Farkas Sándor utalt arra, hogy a kínai-magyar agrárkapcsolatok az elmúlt években jelentősen fejlődtek, a korábbi tárcavezető látogatása Kínában és több kínai delegáció magyarországi fogadása a kapcsolatok építését szolgálta. Mára a Kínai Népköztársaság Magyarország 10. legfontosabb kereskedelmi partnere, a magyar-kínai külkereskedelemben a mezőgazdaságé és az élelmiszeriparé a meghatározó szerep.
A közép-európai országok közül ma Magyarország rendelkezik a legtöbb termékcsoportra vonatkozó exportengedéllyel Kínába.
A miniszterhelyettes reményei szerint a jövőben – az étkezési célú búza mellett – tovább bővül ez a termékpaletta, például a takarmánykukoricával és a mézzel, egyúttal kifejtette, hogy a magasabb feldolgozottságú áruexport a célunk. Farkas Sándor hangsúlyozta: a magyar gabona az Európai Unióban az egyik legjobb minőségű és GMO-mentes, amelyre a tudatos vásárlók számának rohamos növekedésével egyre nagyobb a kereslet.
A miniszterhelyettes kitért arra is, hogy a kapcsolatok további erősödését jelentené, ha Magyarország tölthetné be a Kína és az Európai Unió államai közötti kereskedelmet bonyolító logisztikai központ hídfő szerepét. Óriási lehetőségeink vannak arra, hogy még hatékonyabbá tegyük kereskedelmi kapcsolatainkat. Farkas Sándor jelezte, hogy
A kínai tárgyalódelegáció vezetője megerősítette: Kína kész erősíteni és bővíteni a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokat, még jobban megnyitná a piacát a magyar termékek előtt.
Mint fogalmazott, az elismerten kiváló minőségű magyar gabonaféléknek van kereslete az ázsiai országban. A kínai delegációvezető érdeklődött a GMO-mentesség gyakorlatáról és egyetértett abban, hogy erősíteni kell a kereskedelmi kapcsolatokat annak érdekében, hogy minél több termék, az eddigieken túl több húskészítmény is eljusson Kínába.
A Kínai Állami Gabona Hivatal a Kínai Államtanács egyik szerve, amely az ország egész területén felelős a gabonaellátás feladataiért a termeléstől az élelmezésbiztonságon át egészen az adminisztrációig.