Back to top

Két hektáros üvegházzal bővíti palántanevelő üzletágát az Árpád-Agrár

A palántatermesztés nagy felelősség, különösen, ha közel ezer partnernek kell biztosítani a magas minőséget. Ahogy az Árpád-Agrár Zrt.-nél frappánsan megfogalmazták, itt élő anyaggal dolgoznak, hibákra nincs lehetőség: „ez nem csavargyár, itt nem olajozhatunk újra semmit”. A cég az idén 2,2 hektáros palántanevelő üvegházzal bővíti kapacitását. A beruházást döntően saját erőből fedezik.

A bolgárkertészektől induló palántanevelési kultusz napjainkban újra virágkorát éli Szentes térségében. Az évtizedekre visszatekintő és a helyi adottságokra épülő kertészetekben, nagyokban és kicsikben egyaránt szükség volt a palántára úgy, mint egy falat kenyérre. Ám a sok kis kertész nem tudott palántát nevelni, legfeljebb csak gondozni, majd elültetni, hogy aztán teremhessen a finom zamatos paradicsom, paprika, saláta és más zöldségféle.

A palántaigény évről-évre növekedett, s ahogyan mindezt Dr. Csikai Miklós, az Árpád-Agrár Zrt. elnök-vezérigazgatója mesélte, a hollandok fantáziát és üzletet láttak benne és palántanevelőt építettek a térség kertészeinek. A holland nemesítő cég tehát felismerte, hogy Szentes térségében a palántanevelők szép lassan eltűnnek és ez hosszú távon óriási perspektívát jelent számukra.

Dr. Csikai Miklós elmondta:

az elmúlt negyven esztendőben nálunk akkor is növekedett a kertészkedés, amikor máshol visszazuhant, vagy a rendszerváltás után megszűnt a piac.

Itt viszont megalapozott volt és fenn tudott maradni azzal, hogy 1975-ben megalakult a KZR (Korai Zöldségtermesztési Rendszer), majd 2002-ben a DélKerTÉSZ, amely a legnagyobb és legsikeresebb termelő és értékesítő szövetkezet Magyarországon, és ma is felvásárolja és értékesíti az árut, a környék kertészei pedig látják az állandóságot, a biztonságot. Ez pedig az Árpád-Agrár Zrt. számára is jó lehetőséget jelent. 

Az Árpád-Agrár Zrt. ezért a hazai és nemzetközi keresletre alapozva folyamatosan bővíti a palántanevelő portfólióját, a legkorszerűbb üvegházépítéssel, olyan innovációk beépítésével, amelyek a piaci igények kiszolgálása érdekében lehetővé teszik a legjobb minőségű palánta nevelését.

Itthon és a határon túl is sokan építenek most üvegházakat, így reményeik szerint hamarosan sok, és jó minőségű palántára lesz szükség. Ezért kell pótvilágítás, előre tervezés, hogy amikor ezek elkészültek, ne Hollandiából vegyék/rendeljék a palántákat, hanem tőlük. A minőségi palántatermeléshez azonban megfelelő technikai háttér és termesztőberendezések is kellenek, hogy ne maradjanak el a versenytársaktól.

"Az új palántanevelő 2 hektáros üvegházunkat ennek szellemében építettük, a másik 2,2 hektáron pedig, ami most épül, még egy-két dolgon finomítunk, lesz felszedő-szétrakó automatizált gépsor, le is betonozzuk, hogy a gépekkel könnyebben megközelíthessük, tehát szeretnénk a tökéleteshez közelíteni."- mondta Nagy Zoltán, a palántanevelő ágazat egyik meghatározó munkatársa .

Jó tíz éve, 2006 környékén indult egy megújulási folyamat, amelynek az első lépéseként egy olasz céggel együttműködve tálcás palántákat kezdtek nevelni. Ennek az eredménye, hogy nem csak a tálcás, hanem az egyéb tápkockás-kőgyapotos palánták mennyisége is növekedett a társaságnál.

Fotó: Arany Sándor és Mészáros Mariann
"Híre ment, hogy van nálunk egy jó technológia és nagyon sok termelő felkeresett bennünket. Az igazi reklám maga a termék volt."

A következő ugrást az üzletágban 2011 jelentette, amikor egy 2 hektáros új palántanevelő üvegházat adtak át. Ez hatalmas előrelépés volt: immár valóban a legmagasabb technológiát képviselték és még jobban megfeleltek az elvárásoknak. A határon túli forgalmuk is növekedni kezdett, elsősorban a szerbiai piacon találták meg a számításaikat.

Az új üvegház építésével most az a cél, hogy tovább növeljék a higiéniai biztonságot. illetve az igényeknek megfelelő technológiák kerüljenek beszerelésre, ezzel pedig lépést tartsanak a korral.

"Figyelünk arra, hogy a partnereink mit várnak el tőlünk, mivel a jó minőségű palánta alapja és meghatározója az egész éves gazdálkodásnak. Csaknem ezer partnerrel állunk kapcsolatban, és éppen ezért hatalmas felelősség a palántanevelés."

Különböző tápközegekben - tálcában, tápkockában, kőgyapoton, kókuszroston - termesztik a palántát, tehát nagyon nagy a szortiment. Igyekeznek minden igénynek megfelelni, és az év minden időszakában termelni. Az új üvegháznak pedig azért is van létjogosultsága, mert az elmúlt években azt tapasztalták,  a zöldséghajtatók - különösen a paradicsom esetében - jóval nagyobb ütemben növekednek, mint a palántanevelő felületek. Természetesen az Árpád-Agrár saját palántaigénye is folyamatosan növekszik.

A 2,2 hektárnyi új üvegházban 1,5 hektáron a legértékesebb, oltott paradicsom palántákat nevelik majd.

Nagy Zoltán elmondta, hogy komoly felelősség az, hogy csaknem ezer partner palántáit felügyeli. Felelős a vetésekért, vetőmag rendelésekért, összeállításért, vetésirányításért, beleértve a szegvári, illetve a szentlászlói palántanevelő telepeket is.

Hozzáteszi, hogy élő anyaggal dolgoznak, hatalmas a felelősség, hibákra nincs lehetőség, mert, ahogyan mondani szokás a cégnél: „ez nem csavargyár, itt nem olajozhatunk újra semmit”.
 

Fotó: Arany Sándor és Mészáros Mariann

Forrás: 
ÁRPÁD-AGRÁR ZRT. sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiskert a téli ablakban

A mikrosalátához nem kell kert, csak egy világos ablakpárkányra van szükség. Egy tálcára némi földet, vagy kókuszrostot kell önteni, benedvesíteni, rászórni a magokat, nedvesen tartani, és egy hét múlva vághatjuk is a saját, vegyszermentes, friss minisalátákat, azaz a mikrozöldeket.

Kaptárak lehallgatásával mentenek méheket

A mesterséges intelligencia és a technológiai fejlődés segíthet megállítani a világ méhpopulációjának drasztikus lecsökkenését. A kaptárakra hat érzékelőt helyeznek, melyekkel rögzítik a méhek zümmögését, a láb és szárny mozgásuk hangjait, az általuk termelt méz súlyát, a kaptár páratartalmát, továbbá a helyi időjárási és légszennyezettségi viszonyokat.

Hallotta már a gyökerek növekedését?

A gyökerek növekedését meg lehet hallani, sőt, a talajban élő giliszták mozgását is. Az ETH Zürich és a Francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet egy új módszerrel állt elő a talajok vizsgálatához.

Divatszakmává vált a borászat

A felsőoktatásban szerzett tapasztalatok szerint a hallgatók 10-20 százaléka érkezik szőlész-borász gazdálkodói háttérből. Ők nem a család nyomására, vagy csak találomból jelentkeznek az egyetemre, hanem tudatosan készülnek a borász pályára.

A jó csomagolás véd, informál, reklámoz - sőt, védi a környezetet

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Élelmiszeripari Igazgatósága szakmai rendezvényt tartott, amely az élelmiszeripari vállalatok tudás- és hatékonyság növelését volt hivatott elősegíteni a csomagolásfejlesztést érintő előadásokon keresztül.

Tejhűtés jég formájában tárolt napenergiával

Francia koprodukcióban készül egy olyan jeges vizes tejhűtő rendszer, melynek energiaigénye akár helyben generált, jég formájában eltárolt napenergiával is fedezhető.

Fokozott iráni érdeklődés a magyar vetőmag és technológiák iránt

Iráni üzleti delegációval egyeztetett Farkas Sándor agrárminiszter helyettes. Az iráni fél évek óta kiemelt érdeklődést tanúsít nemcsak a hazai nyersanyagok, hanem a hazai szakértelem és technológiai berendezések iránt is, és immár konkretizált, több területre kiterjedő együttműködéseket tervez hazánkkal.

A jövő technológiái a kapuban állnak

Mintegy 18 ezren látogattak el november elején Stuttgartba, az idei IVIFHO – Intervitis Interfructa HortiTechnika nemzetközi szakvásárra. A három nap alatt közel ötven országból utaztak szakemberek a helyszínre - a legtöbben Svájcból, Ausztriából, Olaszországból, Franciaországból és Luxemburgból -, akik a 13 országból érkező 302 kiállító szolgáltatásaival, termékeivel ismerkedhettek.

Messze esik a dió a fájától: héjasok betakarítása

A héjasok (dió, mogyoró, mandula) betakarítását a gépesített dióbetakarításon keresztül mutatjuk be. A diófákat nagy lombkoronájuk miatt nagy sor- és tőtávolságra ültetik.

Francia modell: robotizált tehenészet

Rendkívül izgalmas annak megismerése, miként gondolkoznak a francia gazdák az agrárpolitikai kérdésekről, a piaci lehetőségekről és perspektívákról, milyen jövőképet képzelnek el maguknak, látják-e annak esélyét, hogy nyugdíjba vonulásuk után valaki továbbviszi a gazdaságot?