Back to top

Duplájára nő a magyar-dán sertésfarm

Dán befektetők érkeztek kedden a Gádoros határában működő Dan-Farm Hungary Kft. sertéstelepére, hogy megnézzék Békés megyében egy magyar-dán cég sertéstenyésztői gyakorlatának a sikerét.

A dán technológia és sertésgenetika világhírű. Vajon milyen többletet képesek a magyarok mellé tenni? A látogatás alkalmával erre is választ kaptak, de téma volt egy újabb beruházás és szót ejtettek az egyre bővülő cég jövőbeni munkaerő-piaci politikájáról is – írja a beol.hu.

A céget 2002-ben dán befektetők alapították, de a mostani termelés alapjait, sikeres fejlődését egy maroknyi magyar szakembergárda biztosítja.

Sarusi-Kis Tamás és Morten Knudsgaard
Fotó: Lehoczky Péter/beol.hu
Erről is adott tájékoztatást Sarusi-Kis Tamás ügyvezető igazgató:

Az eltelt 16 év alatt 2500 kocás állomány-méretűvé fejlődtünk. A tavalyi tulajdonosváltásnak köszönhetően bővítési terv fogalmazódott meg, amit hamarosan végrehajtunk két telephelyen. Így négyezer kocával és annak szaporulatával növekszik a termelésünk.

Az ügyvezető elmondta, 2017 áprilisa óta egy tőzsdén jegyzett, növénytermesztési profillal is rendelkező, 100 százalékban egy dán részvénytársaság, a FirtsFarms A/S tulajdonában van a cég. Ezek a részvényesek érkeztek a sertéstelepre kedden, hogy megnézzék és Dániában hírét vigyék a sikeres magyar leányvállalatnak.

– Harmincan jártak nálunk, s meggyőződtek arról, az itt befektetett vagyon milyen környezetben található, milyen minőségű munka zajlik Magyarország egyetlen dán tulajdonú állattenyésztő vállalkozásánál. Bizakodunk, hogy amit itt tapasztaltak, megnyugtató számukra – tette hozzá lapunknak Sarusi-Kis Tamás.

Fotó: Dan-Farm Hungary Kft.
S hogy miért nevezhető a Gádoros és Nagyszénás között, egy kis erdő közepén meghúzódó cégnek a működése sikertörténetnek?

– Sikerült a helyi vállalkozói és társadalmi környezetbe integrálódnunk. Fennmaradásunkat és piaci sikereinket ennek is köszönhetjük. Tanácsadói cégünkön keresztül a hazai termelőkkel jó kapcsolatunk van, elindítottunk (dán mintára) egy tapasztalatcsere-programot. Az a belső tudás, amivel a termelési eredményeinket elérjük, a dánok legjobb 25 százalékába sorol bennünket. Ez a tudás a hazai sertéstartók rendelkezésére is áll.

Az új tulajdonos terve, hogy a folytatásban még aktívabb szerepvállalás jellemezze a magyar környezetben jól működő vállalkozást, ahol negyvenöten dolgoznak jelenleg.

Ám ha a 8,5 milliárd forintos beruházásukkal elkészülnek, a létszám megduplázódhat. Erről a projektről annyit árult el az ügyvezető igazgató, hogy a két új telephely Telekgerendáson és Pusztaföldváron lesz.

A már említett 4 ezer kocának és leválasztott szaporulatának a felnevelését szolgálja majd. Az összeget az építkezésre, a telepek állománnyal való feltöltésére, a működés beindítására fordítják.

Forrás: 
beol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az ASP bekavar a húspiac alakulásába

A Kínában megjelent afrikai sertéspestis (ASP) megmozgathatja a világpiacot – derül ki az Nemzeti Agrárgazdasági Kamara helyzetelemzéséből. A termelők és a feldolgozók költségeinek emelkedése itthon az árak számottevő emelkedését indokolná.

Kínai kistermelők: az ASP csak kamuhír

Kína-szerte már 14 helyen azonosították az afrikai sertéspestist házi sertésekben, röpke 1 hónap alatt. Azonban számos kisüzemi méretekben gazdálkodó farmer, mint Wang Wu, nem hiszi el, hogy a betegség valóban veszélyezteti a megélhetését.

Még tovább növekedne Csányi vágóhídja

Néhány éven beindulna a második műszak a mohácsi vágóhídon, amely már jelenleg is az ország legnagyobb ilyen jellegű üzeme. A mostani egyműszakos termelésben az idén 900 ezer állatot vágnak, hamarosan ez a duplájára nőhet.

Több mint 2 hektárral bővíti palántanevelő-felületét az Árpád-Agrár Zrt.

A szentesi Árpád-Agrár Zrt. az elmúlt néhány évben egymás után építette korszerű, termálvíz-fűtésű hajtatóházait. Decemberi átadással pedig összesen 22 ezer négyzetméterrel bővül a palántanevelő ágazata a szegvári telephelyén. A beruházás segíthet abban, hogy az országosan megnövekedett hajtatófelület miatti nagyobb palántaigényt minél nagyobb arányban itthonról elégítsük ki.

Súlyosbodik a helyzet Romániában, már tucatnyi megyét érint a sertéspestis

Romániában a korábbi adatokhoz képest kettővel több, tizenkét megyét érint az afrikai sertéspestis, amely már 207 településen van jelen, és csaknem kilencszáz fertőző gócpontról tudnak a hatóságok – közölte a román állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság.

Nagy az áremelési nyomás a hússzektoron

A Kínában megjelent afrikai sertéspestis (ASP) megmozgathatja a világpiacot - írta a Világgazdaság az agrárkamara szakértőinek helyzetelemzésére hivatkozva. A becslések szerint legkevesebb 11 millió tonna sertéshús eshet ki a kínálati oldalról, miközben a termék világkereskedelme 8 millió tonnát mozgat meg évente.

Betiltják a cink-oxidot a sertéstakarmányokban

Túlzott környezetkárosító hatása miatt 2022-re az Európai Unió teljes mértékben betiltja a cink-oxid adalékok felhasználását a sertéstakarmányokban. Felmerül a kérdés, hogy akkor miért is kerül bele ez az ártalmas vegyület a választási malacok takarmányába?

Tiszaföldvári sertéshorror: börtön is lehet a vége a tetemek „elvermelésének”

A vizsgálatok éppen csak elkezdődtek, de a szakértő szerint az állati hullák „elvermelése” a hulladékgazdálkodás rendjének megsértését súrolják, ami miatt több év börtönt is kaphat a felelős.

Hatékonyabban működtethető a vízgazdálkodási rendszer

Árvízvédelmi és vízpótlási feladatokat ellátó, úgynevezett nagyműtárgyakat korszerűsítik bruttó 13,171 milliárd forintból a Dunán, a Tiszán, a Rábán és a Répcén. A fejlesztést az Európai Unió nyolcvanöt százalékkal támogatja, a maradék részt a magyar állam biztosítja. Siklósi Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője válaszolt a magyarhirlap.hu-nak.

Sertéspestist észleltek Japánban, de nem az afrikait

Több mint negyedszázad elteltével ismét sertéspestist mutattak ki Japánban. A Gifu tartományi központban kimutatott sertéspestis kórokozója a mezőgazdasági minisztérium közleménye szerint nem azonos a Kínában pusztító afrikai sertéspestis vírusával. Japánban 26 éve nem fordult elő sertéspestis-fertőzés.