Back to top

Lesz-e népszerű a biogazdálkodás?

Hazánkban a biotermékek fogyasztása messze elmarad a fejlett bio szegmensekkel rendelkező országokétól, de még az EU-28 átlagától is. A hazai ökológiai gazdálkodás mögül gyakorlatilag teljes mértékben hiányzik a belföldi felvevőpiac.

Magyarország ökológiai területeinek részaránya mindössze 2,7 százalék – mondta dr. Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemei docense a boon.hu-nak. – A legnagyobb jelentősége a biotermékek fogyasztásának a legfejlettebb nyugat- és dél-európai, valamint a skandináv országokban van, élenjáró ezen belül is: Dánia, Svájc, Ausztria, Svédország, Németország, Luxemburg és Hollandia, ahol a biotermékek élelmiszerpiacon belüli részaránya meghaladja a 3 százalékot.

Meglehetősen szerény részarányt képvisel azonban elsősorban a közép- és kelet-európai országokban, köztük Magyarországon, ahol a biotermékek piaci részesedése nem éri el a 0,5 százalékot sem.

Amennyiben a biotermékekre fordított kiadások mértékét összevetjük az országok egy főre jutó nettó átlagkeresetével, egyértelműen arra a következtetésre juthatunk, hogy az egyes országok biotermék-fogyasztásának színvonala nagyon szoros korrelációban van a háztartások átlagjövedelmével.

Tekintettel arra, hogy a magyarországi átlagjövedelmek mindössze egynegyed és egyhatod részét teszik ki a biotermék-fogyasztásban legjelentősebb országokénak, hazánkban a biotermékek fogyasztása messze elmarad a fejlett bio szegmensekkel rendelkező országokétól, de még az EU-28 átlagától is.

A hazai ökológiai gazdálkodás mögül gyakorlatilag teljes mértékben hiányzik a belföldi felvevőpiac. Tekintettel arra, hogy a biotermékek fogyasztása erősen jövedelemfüggő, valószínűsíthető, hogy a belpiac hiányával tartósan számolnunk kell – ecsetelte az országos és a megyei biogazdálkodás helyzetét dr. Apáti Ferenc.

Nemzetközi kitekintés

A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi docense tartott egy kis nemzetközi kitekintést is: a világ összes ökológiai termőterülete 2014-ben meghaladta a 43 millió hektárt, melyből legnagyobb arányban (csaknem 40 százalék) Ausztrália és Óceánia részesedik, második helyen pedig Európa áll a maga 27 százalékos részarányával. Az európai kontinensen az ökológiai gazdálkodás terén kiemelkedő jelentőséggel bír az Európai Unió, ugyanis 90 százalékban az EU-hoz kapcsolódik az európai ökogazdálkodás.

Az EU jelenlegi 28 tagállamában az ökológiai területek mérete meghaladja a 10 millió hektárt, az ökológiai gazdálkodásba vont területek aránya pedig megközelíti a mezőgazdasági terület 6 százalékát.

Az EU-28 elmúlt 10 évben produkált növekedése (60 százalék) meghaladja a világátlagot (50 százalék), és figyelemre méltó, hogy az EU-15 44 százalékos bővülése mellett a dinamikus növekedés – ennek több, mint háromszorosa (145 százalék) – az EU-13 tagállamaiban következett be.

Nem volt növekedés

– Magyarország ezen tendenciáktól messze elmarad, az ökológiai területek részaránya mindössze 2,7 százalék, a vizsgált 10 évben pedig gyakorlatilag semmilyen növekedést nem volt képes felmutatni, az ökológia területek mérete stagnál – fogalmazott dr. Apáti Ferenc.

Forrás: 
boon.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szójabab – Az amerikai kapcsolat

Európa első számú szójabab-beszállítója az Egyesült Államok: 121 százalékkal, vagyis több mint duplájára nőtt az uniós import 2018 júliusa és 2019 áprilisa között az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Európai Bizottság frissen közzétett adataiból.

Génbankból kiszabadított ritka paradicsomok

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet a Föld Napja alkalmából elfeledett tájfajták öko palántáiból adományozott a Kortárs Építészeti Központ Kerthatár Közösségi Kertjének.

Küszködnek az ír húsmarha termelők a Brexit miatt

A Brexit miatt kialakult nehéz gazdasági helyzet szenvedő alanyai, többek között az ír húshasznú szarvasmarhát tartó gazdák. Az Ír Szarvasmarha- és Juhtermelők Szövetség elnöke szerint az ír húsmarha ágazatnak mentőcsomagra van szüksége Brüsszeltől.

Élelmiszercsalások Európában

Megjelent az Európai Unió Élelmiszercsalás Elleni Európai Hálózat (Food Fraud Network) 2018. évi jelentése, amely betekintést nyújt az Igazgatási Segítségnyújtási és Együttműködési Rendszer (Administrative Assistance and Cooperation System, AAC) segítségével végzett információcserékbe.

Újra felívelőben a hazai biotermesztés

„A magyar biotermesztés dinamikusan fejlődő terület”-szögezte le Drexler Dóra, az ágazat helyzetét és fejlődési lehetőségeit értékeltő sajtótájékoztatón. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője a magyar bio ágazat kutatását, ellenőrzését végző, és érdekképviseletét ellátó szakmai szervezetekkel, valamint biogazdálkodókkal tekintette át a magyar ökológiai gazdálkodás helyzetét.

Ellenőrizetlen import

Spanyol- és Görögországból, illetve az EU-n kívüli országokból, közöttük főleg Albániából és Marokkóból tetemes mennyiségben özönlik olcsó szamóca az olasz piacra, ellehetetlenítve ezzel a délolasz termelőket.

A kereskedelmi háború helyett az ASP tesz be a szójának

A Kína és az Amerikai Egyesült Államok között zajló kereskedelmi háborúban veszíteni látszott a szója. Azonban úgy tűnik, ennél sokkal nagyobb veszély les rá: a Kínában tomboló afrikai sertéspestis járvány következtében visszaesik a kereslet, így lesz miért aggódniuk az amerikai gazdáknak.

Ökológiai vagy bio?

Az ökológiai vagy biotermesztés fogalmának tisztázása igen időszerű, hiszen nemcsak a hazai termesztésben, hanem a külföldi megnevezésekben is sokszor zavaros a két módszer megkülönböztetése.

Egyre tudatosabban vásárolunk

Több felmérés azt mutatja, hogy a magyar vásárlók egyre tudatosabbak, sőt egyre inkább keresik a magyar termékeket - mondta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az M1 aktuális csatorna szerda esti műsorában.

Az összefogásnak köszönhetően lehetővé válik a kettős minőségű élelmiszerekkel szembeni fellépés

Több mint két éve került fókuszba a kettős minőségű élelmiszerek ügye, melyben az Agrárminisztérium határozottan kiállt a vásárlók mellet. Több vizsgálat is bizonyította a jelenség létezését, amelyet végül elismert az Európai Bizottság, és annak elnöke Jean-Claude Juncker is.