0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Az Agrárminisztérium továbbra is kiáll a halászati ágazat mellett

Nagy István agrárminiszter a kicsi, de fontos halászati ágazattal jó kapcsolatokat ápol, amelyet tovább szeretne erősíteni. A Magyar Mezőgazdaságban megjelenő Halászati Lapoknak adott interjújában kitért többek között a vízgazdálkodást, a Szigetköz természetes halállományának utánpótlását, a vízterek rehabilitációját, és a Magyar Minőségi Hal tanúsító védjegyet érintő kérdésekre is.

Május 18-ával új minisztere és új neve van a földművelésügyi tárcának. Nagy István korábbi parlamenti államtitkárt nevezték ki miniszternek az Agrárminisztérium élére, így elmondható, hogy olyan kiváló szakember irányítja az ágazatot, aki jól ismeri a múltat és a problémákat. Nagy István készséggel válaszolt a szakmai kérdéseinkre.

• Miniszter úr, engedjen meg néhány halas szakmai kérdést. A MA-HAL – immár szakmaközi szervezetként – stratégiai partnere a minisztériumnak, s ez kiváló alapot adott a kiváló szakmai együttműködésnek. Számíthat-e továbbra is a haltermelési és akvakultúra ágazat a kitüntetett figyelemre?

– A minisztérium számára rendkívül fontos a szakmai szervezetekkel való szoros együttműködés, ennek jegyében kötött stratégiai partnerségi megállapodást mind a MAHAL-lal, mind a MASZ-szal. Mivel az összeolvadás után a MA-HAL mindkét szakmai szervezet általános jogutódja, és az általuk megkötött megállapodások az új szakmaközi szervezetre is érvényesek, így a MA-HAL-ra továbbra is stratégiai partnerként tekintettünk az elmúlt kormányzati ciklus végén. Az érdekképviseletek összeolvadása okán, és tekintve, hogy a stratégiai partnerségi megállapodások mindig az adott kormányzati ciklusra vonatkoznak, szükségessé válik egy új stratégiai partnerségi megállapodás megkötése, amelyre reményeim szerint mielőbb sort keríthetünk.

• A víz mindig központi kérdés volt, és ma is az a halászati ágazatban. A vízkészletjárulékban sikerült eredményeket elérni, de még várat magára a „vízdíjként” ismert vízszolgáltatási díjak kérdésének rendezése. Ugyanis ha marad a jelenlegi rendszer, akkor az ágazatra mérhetetlenül nagy teher rakódik, hiszen a számítások szerint éves szinten egymilliárd forinttal nőne meg a költségszint az ágazat egészében. Segít-e a tárca e kérdés rendezésében? Csak halkan kérdezem: nem kaphatja-e meg a tárca a mezőgazdasági, halgazdálkodási célú vízfelhasználással kapcsolatos kormányzati hatáskört?

– A tárca eddig is igyekezett a halgazdálkodási ágazat érdekeit képviselni a vízgazdálkodási kérdésekben, és ezt – a jogszabályi keretek között – ezután is folytatni kívánjuk. A mezőgazdasági vízszolgáltatási kérdések egyébként a továbbiakban is a Belügyminisztérium hatáskörében maradnak, ugyanakkor a mezőgazdasági vízhasznosítás az Agrárminisztériumhoz tartozik. 

Ezt egyszerűen úgy lehetne megfogalmazni, hogy a víz eljuttatása a gazdák birtokáig a BM hatásköre, onnan viszont már az Agrárminisztérium határozza meg azt a jogszabályi környezetet, amely alapján a gazdák hozzájuthatnak a vízhez. Ennek megfelelően a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megállapítása a továbbiakban is a BM-hez tartozik, de a két tárca szoros együttműködést fog kialakítani a vízgazdálkodás terén a gazdák és a haltermelők érdekében.

• Ha nem tévedek, az Ön országgyűlési választókörzetéhez tartozik a Szigetköz is, és Önnek mindig szívügye volt a Szigetköz természetes halállományának utánpótlása, egyáltalán a vízterek rehabilitációja. Van-e mód pénzügyi segítségre a munkák elvégzéséhez?

– Jelenleg a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 63. §-a alapján több jogcím is lehetőséget teremt arra, hogy

a halgazdálkodás állami bevételeit közvetlenül a természetes ívó- és vermelőhelyek rekonstrukciójára, új ívó- és vermelőhelyek kialakítására, valamint természetes partszakaszok megőrzésére, helyreállítására fordítsuk.

A jövőben is meglesz a lehetőség az ilyen beavatkozások finanszírozására, amit várhatóan a horgászok és a horgászegyesületek országos érdekképviseletét ellátó Magyar Országos Horgász Szövetségen keresztül lehet megvalósítani, hiszen a tervek szerint 2019-től a MOHOSZ használhatja fel az állami halgazdálkodási bevételek meghatározó részét. A témakörbe tartozó beruházások a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program természetes vizek rehabilitációját célzó MAHOP-1.2-2017. számú pályázati felhívása alapján is támogathatók lesznek.

A Szigetközzel kapcsolatos munkánkat támogatja az a kezdeményezés is, amit az idei évben indítottunk, jelesül, hogy a minisztérium és a győri székhelyű Széchenyi István Egyetem közös kutatócsoportot hozott létre „Horgászati célú Halgazdálkodás Kutatócsoport” néven, melynek fókuszában természetes vízi halgazdálkodási témák állnak.

• Lázár János áprilisban bejelentette a Kormányinfón, hogy a természetes vízi halászok kártérítést kaphatnak. Remélhetnek-e még a halászok, és értékesíthetik-e az eszközeiket az államnak?

– Az agrártárca szakmai álláspontja továbbra is az, hogy azon természetes vízi halászok megsegítése érdekében, akiknek a megélhetését korábban a kereskedelmi célú természetes vízi halászat jelentette, de munkájukat elveszítették a kereskedelmi célú halászat 2016. január 1-jei megszüntetése miatt, és így kilátástalan élethelyzetbe kerültek, ki kell dolgozni egy pénzügyi segítségnyújtásról szóló szabályrendszert.

Ennek érdekében tárcám kormányelőterjesztés- tervezetet készített, ami több megoldási változatot kínál a döntéshozók számára. Nem kívánok részletekbe bocsátkozni, de fontos leszögezni, hogy ez várhatóan nem kártérítést jelent, mert az jogilag erre a szituációra nehezen lenne értelmezhető, hanem a „kompenzáció” lehetséges módozatait dolgoztuk kisegítő szándékkal. Ennek megtárgyalása után várható előrelépés az ügyben.

• Az idén már működik a Magyar Minőségi Hal Védjegy Iroda, amely védjegynek a tárca a tulajdonosa, de a MA-HAL működteti az irodát. Várhatók- e változások a védjegy szabályozásában annak érdekében, hogy a védjegy használata minél nagyobb körben elterjedjen?

– A Minőségi Magyar Hal tanúsító védjegy tavaly decemberben indult el, amikor két haltermelő cég kapta meg a védjegyhasználat jogát. Az első tapasztalatok alapján több módosítási, jobbítási javaslat is megfogalmazódott mind a tárca szakemberei, mind az ágazati szereplők részéről. Ezek átvezetése a védjegyszabályzatba megtörtént, a véglegesnek tekinthető változat egyeztetése a szakmai szereplőkkel folyamatban van.

Úgy tudom, a MA-HAL felé már számos ágazati szereplő jelezte érdeklődését a védjegy iránt, reményeink szerint ezek védjegytanúsítása hamarosan megkezdődik.

A kezdeti időszakban a minisztérium támogatni kívánja a tanúsítás költségeit, ennek érdekében kidolgoztunk egy pályázati konstrukciót, amely rövidesen meghirdetésre kerül. Fontos, hogy ez a pályázat nemcsak a Minőségi Magyar Hal védjegyhez, de több más hazai és nemzetközi védjegyhez való csatlakozást is támogatja. Az Agrárminisztérium ezzel is elő kívánja segíteni a hazai haltermelés minőségének javítását, a kiváló minőségű haltermékek hazai és nemzetközi elismertetését.

• Az állami horgászjegyekből és a fogási naplókból befolyt összeget, mintegy 800 millió forintot 2019. január elsejétől a MOHOSZ kapja. Hogyan érinti ez a változás a halászati ágazatot?

– Az 1064/2018 (II. 28.) kormányhatározat adta az agrártárcának azt a feladatot, hogy az ehhez szükséges jogszabály- módosítások és megállapodások révén az állami horgászjegy és a fogási napló díjbevétele 2019. január 1-jétől teljes egészében a Magyar Országos Horgász Szövetséghez kerüljön. A MOHOSZ az így rendelkezésre álló forrást a kapcsolódó közfeladat-ellátási szerződésben meghatározott feladatok ellátására fordíthatja, így a pontos felhasználási kört e feladatok részletezése adja majd meg.

Az őshonos halállomány védelmével és fejlesztésével kapcsolatos feladatok, valamint a horgászati és horgászturisztikai fejlesztési tevékenységek mellett az agrártárca továbbra is támogatni kívánja az ágazatot a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 63. § (3) bekezdésének felsorolásában található jogcímek alapján. A hivatkozott kormányhatározat az előirányzott halgazdálkodási haszonbérleti és vagyonkezelési díjbevételeket nem érinti, ami alapot biztosíthat a megkezdett munkák folytatásához.

• Végezetül arról kérdezem, hogy a MAHOP-pályázatokat kiírták, a kérelmeket a gazdálkodók beadták, de csak igen kis mértékben születtek határozatok. Változik-e a helyzet?

– A MAHOP pályázati rendszere továbbra is a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) kormányrendeletben foglaltak alapján fog működni.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság / Halászati Lapok