Back to top

Lesz-e népszerű a biogazdálkodás?

Hazánkban a biotermékek fogyasztása messze elmarad a fejlett bio szegmensekkel rendelkező országokétól, de még az EU-28 átlagától is. A hazai ökológiai gazdálkodás mögül gyakorlatilag teljes mértékben hiányzik a belföldi felvevőpiac.

Magyarország ökológiai területeinek részaránya mindössze 2,7 százalék – mondta dr. Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemei docense a boon.hu-nak. – A legnagyobb jelentősége a biotermékek fogyasztásának a legfejlettebb nyugat- és dél-európai, valamint a skandináv országokban van, élenjáró ezen belül is: Dánia, Svájc, Ausztria, Svédország, Németország, Luxemburg és Hollandia, ahol a biotermékek élelmiszerpiacon belüli részaránya meghaladja a 3 százalékot.

Meglehetősen szerény részarányt képvisel azonban elsősorban a közép- és kelet-európai országokban, köztük Magyarországon, ahol a biotermékek piaci részesedése nem éri el a 0,5 százalékot sem.

Amennyiben a biotermékekre fordított kiadások mértékét összevetjük az országok egy főre jutó nettó átlagkeresetével, egyértelműen arra a következtetésre juthatunk, hogy az egyes országok biotermék-fogyasztásának színvonala nagyon szoros korrelációban van a háztartások átlagjövedelmével.

Tekintettel arra, hogy a magyarországi átlagjövedelmek mindössze egynegyed és egyhatod részét teszik ki a biotermék-fogyasztásban legjelentősebb országokénak, hazánkban a biotermékek fogyasztása messze elmarad a fejlett bio szegmensekkel rendelkező országokétól, de még az EU-28 átlagától is.

A hazai ökológiai gazdálkodás mögül gyakorlatilag teljes mértékben hiányzik a belföldi felvevőpiac. Tekintettel arra, hogy a biotermékek fogyasztása erősen jövedelemfüggő, valószínűsíthető, hogy a belpiac hiányával tartósan számolnunk kell – ecsetelte az országos és a megyei biogazdálkodás helyzetét dr. Apáti Ferenc.

Nemzetközi kitekintés

A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi docense tartott egy kis nemzetközi kitekintést is: a világ összes ökológiai termőterülete 2014-ben meghaladta a 43 millió hektárt, melyből legnagyobb arányban (csaknem 40 százalék) Ausztrália és Óceánia részesedik, második helyen pedig Európa áll a maga 27 százalékos részarányával. Az európai kontinensen az ökológiai gazdálkodás terén kiemelkedő jelentőséggel bír az Európai Unió, ugyanis 90 százalékban az EU-hoz kapcsolódik az európai ökogazdálkodás.

Az EU jelenlegi 28 tagállamában az ökológiai területek mérete meghaladja a 10 millió hektárt, az ökológiai gazdálkodásba vont területek aránya pedig megközelíti a mezőgazdasági terület 6 százalékát.

Az EU-28 elmúlt 10 évben produkált növekedése (60 százalék) meghaladja a világátlagot (50 százalék), és figyelemre méltó, hogy az EU-15 44 százalékos bővülése mellett a dinamikus növekedés – ennek több, mint háromszorosa (145 százalék) – az EU-13 tagállamaiban következett be.

Nem volt növekedés

– Magyarország ezen tendenciáktól messze elmarad, az ökológiai területek részaránya mindössze 2,7 százalék, a vizsgált 10 évben pedig gyakorlatilag semmilyen növekedést nem volt képes felmutatni, az ökológia területek mérete stagnál – fogalmazott dr. Apáti Ferenc.

Forrás: 
boon.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megkezdődött a 2020 utáni KAP érdemi vitája

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács július 16-i brüsszeli ülésén került sor az új Közös Agrárpolitika jövőbeni szabályainak első érdemi vitájára. Az uniós agrárminiszterek a szabályozás egyszerűsítésének lehetőségeiről folytattak vitát.

A világ legnagyobb szabadkereskedelmi egyezményét írta alá az EU Japánnal

Az Európai Unió és Japán közti megállapodást négy éven keresztül készítették elő. Az egyezmény lehetővé teszi, hogy a két fél ezentúl vámmentesen kereskedhessen egymással.

Az évszázad nyarára készülnek Németországban

Emlékeznek még 2003 nyarára? Amikor a Balatonban annyira kevés volt a víz, hogy már a vízpótlásról ment a diskurzus? Nos, miközben az idén nálunk eddig meglehetősen szolid a hőmérséklet és víz is van, Németországban azt számolgatják, hogy ha így folytatódik, akkor a 2003-as nyár elbújhat majd az idei mögött.

Ki lehet tűnni tömegből a fenntartható gazdálkodással

Ausztria és Németország után Magyarországon is megkezdi működését a GREEN BRANDS független nemzetközi minősítő szervezet. A kitüntető címre többek között fenntarthatóan működő, termelő és szolgáltató, élelmiszeripari vállalatok, kkv-k jelentkezhetnek.

Új iparág: „zöld kémia”

A szén-dioxid és más a légkörre káros gázok hatásait már érzékeljük. A jelenlegi negatív tendenciák megállításához a szén-dioxid megkötésére van szükség. Ez a mai technológiai tudás szintjén leginkább a növények fotoszintézisével oldható meg.

Szarvasmarha-hizlalás Peruban

Peruban a lakosság élelmezése szempontjából a sertés és a szárnyasok a legjelentősebb fajok, ugyanakkor az ország állattenyésztésében máig ható következményei vannak annak, hogy az itt élők már a spanyol hódítás előtt háziasítottak egyes teveféléket (guanakó, láma, alpaka, vikunya). Az országban ma csak alpakából 4, lámából 5 millió állat van.

Növekvő beruházások, emelkedő árak

A Központi Statisztikai Hivatal átfogó, „A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2017” című elemzése az ágazat tavaly elért eredményeit mutatja be. Adatai alapján hazánk az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának 1,9 százalékát állította elő 2017-ben, amihez legfőképp az évről évre egyre nagyobb területen termesztett ipari növényekkel járultunk hozzá.

Brüsszel: Több mozgástér, kevesebb forrás

Több teret engedne Brüsszel a tagállamoknak a döntéshozatalban, de végső soron kevesebb pénzt oszthatnának el az uniós országok – így módosulna a Közös Agrárpolitika (KAP) az Európai Bizottság javaslatának értelmében. Az előterjesztés részleteit a Bizottság emberi ismertették szerdán Budapesten, az Agrárminisztériumban megtartott szakmai rendezvényen.

Az osztrákok a legfiatalabbak, a románok vannak a legtöbben, az íreknél a legnagyobb az agrártáj

Nyugati szomszédunknál, valamint Lengyelországban és Szlovákiában a gazdálkodók körülbelül ötöde 40 év alatti; az unió-szerte nyilvántartott mintegy 10,3 millió gazdaság harmada Romániában található; a mezőgazdasági áruk forgalmát tekintve pedig Franciaország vezet – ilyen, és ehhez hasonló érdekességek derülnek ki az Eurostat adataiból.

Ellenzik a rendszer további komplikálását

Az Európai Bizottság 16,4 százalékkal csökkentené a Magyarországnak nyújtandó területalapú támogatások összegét a 2021-2027 közötti időszakban a jelenlegi programozási időszakhoz képest.