Back to top

Kevesebb műtrágya fogy

Jelentősen csökkent az idei első negyedévben a hazai műtrágya-értékesítés, amellett hogy az árak emelkedtek – derül ki az Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentéséből. Az ebből származó nettó árbevétel harmincötmilliárd forintot tett ki, ami 12,7 százalékkal kisebb, mint 2017 azonos időszakában.

A műtrágya-forgalmazók az idei év első negyedévében összesen 479 ezer tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelők részére, tizennégy százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban – derül ki az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) napokban közzétett jelentéséből.

A tanulmány kiemeli, hogy valamennyi fajtát egybevéve a műtrágyaárak átlagosan több mint másfél százalékkal emelkedtek, így az értékesítés nettó árbevétele harmincötmilliárd forint volt 2018 első negyedévében, ami 12,7 százalékkal kisebb, mint a tavalyi év azonos időszakában – írja magyarhirlap.hu.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatása szerint a mezőgazdasági termelői árak szintje 1,3 százalékkal, a mezőgazdasági ráfordítások árszintje 2 százalékkal emelkedett az idei első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Ugyanakkor a növényi termékek termelői ára 0,9 százalékkal, az élő állatok és állati termékeké 1,9 százalékkal volt magasabb a tavalyinál.

A gabonafélék termelői ára 8,7 százalékkal nőtt, a kukoricáé tíz százalékkal, míg a búzáé 8,1 százalékkal volt magasabb, mint a bázisidőszakban. Az olajnövények ára 10,1 százalékkal csökkent, ezen belül a napraforgó termelői ára 11,7 százalékkal esett vissza.

A KSH jelentése szerint 2018 január–februárjában összesen 413 ezer tonna importműtrágya érkezett Magyarországra, amelyből 326 ezer tonna volt az egyszerű nitrogén, 1,5 ezer tonna a foszfor, 9,1 ezer tonna a kálium és 77 ezer tonna az összetett műtrágya.

A teljes mennyiség negyven százalékkal több volt, mint 2017 első két hónapjában.

Az import nitrogénműtrágya-mennyiség közel egyharmada (106 ezer tonna) Ausztriából, kicsivel több, mint ötöde (73 ezer tonna) Szlovákiából, tíz százaléka (34 ezer tonna) pedig Szerbiából érkezett. A többi, legalább ötezer tonnát szállító ország Ukrajna, Németország, Románia és Hollandia volt.

A jelentés arra is kitér, hogy a műtrágyaexport az idei év első két hónapjában összesen 143 ezer tonna volt, s ebből 129 ezer tonnát tett ki az egyszerű nitrogén, 1,7 ezer tonnát (1,2 százalék) az egyszerű kálium és 12 ezret (nyolc százalék) az összetett műtrágya.

Az exportra szállított egyszerű nitrogénműtrágya átlagára közel azonos szinten maradt a tavalyi esztendő első két hónapjához viszonyítva. Hozzáteszik, az összetett műtrágyák exportára nem egészen hét százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

Forrás: 
magyarhirlap.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Végre esik, és még hideg is van

A hosszan tartó aszályos idő miatt az őszi vetések már sokfelé maradandó károsodást szenvedtek, sok a hiányos, alacsony tőszámú kelés, sőt egyes táblákon kiszáradt repce foltokat is látni. Az időjárás a hét legvégén végre átalakult térségünkben: nyugatira, délnyugatira fordult az áramlás, mellyel hosszú idő után csapadék is érkezik.

Kiskert a téli ablakban

A mikrosalátához nem kell kert, csak egy világos ablakpárkányra van szükség. Egy tálcára némi földet, vagy kókuszrostot kell önteni, benedvesíteni, rászórni a magokat, nedvesen tartani, és egy hét múlva vághatjuk is a saját, vegyszermentes, friss minisalátákat, azaz a mikrozöldeket.

Kevés a biogazda Magyarországon

Miközben az ökológiai gazdálkodásra alkalmas táblák összterülete egyre nagyobb, a biogazdaságokban tartott jószágok száma több fajta esetében jelentősen visszaesett az utóbbi időben.

Növelni kell a talajok széntartalmát

Európában ugyanakkor mintegy 12 millió hektárnyi területet érint a talaj minőségének romlása. Ehhez hasonló mértékű az a globális tendencia, amely az élelmiszer-ellátást és a természeti erőforrásokat, rajtuk keresztül pedig az emberi jólétet fenyegeti – figyelmeztet új jelentésében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC.

A növényorvosokon is múlik a mezőgazdaság jövője

Az élelmiszer-biztonság kulcsa a növényorvos szlogennel rendezték meg a XIII. Növényorvos Napot, ahol a résztvevők nagy tapssal fogadták annak bejelentését, hogy a növényorvosok szaktudását, munkájuk jelentőségét szakmai doktori címmel tervezik elismerni. Elvárás ugyanakkor, hogy olyan fenntartható növényvédelmet folytassunk, ahol az utolsó megoldás a növényorvosi vény kiállítása.

Földbe kerültek az első komlótövek Kastélyosdombón

Több mint két évtized után újra termelnek hazánkban komlót. A sör egyik ízesítő anyagaként szolgáló növény nagyüzemi termesztését Kastélyosdombón kezdték el.

Drágább lett termelni az agráriumban

Idén szeptemberében a mezőgazdasági termelői árak 2017 azonos időszakához képest 6,2 százalékkal nőttek, amit a növényi termékek árának 12 százalékos emelkedése, illetve az élő állatok és állati termékek árának 2,8 százalékos csökkenése eredményezett.

A magbankok sem mindenhatók

Nem minden növény magja alkalmas arra, hogy magbankokban tárolják. Így ha bármi történik, nem lesz honnan „újraéleszteni” az érzékeny fajokat. A kutatók megállapítása szerint a különösen veszélyeztetett fajok 36 százalékának magja érzékeny a szárításra és fagyasztásra – vagyis arra a módszerre, ahogyan a magbankokban megőrzik a szaporítóanyagokat.

A biológiai sokféleség megőrzendő érték

A Kárpát-medence Európa egyik legrégebbi mezőgazdasági kultúráját őrzi. Magyarország kiemelkedő természeti értékekkel rendelkezik, változatos ökológiai adottságai kedvezőek a biodiverzitásnak. Rendkívüli értéket jelentő haszonnövény fajtáink és állatfajaink hosszú évszázadok alatt, sajátos klimatikus és ökológiai viszonyok között alakultak ki - fogalmazott Farkas Sándor Eisenstadtban.

Több, mint duplájára drágult a torma

A múlt évinek most több mint duplája a torma ára, az első osztályú gyökér kilójáért 500 forintot adnak a felvásárlók.