Back to top

Horvát és magyar állatorvosok keresték a lovak sántaságának okait

Horvát-Magyar Lógyógyászati Konferenciát tartottak szerdán Teskándon. Az eseménynek otthont adó Zalai Állatgyógyászati Centrum állatorvosa, Szilvássy Levente szerint egyértelmű igény van az ilyen regionális szakmai rendezvényekre.

Sikerrel rendezték meg szerdán a II. Horvát-Magyar Lógyógyászati Konferenciát a Zala megyei Teskándon, amelyen a lovak mellső lábának sántasága volt a fő téma. A Zalai Állatgyógyászati Centrumban megtartott rendezvényen elsőként Sótonyi Péter, az állatanatómia professzora, az Állatorvostudományi Egyetem rektora tartott előadást a lovak mellső lábának anatómiájáról, majd Izing Simon, az üllői állatklinika sebésze a leggyakoribb betegségeket ismertette, amelyek a mellső lábak sántaságát okozhatják.

Ezt követően a résztvevők hullalábakon gyakorolhatták a különféle érzéstelenítési módszereket, valamint boncolták is a lábakat. A szakmai eseményt végül beteg állatok vizsgálata zárta.

Lóláb boncolása a konferencián
Lóláb boncolása a konferencián
Fotó: SzL

A rendezvénynek otthont adó Zalai Állatgyógyászati Centrum tulajdonosa, Szilvássy Levente állatorvos lapunknak elmondta: a rendezvényen kiderült, van igény az ilyen jellegű regionális szakmai konferenciákra. Az eseményen 17 magyar, és 16 horvát kolléga vett részt, az előadások magyar nyelven zajlottak, amelyet szinkrontolmács fordított horvát nyelvre.

„A rendezvényen persze az előadások és a gyakorlati foglalkozások mellett igazán értékes szakmai tapasztalatcsere is lezajlott. Ez segíthet abban, hogy a magyar és horvát állatorvosok közt hosszabb távú szakmai együttműködés kezdődjön, sőt, akár barátságok is kialakulhatnak” - tette hozzá Szilvássy Levente. A szakember megjegyezte: látva az igényt, a Magyar Állatorvosi Kamara Pannon Területi Szervezete további regionális rendezvényeket is szervez a jövőben, novemberben például Csáktornyán a hátsó lábak betegségeinek témájában tartanak hasonló rendezvényt.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Borszakírók a porondon

A nyár elején indított online borszakíróverseny első fordulója után a 6 zsűritag a 46 beérkezett írásból választotta ki a döntősöket, majd a közönség szavazhatott a kedvenc, döntőbe jutott írásra. Az írások magyar és angol nyelven érkezhettek, és nagy örömünkre a külföldi borírók is aktívak voltak: érkezett nevezés amerikai, ázsiai, szerb, orosz és spanyol szerzőtől.

GMO-méh a láthatáron?

Mind a méhészek között, mind tudományos körökben elfogadott az a nézet, hogy megfelelő varroa atkakezelés nélkül a háziméhcsaládok menthetetlenül elpusztulnak. Ha pusztán gazdaállat – parazita alapon nézzük ezt a tényt, akkor ez nyilvánvaló evolúciós zsákutca. Ha egy parazita elpusztítja a gazdaszervezetet, amitől saját léte függ, akkor saját sorsát ő sem kerülheti el, maga is pusztulásra ítélt.

Egyelőre csak madarakra veszélyes az új vírus

Bizonyítottan halálos fenyegetést egyelőre csak madarakra, főleg feketerigókra jelent, de itt van, folyamatosan mutálódik, könnyen nagy baj lehet belőle. Az Usutu-vírus nemrég bukkant fel, de már több európai variánsa is kialakult, eddig az emberek egy százalékában mutatták ki.

Az összetevők közül csak egy közös: a kovász

Igazi különlegességeket adott a fogyasztóknak a Magyar Pékszövetség 2018-as, augusztus 20-i termékversenye. Az idén Innovatív, Teljes kiőrlésű és Búzakenyér kategóriákban meghirdetett verseny nyertesei a Mézalmás Rozskenyér, Hajsza és Várhegyi Deres nevet kapták, és mindegyik egészen egyedi élményt ad.

A legtöbb méh Tolnában pusztult el

Példátlanul sok méh pusztult el Tolna megyében. Még az országos átlagnál is több, főleg Dombóvár környékén. Ennek az is oka lehet, hogy Dombóvár környékén nagyon magas a méh-sűrűség, az uniós átlag tízszerese.

Szilvakülönlegességek Érden

A 19. században még a szilvafajták fele sárga gyümölcsű volt, néhányukat ma is láthatjuk a NAIK Gyümölcstermeszáti kutatóintézet érdi génbankjában. ahol nyitott napon mutatták be a fajtákat. A kutatóintézet három állomásán is találhatók szilvaváltozatok, Érden 348, Cegléden 220, Újfehértón 138 fajta és tájfajta.

Veszélyesek lehetnek a dietanolamint tartalmazó állatgyógyászati készítmények

A fogyasztókra jelentett esetleges veszélye miatt határozatlan időre felfüggesztette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hét, dietanolamint tartalmazó állatgyógyászati készítmény forgalmazását. A korlátozás bevezetésére Magyarországon ez év májusában került sor, azóta az Európai Unió több tagállama követte a hazai példát.

Már fizetik a szőlőültetvény szerkezetátalakítási támogatásokat

A Magyar Államkincstár (Kincstár) 2018. augusztus első hetében elindította a jogos támogatási igények kifizetését, így 123 kérelem alapján, 81 szőlész-borász gazdálkodó részére mintegy 230 millió forint összegű támogatás kifizetéséről gondoskodott.

Döntős a magyar díjugrató csapat

A magyar csapat a második helyen végzett az eddigi legrangosabb hazai díjugrató viadal vasárnapi záró- egyúttal főszámában, a 200 ezer euró összdíjazású Nemzetek Díján.

Mit tegyünk, ha malacunkat „megüti a guta”?

Ebben az időszakban gyakori, hogy romlik a termelőképesség, szaporodásbiológiai zavarok jelentkezhetnek és nő az elhullások száma. A sertések alkatuknál fogva különösen érzékenyek a hőstresszre.