új lakhelyet, nem hagyta nyugodni a méhkutatókat.

És ezúttal is kiderült, csak tanulhatunk a méhektől, mert például a nem is olyan régen tett megfigyelések a raj döntéshozási mechanizmusáról az emberek számára is példaértékűek.

De mitől kerül rajzási hangulatba egy méhcsalád?

A méhészek megfigyelése szerint akkor, ha tavasszal jó hordás mellett szűkös lesz a hely a kaptárban a méhek számára, illetve túl sok fiatal méh van munka nélkül a lépeken.

A méhek először anyabölcsőket építenek, és ha azokat a méhanya bepetézte, ezekben anyát nevelnek, hogy a hátrahagyandó méheknek is biztosítsák a méhanyát.

A méhészek tehát a méhcsalád fejlődésének ütemében – az áttelelő méhek kb. 5-7 lépen vannak a szezon kezdetén februárban vagy március elején, és számuk folyamatosan növekszik - újabb lépekkel bővítik a fészket, továbbá felteszik a mézfiókokat, hogy így is növeljék a méhek rendelkezésére álló lakóteret. A munkanélküliség leküzdéséhez pedig műlépeket tesznek be, hogy a fiatal méhek elfoglalják magukat a lépek kiépítésével.

Mindezzel persze csak ideig-óráig köti le a méhész a rajzási hangulat fokozódását, és hogy küzdelmük hatékony legyen, letörik az anyabölcső kezdeményeket, vagy a már meglévő anyabölcsőket.

A kutatások is igazolják a méhészek megfigyelését, és a hely szűkülése a kaptárban, valóban hozzájárul az anyabölcső építéshez. Akkor történik ez meg, ha a méhek száma a fészekben 2,3-ra nő köbcenitméterenként.

A kísérletek során arra jöttek rá a kutatók, hogy az anyabölcső építést az anya két hormonjának jelenléte korlátozza a lépek felületén.  A rágótövimirigy és az anya lábtövi mirigyének (glandula tarsalis) keveréke megakadályozza az anyabölcső építését. Logikus tehát, hogy ha a méhek sűrűn ülik a lépet, akkor ez a „keverék”, nem tud eljutni a lépek felületére, vagyis az anya nem tudja maradéktalanul „belépkedni” a lépeket, és a méhek nem érzékelvén ezeket a feromonokat, anyabölcsőket kezdenek húzni.

A következő cikkben a raj döntési mechanizmusát szeretném bemutatni, melyet Seeley professzor kutatott, és mely a hatékony emberi döntéshozásban is példaértékű lehet. Lásd: Segítség- Méhrajzás! (2)

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jókor jött a hideg és a hó a gazdáknak

Jókor jött a hideg, állítják a mezőgazdasági termelők és ezzel egyetértenek Tolna megye méhészei is. Az őszi vetéseket vékony rétegben ugyan, de hó borította. A gazdák bíznak benne, hogy még jelentős mennyiségű hó vagy eső esik tavaszig, ugyanis legalább két havi mennyiségű csapadékkal „adós” a természet.

Essen a nehézség a kaptárainkba – megújult a Méhészet(videó)

Melyek a hazai méhészet Achilles-sarkai? Miért beteg a mézpiac, hogyhogy jobban megy a hamis méz? Miként növelhető a hazai mézfogyasztás? Hogyan álljunk neki a méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztésének? A megújult Méhészet magazinból kiderül!

A poszméh, mint eleven drón - videó

A mezőgazdasági termelők már használják a drónokat a növények megfigyelésére és a hőmérséklet vagy a páratartalom ellenőrzésére. Ezek az eszközök azonban eléggé energiaigényesek. Új módszereket keresnek. Az energiafogyasztó drónok helyett a Washingtoni Egyetem kutatói egy olyan rendszert hoztak létre, amely elég kis érzékelővel rendelkezik ahhoz, hogy azokat egy poszméh hátán helyezzék el.

Beteg a mézpiac (2. rész)

Nem a magyar méhész „szája-íze” szerint alakulnak a nagybani mézfelvásárlási árak. Alacsonyak és nem mozdulnak, ha igen, akkor inkább lefelé. Egy kilogramm virágmézért másfél liter dízelt sem kapunk, Pesten két gombóc fagyit (igaz, édestölcsérben). Ráadásul, alig-alig lehet eladni, a hazai exportcégek szokatlanul sokat állnak, nem vásárolnak. Vajon mi lehet ennek az oka? Miért beteg a mézpiac?

Almavédelem poszméhekkel?

A növényvédelemben mind nagyobb gond lehet a tűzelhalás elleni védekezés, mert a melegedő időjárás miatt másodvirágzásra lehet számítani az almánál, amikor nagyobb a fertőzés veszélye, mint tavasszal. Belga kutatók kísérleteztek azzal, hogy poszméhekkel juttassanak antagonista élesztőgombát az alma és körte virágaira, amivel meg lehet előzni a tűzelhalás fertőzését.

Egyre menőbb a falusi turizmus

Óriási bővülést mutatott tavaly a falusi turizmus látogatottsága: a magyarok egyre inkább érdeklődnek a vidék értékei iránt, miközben népszerűbbek lettek a helyi termékek és a régiós nemzeti kincsek.

A méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztése

A fenti címmel jelent meg 2018 áprilisában kis kézikönyvem. Ezzel a témával összefüggésben osztok meg néhány részletet. Sőt, aktuális, remélhetőleg hasznos, de a könyvben nem szereplő gondolatokat is beleszövök az írásba. Mivel a tavaszi munkálatok még két hónapnyira vannak, megengedhetjük magunknak, hogy távolabbról indítsuk a témát.

Méhészhírek a nagyvilágból

A nozéma a hideget is túléli; Kidobott viasz Afrikában; A méhek az aknamentesítésben is társai az embernek

A méhészek kedvelt fafaja lehet a kínai mézesfa

A Kína középső részéről származó kínai mézesfa a hársfa elvirágzása után biztosíthatja a további nektárgyűjtést, és alkalmas lehet arra is, hogy a méhek télire bespájzoljanak.

Méhészek álma: a varroarezisztens méhcsalád

A varroa elleni küzdelemben a méhészek vért izzadnak. De mint ismeretes léteznek természetes illetve mesterséges szelekcióval létrejött varroarezisztens családok is. A rezisztenciához jól megfigyelhető mechanizmusok/viselkedésminták vezetnek. Sajnálatos módon a varroarezsisztencia más földrajzi körülmények között nem öröklődik tovább. Ezért nem is tekinthető a méh alapvető tulajdonságának.