Back to top

Megvan a 2020 utáni KAP rendelettervezete

A tervezet alapján ugyan bővülhet a tagállami mozgástér, de a források lehívásához a tagországoknak stratégiai tervet kell készíteniük a rendelettervezetben meghatározott 9 uniós szintű gazdasági, környezeti és társadalmi célkitűzés elérésére. A tagállamoknak a stratégiai terveket az EB-vel jóvá kell hagyatniuk. A gazdaságonként igényelhető támogatás összegének maximalizálása is kötelező lenne.

Az Európai Bizottság (EB) 2018. június 1-jén, Brüsszelben bemutatta a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) rendelettervezeteit. Ezek fő irányvonala összhangban van a tavaly kiadott, „Az élelmiszer-ágazat és mezőgazdaság jövőjéről” szóló bizottsági közleménnyel.

Az EB javaslata szerint a tagállamok 2020 után jóval nagyobb mozgástérrel rendelkeznének saját támogatáspolitikájuk kialakításakor. Ugyanakkor fontos célként kellene kezelniük a környezettudatos gazdálkodás elősegítését, és a vidéki térségek megerősítését, emellett a tudásátadás, az innováció és a digitalizáció ösztönzését.

A legjelentősebb változás, hogy az EB szándéka szerint a tagállamoknak úgynevezett KAP Stratégiai Tervet kellene készíteniük a támogatások felhasználására, amely magában foglalja az I. pillér (pl. közvetlen támogatások) és a II. pillér (vidékfejlesztési támogatások) forrásait. Ezeket a terveket az EB hagyná jóvá, azonban már az elkészítésüket is folyamatosan felügyelné. A tagállami támogatáspolitikáknak a 9 uniós gazdasági, környezeti és társadalmi célkitűzés teljesítéséhez kellene hozzájárulniuk. Minden támogatáshoz, még a közvetlen kifizetésekhez is célt, tervszámokat (indikátorokat) kellene rendelniük, ezek teljesítéséről évente jelentést kellene készíteniük. A stratégiai tervektől az eredményszemlélet magas fokú érvényesítését, illetve a tagállami elszámolhatóság növelését várja az EB.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a termelőket megillető támogatások megfelelő szintjének biztosítását és időben történő kifizetését az új támogatáspolitikai keretek között is elsődleges fontosságúnak tartja, ezért kiáll ennek érvényesítése mellett.

A kiszélesített tagállami hatókörnek, a Közös Agrárpolitika egyes elemeinek egyazon tervben integrált keretek között történő kezelésének, valamint az eredményszemlélet megkövetelésének lehetnek előnyei. Veszélyeztetheti viszont a területalapú támogatások időben történő kifizetését, ha akár e támogatások esetében még újdonságnak számító tervezés problémái, akár az ezekkel integráltan kezelt vidékfejlesztési programozás elhúzódása miatt a Stratégiai Terveket később fogadják el. A NAK mind a hazai, mind a nemzetközi fórumokon felhívja a döntéshozók figyelmét a kockázat vizsgálatának, kezelésének szükségességére.

A KAP rendelettervezetek pénzügyi vonatkozású részei tekintetében kiemelendő továbbá, hogy a bizottsági javaslat a területalapú támogatás hektáronkénti összegének további, uniós szintű közelítését is tartalmazza a tagállamok között (külső konvergencia). Ez alapján

az uniós átlag 90 százaléka alatti támogatásszinttel rendelkező országok esetén növekedést irányoz elő, viszont – ezt finanszírozandó – lehetnek olyan tagállamok, így akár Magyarország is, amelyek esetében csökkenés mutatkozna.

Ezen túlmenően jelentős változást jelentene, hogy uniós szinten évi 100 ezer euróban maximálnák a gazdaságonként igényelhető közvetlen támogatás összegét (capping), 60 ezer és 100 ezer euró között fokozatosságot (degresszivitást) alkalmazva – a bér- és egyéb járulékokkal való pozitív korrekció lehetőségével. Eddig a capping, illetve a degresszivitás alkalmazásáról tagállami hatáskörben lehetett dönteni, a bizottsági javaslat azonban kötelező bevezetésről szól.

A tervezet rendelkezik továbbá a két eszköz eredményeképp felszabaduló összegekről is: ezeket a kis és közepes gazdaságok között lehetne szétosztani, illetve a II. pillérbe átcsoportosítva vidékfejlesztési célokra lehetne fordítani.

Az EB javasolja az eddigiektől eltérő környezet- és éghajlatvédelmi támogatási rendszer bevezetését – így a jelenlegi zöldítési rendszer megszüntetését, ugyanakkor a közvetlen kifizetések előfeltételeként fokozott környezeti és éghajlatvédelmi követelményeket szabna. A tervek szerint az új ciklusban a KAP költségvetési keret várhatóan 40 százaléka fordítódna a környezetvédelmi és éghajlatpolitikai célok megvalósítására.

Az EB hangsúlyos szerepet szán a szaktanácsadási rendszereknek is, melyeknek a termelőket naprakész információval kell ellátniuk kutatás, innováció és digitalizáció területén is.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke a rendelettervezetek mai ismertetése kapcsán elmondta: az EB által most bemutatott javaslatokon túl az ágazat jövőjét érintően a legfontosabb továbbra is a KAP következő hétéves költségvetési keretének a nagysága. Az erre vonatkozó, 2018. május 2-án megjelent bizottsági javaslatot a NAK továbbra is elfogadhatatlannak tartja: legalább a jelenlegi, 2014-2020 közötti szint megtartását tudja támogatni a köztestület. Az agrárium félmilliárd uniós állampolgárt lát el élelmiszerrel, a pénzügyi források elosztásakor a jelentőségéhez mérten kell kezelni – hangsúlyozta Győrffy Balázs.

A KAP-költségvetést is tartalmazó, 2021-2027 közötti Többéves Pénzügyi Keretre (MFF) vonatkozó javaslatról szóló tárgyalásokat az EB prioritásként kívánja kezelni, és ezt kéri az Európai Tanácstól és az Európai Parlamenttől is. Az EB célja, hogy a költségvetésről a 2019. május 23-26. közötti európai parlamenti választásokig megszülessen a megállapodás.

A NAK álláspontja szerint a gyors elfogadásnál sokkal fontosabb, hogy olyan megállapodás szülessen, amely megőrzi legalább a KAP jelenlegi költségvetési keretét.
Forrás: 
NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kitettek magukért a nógrádi szántóföldek

Végeztek az idei betakarítási munkákkal a megyei gazdák. Az agrárkamara összesítése alapján a jelentősebb szántóföldi növények hozamai meghaladták a tavalyi évét.

Az agrártámogatás harmadát kapják a gazdák

Az uniós közvetlen területalapú támogatási előleg alig több mint egyharmadát kapják a gazdák idén. Sokan még ennyit sem, ami gondot jelent az őszi munkáknál.

Bonyolítás helyett egyszerűsödnie kell a KAP-nak

Olyan új, gazdabarát KAP-ra van szükség, amelyben a gazdák a lehető legegyszerűbben tudnak hozzáférni a nekik járó támogatásokhoz - hangzott el a Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2018. november 19-i ülésén, ahol az uniós agrárminiszterek folytattak vitát a Közös Agrárpolitika 2020 utáni kereteiről.

Növelni kell a talajok széntartalmát

Európában ugyanakkor mintegy 12 millió hektárnyi területet érint a talaj minőségének romlása. Ehhez hasonló mértékű az a globális tendencia, amely az élelmiszer-ellátást és a természeti erőforrásokat, rajtuk keresztül pedig az emberi jólétet fenyegeti – figyelmeztet új jelentésében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC.

Sorban állnak a vidékfejlesztési pályázatok nyertesei a garanciáért

Sorban állnak a vidékfejlesztési pályázatok nyertesei a támogatási előlegekhez szükséges garanciáért, a Start Garancia Zrt. tapasztalatai szerint a kisebb piaci szereplőknek gyakran problémát okoz az önerő és a támogatás maradék összegének előfinanszírozása, ezért sokan visszalépnek a projektek megvalósításától - írta a Magyar Idők.

Gesztenye és aszalt szilva

A gesztenyére keresleti piac van, az árak folyamatosan emelkednek, érdemes termelni - hangzott el a Pölöskén tartott aszalt szilva és gesztenye szakmai napon. Gesztenyéből jelenleg mintegy 300-400 hektárnyi területen körülbelül 1000 tonna terem az országban.

Újpaprika, újbor

November elejére, nagyjából egy időben készülnek el a friss fűszerpaprika-őrlemények és az újbor is, ennek örömére a szegedi fűszerpaprika-kutatók közel egy évtizede ilyenkorra időzítik a „paprika és bor” rendezvényüket. Ezúttal november 16-án, Szatymazon találkozik a bor a paprikával.

Csak erős agráriummal alapozható meg a vidék fejlődése

Gazdasági súlyán felül, stratégiai ágazatként kell kezelni az agrár- és élelmiszergazdasági szektort, hiszen erős agrárium nélkül elképzelhetetlen a vidék, és ezáltal Magyarország fejlesztése – hangsúlyozta Győrffy Balázs.

A mezőgazdasági és kohéziós politikákra szánt összeg nem csökkenhet

Az Európai Parlament egy szerdai szavazással elfogadta az EU következő hosszú távú költségvetésére vonatkozó, az egyes programokra szánt konkrét összegeket is tartalmazó tárgyalási álláspontját.

Állatjólét: még mindig komoly hiányosságok vannak az EU-ban

Az állatjólétre irányuló uniós fellépések több szempontból is sikeresek voltak, de továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a haszonállatokkal való bánásmód terén - ezt állapította meg egyebek mellett az Európai Számvevőszék szerdán közzétett jelentésében.