Back to top

Megvan a 2020 utáni KAP rendelettervezete

A tervezet alapján ugyan bővülhet a tagállami mozgástér, de a források lehívásához a tagországoknak stratégiai tervet kell készíteniük a rendelettervezetben meghatározott 9 uniós szintű gazdasági, környezeti és társadalmi célkitűzés elérésére. A tagállamoknak a stratégiai terveket az EB-vel jóvá kell hagyatniuk. A gazdaságonként igényelhető támogatás összegének maximalizálása is kötelező lenne.

Az Európai Bizottság (EB) 2018. június 1-jén, Brüsszelben bemutatta a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) rendelettervezeteit. Ezek fő irányvonala összhangban van a tavaly kiadott, „Az élelmiszer-ágazat és mezőgazdaság jövőjéről” szóló bizottsági közleménnyel.

Az EB javaslata szerint a tagállamok 2020 után jóval nagyobb mozgástérrel rendelkeznének saját támogatáspolitikájuk kialakításakor. Ugyanakkor fontos célként kellene kezelniük a környezettudatos gazdálkodás elősegítését, és a vidéki térségek megerősítését, emellett a tudásátadás, az innováció és a digitalizáció ösztönzését.

A legjelentősebb változás, hogy az EB szándéka szerint a tagállamoknak úgynevezett KAP Stratégiai Tervet kellene készíteniük a támogatások felhasználására, amely magában foglalja az I. pillér (pl. közvetlen támogatások) és a II. pillér (vidékfejlesztési támogatások) forrásait. Ezeket a terveket az EB hagyná jóvá, azonban már az elkészítésüket is folyamatosan felügyelné. A tagállami támogatáspolitikáknak a 9 uniós gazdasági, környezeti és társadalmi célkitűzés teljesítéséhez kellene hozzájárulniuk. Minden támogatáshoz, még a közvetlen kifizetésekhez is célt, tervszámokat (indikátorokat) kellene rendelniük, ezek teljesítéséről évente jelentést kellene készíteniük. A stratégiai tervektől az eredményszemlélet magas fokú érvényesítését, illetve a tagállami elszámolhatóság növelését várja az EB.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a termelőket megillető támogatások megfelelő szintjének biztosítását és időben történő kifizetését az új támogatáspolitikai keretek között is elsődleges fontosságúnak tartja, ezért kiáll ennek érvényesítése mellett.

A kiszélesített tagállami hatókörnek, a Közös Agrárpolitika egyes elemeinek egyazon tervben integrált keretek között történő kezelésének, valamint az eredményszemlélet megkövetelésének lehetnek előnyei. Veszélyeztetheti viszont a területalapú támogatások időben történő kifizetését, ha akár e támogatások esetében még újdonságnak számító tervezés problémái, akár az ezekkel integráltan kezelt vidékfejlesztési programozás elhúzódása miatt a Stratégiai Terveket később fogadják el. A NAK mind a hazai, mind a nemzetközi fórumokon felhívja a döntéshozók figyelmét a kockázat vizsgálatának, kezelésének szükségességére.

A KAP rendelettervezetek pénzügyi vonatkozású részei tekintetében kiemelendő továbbá, hogy a bizottsági javaslat a területalapú támogatás hektáronkénti összegének további, uniós szintű közelítését is tartalmazza a tagállamok között (külső konvergencia). Ez alapján

az uniós átlag 90 százaléka alatti támogatásszinttel rendelkező országok esetén növekedést irányoz elő, viszont – ezt finanszírozandó – lehetnek olyan tagállamok, így akár Magyarország is, amelyek esetében csökkenés mutatkozna.

Ezen túlmenően jelentős változást jelentene, hogy uniós szinten évi 100 ezer euróban maximálnák a gazdaságonként igényelhető közvetlen támogatás összegét (capping), 60 ezer és 100 ezer euró között fokozatosságot (degresszivitást) alkalmazva – a bér- és egyéb járulékokkal való pozitív korrekció lehetőségével. Eddig a capping, illetve a degresszivitás alkalmazásáról tagállami hatáskörben lehetett dönteni, a bizottsági javaslat azonban kötelező bevezetésről szól.

A tervezet rendelkezik továbbá a két eszköz eredményeképp felszabaduló összegekről is: ezeket a kis és közepes gazdaságok között lehetne szétosztani, illetve a II. pillérbe átcsoportosítva vidékfejlesztési célokra lehetne fordítani.

Az EB javasolja az eddigiektől eltérő környezet- és éghajlatvédelmi támogatási rendszer bevezetését – így a jelenlegi zöldítési rendszer megszüntetését, ugyanakkor a közvetlen kifizetések előfeltételeként fokozott környezeti és éghajlatvédelmi követelményeket szabna. A tervek szerint az új ciklusban a KAP költségvetési keret várhatóan 40 százaléka fordítódna a környezetvédelmi és éghajlatpolitikai célok megvalósítására.

Az EB hangsúlyos szerepet szán a szaktanácsadási rendszereknek is, melyeknek a termelőket naprakész információval kell ellátniuk kutatás, innováció és digitalizáció területén is.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke a rendelettervezetek mai ismertetése kapcsán elmondta: az EB által most bemutatott javaslatokon túl az ágazat jövőjét érintően a legfontosabb továbbra is a KAP következő hétéves költségvetési keretének a nagysága. Az erre vonatkozó, 2018. május 2-án megjelent bizottsági javaslatot a NAK továbbra is elfogadhatatlannak tartja: legalább a jelenlegi, 2014-2020 közötti szint megtartását tudja támogatni a köztestület. Az agrárium félmilliárd uniós állampolgárt lát el élelmiszerrel, a pénzügyi források elosztásakor a jelentőségéhez mérten kell kezelni – hangsúlyozta Győrffy Balázs.

A KAP-költségvetést is tartalmazó, 2021-2027 közötti Többéves Pénzügyi Keretre (MFF) vonatkozó javaslatról szóló tárgyalásokat az EB prioritásként kívánja kezelni, és ezt kéri az Európai Tanácstól és az Európai Parlamenttől is. Az EB célja, hogy a költségvetésről a 2019. május 23-26. közötti európai parlamenti választásokig megszülessen a megállapodás.

A NAK álláspontja szerint a gyors elfogadásnál sokkal fontosabb, hogy olyan megállapodás szülessen, amely megőrzi legalább a KAP jelenlegi költségvetési keretét.
Forrás: 
NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nyitva a pálya

A Magyar Díszkertészek Szövetségének elnökét az elmúlt év értékelésére kértük. Orlóci László beszélt a szakmaközi szervezetről, az ágazat lehetőségeiről, szakképzésről, innovációról, generációváltásról és az új kilátásokról.

Emelik a mezőgazdasági termelőknek nyújtható támogatás maximumát

A jelenlegi 15 ezerről 25 ezer euróra emeli a mezőgazdasági termelőknek nyújtható nemzeti támogatás felső határát az Európai Bizottság.

Aggódnak a brit gazdák

Nyolc százalékos gazdasági visszaesés, befulladó beszerzésimenedzser-index, aggódó brit gazdák és az egyre nehezedő uniós élelmiszerexport – a lehető legsötétebb jóslatok kerültek ijesztő közelségbe a brexit előtti utolsó hetekben. A március végi kilépésig kisebbfajta csodára lenne szükség egy rendezett és megengedő kilépési megállapodás teljes körű elfogadtatásáig.

Klímaváltozás és a menekültek

A Világbank számítása szerint 2050-ig mintegy 140 millió ún. „klímamenekülttel” kell számolni a világban; megjegyezve, hogy a fogalom annyiban félrevezető, hogy a klímaváltozást hivatalosan továbbra sem ismerik el a menekülési okok sorában.

Együttműködés a biomassza-alapú energiatermelés érdekében

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött az MVM Magyar Villamos Művek Zrt., az NKM Nemzeti Közművek Zrt., a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) a biomassza-forrású energiatermelés hosszú távú fejlesztéséről.

Élelmiszer-Higiéniai és –biztonsági rendezvénysorozatot tart a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszeripari Igazgatósága az „Együtt az élelmiszeriparért” konferenciasorozat keretében „Élelmiszer-higiénia és -biztonság kis- és közepes vállalkozásoknak” című rendezvényt tart három helyszínen.

Ezren pályáztak tanyafejlesztésre

Lezárult a Tanyafejlesztési Program, amelyre csaknem ezer pályázat érkezett. Az Agrárminisztérium duplájára emelte a program keretében elnyerhető támogatás összegét, így az idei évben mintegy 2,4 milliárd forint áll rendelkezésre. A program alapvető célkitűzése a tanyán élők életszínvonalának javítása, valamint a tanyasi gazdálkodás megújítása.

Kasztrálás csak teljes érzéstelenítéssel

Németországban 2021-től tilos lesz teljes érzéstelenítés nélkül állatokat kasztrálni. A 2018. decemberében elfogadott új törvény az eddigi legnagyobb lépés, amit az EU tett a malacok kasztrálásának befejezése felé.

Egyszerűbb lesz a szőlőültetvényeket veszélyeztető kártevők elleni támogatás igénylése

Az Agrárminisztérium a szőlőültetvényeket veszélyeztető kártevőkkel szemben - mint például az amerikai szőlőkabóca - fontosnak tartja a megelőzést, amelyhez jelentős összegben támogatást nyújt. A támogatás igénylése egyszerűsödik, a kérelmek 2019. március 1-31. között nyújthatók be postai úton a Magyar Államkincstárhoz.

47 millió tonna gyümölcs termett Európában

A közelmúltban Berlinben lebonyolított Fruit Logistica szakvásár kiváló alkalmat adott az elmúlt év gyümölcs- és zöldségtermeléséről és –kereskedeleméről szóló leltár elkészítéséhez.