A hétvégén a zivatarokból, foltokban kialakult felhőszakadásokból elsősorban a keleti országrészben esett, de a már régóta száraz Tolna-megyében is hullott végre csapadék. Az elmúlt hét csapadékösszege országosan általában csapadéknyom és 40 mm között alakult, de voltak helyek, ahol egyáltalán nem esett, néhol pedig a 40 mm-t is meghaladta a felhőszakadásokból lezúduló csapadék mennyisége.
Ennek megfelelően a talajok felső rétegének nedvesség viszonyai is nagy változatosságot mutatnak az országban. Főként az Alföld északi részén illetve az Északi-középhegység területén nedves, többfelé sáros a talajfelszín közeli része, de kis területen belül itt is nagy eltérések lehetnek. A Dunántúlon viszont sokfelé igen száraz a talaj. A középső és alsó rétegekben már egységesebb a kép. 20 és 50 cm közötti mélységben a legtöbb helyen meglehetősen száraz a talaj, ennél mélyebben viszont továbbra is jó a vízellátottság.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek országosan 440 és 520 foknap között járnak. A magasabb értékek leginkább az Alföldön jellemzőek. Az 1. és 2. ábrán Nyíregyháza és Kaposvár ezen hőösszegeit mutatjuk be az idei és a 2017-es mérésekkel, a sokéves átlaggal, valamint előrejelzéssel. Ezek szerint jóval az átlag és a tavalyi értékek fölött járnak a hőösszegek. A növekedés az előrejelzés szerint továbbra is intenzívebb marad az átlagosnál, hőösszeg tekintetében június közepére egy hónappal a sokéves átlag, és három héttel a tavalyi értékek előtt járunk majd, ami azt jelenti, hogy a növények (és a kártevők is) ennyivel hamarabb kapják meg az egyes fejlődési fázisaik eléréséhez szükséges hőmennyiséget.
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképen a zöld tömeg aránya országszerte magas. A változást mutató térképen, összehasonlítva az előzőekkel egyértelműen látszik, hogy a növekedés többfelé leállt, hiszen az őszi búza és a repce zöld tömege már nem növekszik. Az anomália térkép alapján a legtöbb helyen a sokéves átlag fölötti a zöld tömeg aránya, negatív eltérések elsősorban azokon a területeken vannak, ahol a vetett kultúrák klorofill tartalma épp amiatt nem növekszik már, mert az ilyenkor megszokottnál előrébb tartanak a fejlődésben.
Az előttünk álló héten a sok napsütés mellett napközben jellemzően megnövekszik a gomolyfelhőzet, és minden nap többfelé számítani lehet záporok, zivatarok kialakulására. A héten várható csapadék összmennyisége 20 mm körül valószínű, de a záporos jellegből adódóan minden nap nagy lesz a területi változékonyság. Elszórtan főként a hét első felében felhőszakadások is lesznek lokálisan 30 mm-t is meghaladó csapadékkal.
A permetezést főként a hét első felére érdemes tervezni, ekkor lesz többnyire gyenge vagy mérsékelt a légmozgás, pénteken és szombaton már nagy területen élénkül meg a szél. A relatív nedvesség értéke a legmelegebb órákban sokfelé süllyed 50 százalék alá, de a légköri aszály – amikor a páratartalom 30 százalék alá csökken, a hőmérséklet pedig 30 fok fölé melegszik – nem lesz jellemző. A kora délutáni órákban általában 26, 30 fokra lehet számítani.
