Back to top

Utolsó pillanatban menekült meg az akácszezon

Ami a legfontosabb: semmilyen ellátási gond nem lesz a hazai akácmézzel kapcsolatban, az évi 4-5000 tonna belföldi akácmézfogyasztást bőven fedezi az idén megtermelt mennyiség - elemezte az idei szezont a magyarmezogazdasag.hu-nak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke
Nehezen indult a szezon, a tavasz kimaradása és a korai nyár komoly gondokat okozott a méhcsaládok és a növények fejlődésének versenyében: a méhek veszítettek, hiszen alaposan lemaradtak. Ennek következményeként idén nem sikerült repcemézet pergetni – nem voltak még gyűjtőképesek a családok.

Ez az állapot fennmaradt még az április végén berobbanó akácvirágzás idejére is. Az korai, síkvidékeken virágzó akácok az első 7-10 napon semmit sem mézeltek.

Azonban május 9-10-én megérkezett várva-várt lehűlés és csapadék megmentette az idei akácszezont.

És persze a méhek is kezdték utolérni önmagukat, naponta 1500-2000 méh egyeddel gazdagodtak a családok. Így a korai akác vége és a később virágzó, főleg a közép-hegységeinkben tenyésző akác adott a méheknek annyi nektárt, amiből tudtak annyi mézet készíteni, amit a méhészek kipergetve, eladva átlagos évet tudhatnak maguk mögött.

Nehéz pontos adatot, számot megadni, de idén nagyjából 10-12 ezer tonna akácméz termett.

Az átlagos termés nem csak az aktuális időjárás, hanem a téli méhcsalád-veszteség következménye is, hiszen a 2017 őszi méhcsaládszám (kb. 1,2 millió) mindösszesen fele termelt jónak, átlag felettinek mondható mennyiségű akácmézet.

Az idei méz minősége azonban kiváló. Ez alatt azt értjük, hogy íze-zamata-színe-sűrűsége az átlagos évek feletti tulajdonságokat mutatja - hangsúlyozta Bross Péter.

Merre repülnek tovább?

Az idén minden virágzás az átlagos évekhez képest korábban zajlik le a nagy hőség miatt. Napjainkban virágzik a szelídgesztenye, a somkóró, a bükköny, a kislevelű hárs, a facélia, hogy csak néhány méhlegelőt említsünk. Sajnos ezek tenyészterülete szétszórt, nem összefüggő, így kevés méhésznek adatik meg az a szerencse, hogy ezekről később mézet pergessen.

Hamarosan nyílik az ezüsthárs, ami őshonos fánk, és zárt állománya már több méhésznek adhat árbevételt. Általában június 20-25. között szokott elkezdeni virágozni, ez idén korábban lesz. A napraforgó is sokkal fejlettebb fenológiát mutat, egyes helyeken akár két hét múlva kezdődhet a virágzás. Mindez biztosan előrevetíti:

Hosszú, több mint 2 hónapos természetes hordás (virágpor és nektár) hiány lesz hazánkban, ami sem a rovaroknak, sem a méhészeknek nem jó. Nagyon lerövidül idén a mézelési szezon.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újabb csapás jön a magyar méhészekre?

Karlsruhéban több ázsiai lódarázs (Vespa velutina) fészkét semmisítettek meg. A helyi méhészek immár az invazív faj kártételeiről is beszámoltak. A lódarázs hazánkban való megjelenése és elterjedése hatékony szaporodási stratégiája miatt borítékolható. Jogos a felvetés, hogy a hazai méhészeknek okulva a francia és német tapasztaltakból átfogó stratégiával készüljenek fel a kártevő megjelenésére.

A méh, akinek két apja van

A mézelő méhek szaporodása máshogy működik, mint amit az emlősöknél megszoktunk. Ezért fordulhat elő, hogy egyes egyedeknek több apja és egy anyja van, vagy éppen két apja, de anyja egy szál sem.

Nem egyformán látogatják a virágokat a „fiú” és „lány” méhek

A méh-fajok különböző nemű egyedei külsőre talán hasonlítanak, de a táplálkozási szokásaik nagyon is eltérőek. Nektárra mindkét nemnek szüksége van, amit különböző virágokról gyűjtenek – annyira különbözőekről, hogy ez alapján akár két külön fajnak is lehetne őket tekinteni.

Várakozáson felüli sikerrel zárult az őszi mézkampány

Mézes reggelivel, rádiókampánnyal és jótékonysági akcióval is népszerűsítette a mézfogyasztást az Agrárminisztérium (AM), az Agrármarketing Centrum (AMC), az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a 2018. december 9-én befejeződött őszi kampányában.

A méhészet kiemelten támogatott ágazat

A hazai méhészeti ágazat 18-20 000 család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást – fogalmazott a mezőgazdaságért felelős államtitkár a XI. Gyulai Méz- és Mézeskalács-fesztivál megnyitóján. Feldman Zsolt kiemelte a méhészet agrárgazdasági jelentőségét is, hiszen az ágazat a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1 százalékát, az állattenyésztésnek mintegy 3 százalékát adja.

Mézhamisítás: újratanulni Kínát

Magyarországon a méhészek körében a „kínai hamisított méz" egyfajta szitokszóvá vált, aminek már a közvéleményben is érzékelhető hatása van. Számos fogyasztó és méhész egyaránt úgy véli: a magyar méz értékesítésének egyik akadálya, hogy kínai méz „jön be" az országba. Ez persze jórészt a figyelem elterelése más, égetőbb gondokról.

Börtönbüntetés és kártérítés az elpusztult méhekért

Négy hónap börtönre ítélték az ausztriai Karintiában a Szövetségi Gyümölcstermesztők Egyesületének egyik vezetőségi tagját. A mezőgazdász klórpirifoszt (egy méhekre káros szert) juttatott ki szakszerűtlenül a gyümölcsfákra, mely két méhész méhcsaládjainak pusztulását okozta.

Nagy István: a méhészetnek fontos szerepe van a vidékfejlesztésben

A magyar méhészet óriási szerepet játszik a vidékfejlesztésben, a vidék népességmegtartó erejében, valamint az ökológiai egyensúly megtartásában - mondta az agrárminiszter vasárnap Gödöllőn, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) XI. kongresszusán.

Erdőgazdálkodás egy nagyváros vonzásában

Magyarország legkeletibb megyéjének szívében, Nyíregyháza vonzáskörzetében, változatos termőhelyi viszonyok között működik a Nyíregyházi Erdészet. A térségben meghatározó az akácgazdálkodás, de kiemelt figyelmet fordítanak az itteni erdészek az őshonos fafajokból álló állományok fenntartására is. A nagyváros közelsége miatt a közjóléti tevékenység és a környezeti nevelés ugyancsak meghatározó.

Biomarkerekkel a méhpusztulás ellen

A kanadai Québecben 2013-ban figyeltek meg abnormálisan magas mézelőméh-halálozási arányokat. A számos lehetséges tényező közül kiemelt fontosságúnak azonosították a méhek peszticidekkel történő érintkezését, ami növekvő aggodalomra adott okot.