Back to top

Megvan a 2020 utáni KAP rendelettervezete

A tervezet alapján ugyan bővülhet a tagállami mozgástér, de a források lehívásához a tagországoknak stratégiai tervet kell készíteniük a rendelettervezetben meghatározott 9 uniós szintű gazdasági, környezeti és társadalmi célkitűzés elérésére. A tagállamoknak a stratégiai terveket az EB-vel jóvá kell hagyatniuk. A gazdaságonként igényelhető támogatás összegének maximalizálása is kötelező lenne.

Az Európai Bizottság (EB) 2018. június 1-jén, Brüsszelben bemutatta a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) rendelettervezeteit. Ezek fő irányvonala összhangban van a tavaly kiadott, „Az élelmiszer-ágazat és mezőgazdaság jövőjéről” szóló bizottsági közleménnyel.

Az EB javaslata szerint a tagállamok 2020 után jóval nagyobb mozgástérrel rendelkeznének saját támogatáspolitikájuk kialakításakor. Ugyanakkor fontos célként kellene kezelniük a környezettudatos gazdálkodás elősegítését, és a vidéki térségek megerősítését, emellett a tudásátadás, az innováció és a digitalizáció ösztönzését.

A legjelentősebb változás, hogy az EB szándéka szerint a tagállamoknak úgynevezett KAP Stratégiai Tervet kellene készíteniük a támogatások felhasználására, amely magában foglalja az I. pillér (pl. közvetlen támogatások) és a II. pillér (vidékfejlesztési támogatások) forrásait. Ezeket a terveket az EB hagyná jóvá, azonban már az elkészítésüket is folyamatosan felügyelné. A tagállami támogatáspolitikáknak a 9 uniós gazdasági, környezeti és társadalmi célkitűzés teljesítéséhez kellene hozzájárulniuk. Minden támogatáshoz, még a közvetlen kifizetésekhez is célt, tervszámokat (indikátorokat) kellene rendelniük, ezek teljesítéséről évente jelentést kellene készíteniük. A stratégiai tervektől az eredményszemlélet magas fokú érvényesítését, illetve a tagállami elszámolhatóság növelését várja az EB.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a termelőket megillető támogatások megfelelő szintjének biztosítását és időben történő kifizetését az új támogatáspolitikai keretek között is elsődleges fontosságúnak tartja, ezért kiáll ennek érvényesítése mellett.

A kiszélesített tagállami hatókörnek, a Közös Agrárpolitika egyes elemeinek egyazon tervben integrált keretek között történő kezelésének, valamint az eredményszemlélet megkövetelésének lehetnek előnyei. Veszélyeztetheti viszont a területalapú támogatások időben történő kifizetését, ha akár e támogatások esetében még újdonságnak számító tervezés problémái, akár az ezekkel integráltan kezelt vidékfejlesztési programozás elhúzódása miatt a Stratégiai Terveket később fogadják el. A NAK mind a hazai, mind a nemzetközi fórumokon felhívja a döntéshozók figyelmét a kockázat vizsgálatának, kezelésének szükségességére.

A KAP rendelettervezetek pénzügyi vonatkozású részei tekintetében kiemelendő továbbá, hogy a bizottsági javaslat a területalapú támogatás hektáronkénti összegének további, uniós szintű közelítését is tartalmazza a tagállamok között (külső konvergencia). Ez alapján

az uniós átlag 90 százaléka alatti támogatásszinttel rendelkező országok esetén növekedést irányoz elő, viszont – ezt finanszírozandó – lehetnek olyan tagállamok, így akár Magyarország is, amelyek esetében csökkenés mutatkozna.

Ezen túlmenően jelentős változást jelentene, hogy uniós szinten évi 100 ezer euróban maximálnák a gazdaságonként igényelhető közvetlen támogatás összegét (capping), 60 ezer és 100 ezer euró között fokozatosságot (degresszivitást) alkalmazva – a bér- és egyéb járulékokkal való pozitív korrekció lehetőségével. Eddig a capping, illetve a degresszivitás alkalmazásáról tagállami hatáskörben lehetett dönteni, a bizottsági javaslat azonban kötelező bevezetésről szól.

A tervezet rendelkezik továbbá a két eszköz eredményeképp felszabaduló összegekről is: ezeket a kis és közepes gazdaságok között lehetne szétosztani, illetve a II. pillérbe átcsoportosítva vidékfejlesztési célokra lehetne fordítani.

Az EB javasolja az eddigiektől eltérő környezet- és éghajlatvédelmi támogatási rendszer bevezetését – így a jelenlegi zöldítési rendszer megszüntetését, ugyanakkor a közvetlen kifizetések előfeltételeként fokozott környezeti és éghajlatvédelmi követelményeket szabna. A tervek szerint az új ciklusban a KAP költségvetési keret várhatóan 40 százaléka fordítódna a környezetvédelmi és éghajlatpolitikai célok megvalósítására.

Az EB hangsúlyos szerepet szán a szaktanácsadási rendszereknek is, melyeknek a termelőket naprakész információval kell ellátniuk kutatás, innováció és digitalizáció területén is.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke a rendelettervezetek mai ismertetése kapcsán elmondta: az EB által most bemutatott javaslatokon túl az ágazat jövőjét érintően a legfontosabb továbbra is a KAP következő hétéves költségvetési keretének a nagysága. Az erre vonatkozó, 2018. május 2-án megjelent bizottsági javaslatot a NAK továbbra is elfogadhatatlannak tartja: legalább a jelenlegi, 2014-2020 közötti szint megtartását tudja támogatni a köztestület. Az agrárium félmilliárd uniós állampolgárt lát el élelmiszerrel, a pénzügyi források elosztásakor a jelentőségéhez mérten kell kezelni – hangsúlyozta Győrffy Balázs.

A KAP-költségvetést is tartalmazó, 2021-2027 közötti Többéves Pénzügyi Keretre (MFF) vonatkozó javaslatról szóló tárgyalásokat az EB prioritásként kívánja kezelni, és ezt kéri az Európai Tanácstól és az Európai Parlamenttől is. Az EB célja, hogy a költségvetésről a 2019. május 23-26. közötti európai parlamenti választásokig megszülessen a megállapodás.

A NAK álláspontja szerint a gyors elfogadásnál sokkal fontosabb, hogy olyan megállapodás szülessen, amely megőrzi legalább a KAP jelenlegi költségvetési keretét.
Forrás: 
NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Első alkalommal rendezik meg az Élelmiszer és Marketing Nemzetközi Konferenciát

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Kaposvári Egyetemmel és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal közösen 2018. szeptember 27-én ingyenes szakmai rendezvényt tart I. Élelmiszer és Marketing Nemzetközi Konferencia címmel.

Megúszták nagy tüzek nélkül: jól halad a napraforgó betakarítása

A csapadékhiány miatt a kukoricától­ nem várható rekordtermés­, a napraforgó elfogadható lesz. Heves megyében a tavaszi vetésű növények idén várhatóan kevesebbet teremnek majd mint tavaly, Békés megyében az elmúlt időszakban 26 gabona eredetű tűzeset történt, ezek közül kiemelkedő, illetve magas riasztási fokú nem volt.

Elfogadhatatlan az uniós agrártámogatások csökkentése

A magyar gazdák számára elfogadhatatlan a közös uniós agrártámogatások csökkentése - mondta Kis Miklós Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke az M1 aktuális csatornán kedden.

Modellértékűek a mezőgazdasági kapcsolataink Laosszal

Magyarország elkötelezett a Laosszal megkötött, mezőgazdasági tárgyú együttműködések folytatásában – jelentette ki a mezőgazdaságért felelős államtitkár, amikor az Agrárminisztériumban fogadta a délkelet-ázsiai ország küldöttségét. Feldman Zsolt kiemelte, hazánk már a harmadik kötött segélyprogramot indította el Laoszban.

Együnk több hazai almát!

A fővárosban indította el almafogyasztást ösztönző közös kampányát az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum (AMC), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A friss gyümölcs, valamint a felhasználásával készült pite, és almafröccs kóstoltatásával egybekötött népszerűsítő rendezvényt az ősz folyamán több helyen megismétlik.

Hamarosan fizetik a méhészeti támogatásokat

A Magyar Államkincstár a Magyar Méhészeti Nemzeti Program 2017/2018-as végrehajtási időszakához kapcsolódóan az elmúlt hónapokban tizenkét alintézkedés keretében már összesen 502 millió forint támogatást fizetett ki a méhész-gazdálkodóknak, illetve méhész szervezeteknek.

Nagy István: sürgető a technológia- és gondolkodásbéli változás

Nagy István agrárminiszter is részt vett az Agrárközösség által szervezett innovációs bemutató és gazdanapon, amelynek megnyitóján úgy fogalmazott: olyan kihívásokkal kell szembenéznünk, amikre néhány éve azt hittük, leghamarabb évtizedek múlva lehetnek csak esedékesek.

A megelőzéssel lehet a legtöbbet tenni a halbetegségek ellen

A halbetegségek kórokozóinak 10-20 százalékát már ismerik az állatorvosok, a többit még nem. A halak a lehalászás, a szállítás és a lerakodás során könnyen megfertőződhetnek, de a gondatlan tógazdák saját maguk is elősegíthetik a betegségek kialakulását.

Elfogadhatatlan az uniós agrártámogatások csökkentése

Magyarország számára elfogadhatatlan a Közös Agrárpolitika költségvetésének csökkentése – hangsúlyozta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a COPA-COGECA 2018. szeptember 13-án tartott elnökségi ülésén, Brüsszelben.

Élelmiszer-minőség: nem tűrik a kettős mércét

Az Európai Parlament szerint elfogadhatatlan a fogyasztók megkülönböztetése. Ugyanolyan márkanév alatt, ugyanolyan csomagolásban árult terméknek ugyanolyan alkotóelemekből kell állnia.