Back to top

Megvan a 2020 utáni KAP rendelettervezete

A tervezet alapján ugyan bővülhet a tagállami mozgástér, de a források lehívásához a tagországoknak stratégiai tervet kell készíteniük a rendelettervezetben meghatározott 9 uniós szintű gazdasági, környezeti és társadalmi célkitűzés elérésére. A tagállamoknak a stratégiai terveket az EB-vel jóvá kell hagyatniuk. A gazdaságonként igényelhető támogatás összegének maximalizálása is kötelező lenne.

Az Európai Bizottság (EB) 2018. június 1-jén, Brüsszelben bemutatta a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) rendelettervezeteit. Ezek fő irányvonala összhangban van a tavaly kiadott, „Az élelmiszer-ágazat és mezőgazdaság jövőjéről” szóló bizottsági közleménnyel.

Az EB javaslata szerint a tagállamok 2020 után jóval nagyobb mozgástérrel rendelkeznének saját támogatáspolitikájuk kialakításakor. Ugyanakkor fontos célként kellene kezelniük a környezettudatos gazdálkodás elősegítését, és a vidéki térségek megerősítését, emellett a tudásátadás, az innováció és a digitalizáció ösztönzését.

A legjelentősebb változás, hogy az EB szándéka szerint a tagállamoknak úgynevezett KAP Stratégiai Tervet kellene készíteniük a támogatások felhasználására, amely magában foglalja az I. pillér (pl. közvetlen támogatások) és a II. pillér (vidékfejlesztési támogatások) forrásait. Ezeket a terveket az EB hagyná jóvá, azonban már az elkészítésüket is folyamatosan felügyelné. A tagállami támogatáspolitikáknak a 9 uniós gazdasági, környezeti és társadalmi célkitűzés teljesítéséhez kellene hozzájárulniuk. Minden támogatáshoz, még a közvetlen kifizetésekhez is célt, tervszámokat (indikátorokat) kellene rendelniük, ezek teljesítéséről évente jelentést kellene készíteniük. A stratégiai tervektől az eredményszemlélet magas fokú érvényesítését, illetve a tagállami elszámolhatóság növelését várja az EB.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a termelőket megillető támogatások megfelelő szintjének biztosítását és időben történő kifizetését az új támogatáspolitikai keretek között is elsődleges fontosságúnak tartja, ezért kiáll ennek érvényesítése mellett.

A kiszélesített tagállami hatókörnek, a Közös Agrárpolitika egyes elemeinek egyazon tervben integrált keretek között történő kezelésének, valamint az eredményszemlélet megkövetelésének lehetnek előnyei. Veszélyeztetheti viszont a területalapú támogatások időben történő kifizetését, ha akár e támogatások esetében még újdonságnak számító tervezés problémái, akár az ezekkel integráltan kezelt vidékfejlesztési programozás elhúzódása miatt a Stratégiai Terveket később fogadják el. A NAK mind a hazai, mind a nemzetközi fórumokon felhívja a döntéshozók figyelmét a kockázat vizsgálatának, kezelésének szükségességére.

A KAP rendelettervezetek pénzügyi vonatkozású részei tekintetében kiemelendő továbbá, hogy a bizottsági javaslat a területalapú támogatás hektáronkénti összegének további, uniós szintű közelítését is tartalmazza a tagállamok között (külső konvergencia). Ez alapján

az uniós átlag 90 százaléka alatti támogatásszinttel rendelkező országok esetén növekedést irányoz elő, viszont – ezt finanszírozandó – lehetnek olyan tagállamok, így akár Magyarország is, amelyek esetében csökkenés mutatkozna.

Ezen túlmenően jelentős változást jelentene, hogy uniós szinten évi 100 ezer euróban maximálnák a gazdaságonként igényelhető közvetlen támogatás összegét (capping), 60 ezer és 100 ezer euró között fokozatosságot (degresszivitást) alkalmazva – a bér- és egyéb járulékokkal való pozitív korrekció lehetőségével. Eddig a capping, illetve a degresszivitás alkalmazásáról tagállami hatáskörben lehetett dönteni, a bizottsági javaslat azonban kötelező bevezetésről szól.

A tervezet rendelkezik továbbá a két eszköz eredményeképp felszabaduló összegekről is: ezeket a kis és közepes gazdaságok között lehetne szétosztani, illetve a II. pillérbe átcsoportosítva vidékfejlesztési célokra lehetne fordítani.

Az EB javasolja az eddigiektől eltérő környezet- és éghajlatvédelmi támogatási rendszer bevezetését – így a jelenlegi zöldítési rendszer megszüntetését, ugyanakkor a közvetlen kifizetések előfeltételeként fokozott környezeti és éghajlatvédelmi követelményeket szabna. A tervek szerint az új ciklusban a KAP költségvetési keret várhatóan 40 százaléka fordítódna a környezetvédelmi és éghajlatpolitikai célok megvalósítására.

Az EB hangsúlyos szerepet szán a szaktanácsadási rendszereknek is, melyeknek a termelőket naprakész információval kell ellátniuk kutatás, innováció és digitalizáció területén is.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke a rendelettervezetek mai ismertetése kapcsán elmondta: az EB által most bemutatott javaslatokon túl az ágazat jövőjét érintően a legfontosabb továbbra is a KAP következő hétéves költségvetési keretének a nagysága. Az erre vonatkozó, 2018. május 2-án megjelent bizottsági javaslatot a NAK továbbra is elfogadhatatlannak tartja: legalább a jelenlegi, 2014-2020 közötti szint megtartását tudja támogatni a köztestület. Az agrárium félmilliárd uniós állampolgárt lát el élelmiszerrel, a pénzügyi források elosztásakor a jelentőségéhez mérten kell kezelni – hangsúlyozta Győrffy Balázs.

A KAP-költségvetést is tartalmazó, 2021-2027 közötti Többéves Pénzügyi Keretre (MFF) vonatkozó javaslatról szóló tárgyalásokat az EB prioritásként kívánja kezelni, és ezt kéri az Európai Tanácstól és az Európai Parlamenttől is. Az EB célja, hogy a költségvetésről a 2019. május 23-26. közötti európai parlamenti választásokig megszülessen a megállapodás.

A NAK álláspontja szerint a gyors elfogadásnál sokkal fontosabb, hogy olyan megállapodás szülessen, amely megőrzi legalább a KAP jelenlegi költségvetési keretét.
Forrás: 
NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megkezdődtek a szabadkereskedelmi tárgyalások Új-Zéland és az EU között

Hivatalosan is megkezdődtek a szabadkereskedelmi tárgyalások az Európai Unió és Új-Zéland között - jelentette be az Európai Bizottság. Különös figyelmet fordítanak ugyanakkor a sérülékenyebb ágazatok, köztük a mezőgazdaság oly módon való védelmére, hogy a piac megnyitása - de nem teljes liberalizációja - maximális előnyökkel járjon anélkül, hogy a helyi termelők hátrányba kerülnének.

Megmenekülhetnek egyes tejautomaták

Megjelent az automata felügyeleti egységgel (AFE) fel nem szerelhető berendezések szabályozására vonatkozó módosító javaslat, amely kedvezően befolyásolhatja az érintett automaták üzemeltetőit. A NAK felhívja tagjai figyelmét, hogy a berendezések üzemeltetésének folytatásához a Magyar Posta felé 2018. június 30-ig minden érintett üzemeltetőnek újra kell jeleznie szerződéskötési szándékát.

Durvul a parlagfű-kommandó

A pollenkoncentráció, valamint a fertőzött területek nagyságának csökkentéséhez az Agrárminisztérium a korábbiaknál hatékonyabb és szigorúbb ellenőrzéseket javasol. Június végéig kell kiirtani a parlagfüvet. Kérik a gazdákat, hogy 2018-ban is kiemelt figyelmet fordítsanak a napraforgó-, kukorica- és a szójakultúrák gyommentesen tartására.

Magyarország a negyedik legolcsóbb ország az EU-ban

Az élelmiszerek, és az alkoholt nem tartalmazó italok ára Magyarországon az EU-átlag 82 százalékát tette ki az Eurostat felmérése szerint.

Az Európai Bizottság támogatja a BIOEAST kezdeményezést

 Az Európai Bizottság támogatásáról biztosította az agrár-élelmiszer kutatást és innovációt elősegítő BIOEAST kezdeményezést - közölte az Agrárminisztérium.

400 éves a kecskeméti barackpálinka

„A kiváló alapanyag a jó barackpálinka lelke”- hallhattuk Győrffy Balázst, a NAK elnökét a III. Kecskeméti Barackpálinka és Borfesztiválhoz kapcsolódó szakmai konferencián. A bor egyre népszerűbb a hölgyek körében, de a pálinka is kezd elfogadottá válni, utalt a szakember arra, hogy az Agrárgazdasági Kamara mellett a Kunsági Női Borrend is kivette részét a szervezésből.

Egyeztetne a szakma a népegészségügyi termékadó módosításáról

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) információi szerint folyamatban van a népegészségügyi termékadóra vonatkozó szabályozás módosítása. A két szervezet hiányolja, hogy nem egyeztettek velük ennek kapcsán, és levélben kérte a pénzügyminisztertől a tervezett lépések felfüggesztését, a szakmai egyeztetések lefolytatását.

KAP 2020: már 20 tagállam tiltakozik a keretcsökkentés ellen

Óva intett az európai uniós agrártámogatások jövőbeli csökkentésétől hétfőn 20 EU-tagállam szakminisztere, mondván, hogy fenn kell tartani a közös agrárpolitikára (KAP) fordítható források szintjét a 2021-től 2027-ig tartó költségvetési ciklusban. Magyarország számára elfogadhatatlan az Európai Bizottság költségvetés-tervezete - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a tanácsülés után.

Csaknem félmilliárdos támogatással fejlesztik mezőgépgyártást a Mchale-nél

Európai uniós pályázaton csaknem félmilliárd forint támogatást nyert a mezőgazdasági gépgyártás fejlesztésére Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében a szolnoki székhelyű McHale Hungária Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Kft. (McHale Hungária Kft.) vezette konzorcium.

Már csak pár nap maradt az egységes kérelmek módosítására

A termelőknek június 19-ig van lehetőségük  az egységes kérelmek előzetes ellenőrzése során feltárt hibák szankciómentes javítására - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).