Back to top

KAP: többet kérnének, de kevesebbet adnának?

Néhány prioritás és részlet kivételével többségében nem tartja elfogadhatónak az Európai Bizottság agrártámogatásokra vonatkozó javaslatait Kis Miklós Zsolt. A NAK-alelnök szerint a legfontosabb az lenne, hogy az elosztható pénz mennyiség ne csökkenjen.

Az Európai Bizottság javaslataiban vannak támogatható és elfogadhatatlan részek egyaránt – mondta el lapunknak Kis Miklós Zsolt. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke kifejtette: alapvetően két külön javaslatcsomagról van szó, a költségvetési és a szakmai anyagról.

„Egyik sem igazán az, amivel Magyarország egyet tudna érteni” - fogalmazott az alelnök, aki szerint a leginkább húsba vágó az, hogy a költségvetés agrár-vidékfejlesztésre fordítható kerete nagymértékben csökken.

2018-as árakon például a vidékfejlesztés forrásai Magyarország esetében mintegy 26 százalékkal mérséklődnének, amely rendkívüli vágást jelent. Az nem tűnik túl kedvezőnek, hogy egyre többet várnak el a gazdáktól, és egyre kevesebbet adnak cserébe - mondta el.

A szakmai javaslatcsomaggal kapcsolatban támogathatónak tartotta az alelnök a prioritásokat: az egyszerűsítés, a továbbra is létező beruházási támogatások és a nagyobb mértékű szubszidiaritás, rugalmasság is kedvező, ám utóbbi esetében könnyen temérdek plusz adminisztráció is kisülhet a dologból.

Kis Miklós Zsolt szerint problémás a capping, vagyis a gazdaságonként maximált támogatás eszköze is. „Azzal az alapelvvel, hogy a támogatás döntően ne a nagygazdaságokhoz kerüljön, egyetértünk, a Bizottság által javasolt 60, illetve 100 ezer eurós keret azonban már akár a közepes méretű hazai családi gazdaságokat is veszélyezteti.”

Kis Miklós Zsolt szerint a közeljövőben még sokat puhulhat a rendszer, mert számos tagállamnak vannak kifogásai a mostani javaslatokkal kapcsolatban. Az alelnök arra számít, hogy a legkritikusabb pontok fognak megváltozni, így a csökkenő költségvetés és a már említett capping lehet az, amit visszavernek a tagállamok.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tisztább levegőre ad pénzt Brüsszel

Mintegy hárommillió lakost és tíz települést érintő, nyolc évig tartó projekt indul Hungairy néven azzal a céllal, hogy komplex módon javítsanak a levegő minőségén. Az uniós társfinanszírozással induló program 5 milliárd forintba kerül és egyebek mellett szemléletformáló kampányok, szakértői tanulmányok, közbringa-rendszer, valamint közlekedési applikációk is lesznek benne.

Összefogás a termeléshez kötött agrártámogatások megtartásáért

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács március 18-i brüsszeli ülésén Magyarország Bulgáriával, Horvátországgal, Csehországgal, Lettországgal, Szlovákiával és Szlovéniával közös nyilatkozatban kérte a termeléshez kötött támogatások legalább jelenlegi szinten tartását, vagy akár növelését a 2020 utáni időszakban.

Greta után az Európai Parlament is lépéseket sürget

Az Európai Parlament március 13-ai ülésén a képviselők többek között a légszennyezés megfékezésére is tettek javaslatot, eszerint például a jövőbeli mezőgazdasági támogatásokat össze kell kapcsolni a légszennyezés mértékével.

Homályos fogalmak, de egyértelmű szándék

A jogállamisági kritériumok betartásához kötné az uniós támogatások folyósítását az Európai Parlament 2021-től. Szakértők attól tartanak, ezzel mintegy zsebbe vágóan is rögzülne az a gyakorlat, hogy az aktuálpolitika mondaná meg Brüsszelből, hogy ki és mi a jogállam. Elfogadható-e ez a gazdák számára- kérdeztük az agrárkamarától?

Agrárcégek is kérhetik a milliókat

A kis és közepes agrárcégek és az élelmiszer-feldolgozó KKV-k számára is elérhető az a hitelprogram, amelynek igényelhető keretét a napokban növelte meg a Magyar Fejlesztési Bank (MFB). A programban eddig 50 millió forintot lehetett kérni technológiai korszerűsítésre, ám a nagymértékű túligénylés miatt megháromszorozták az igényelhető összeg mértékét.

Az ökológiai vetőmagok elterjedéséért dolgoznak

Az ökológiai minősítésű vetőmagok piaci részesedése még mindig rendkívül alacsony Magyarországon - áll egy 2017-ben készült Európai Uniós jelentésben. E helyzet nem példa nélküli a kontinensen, így az unió egy 2021-ig tartó, nagyszabású projektet indított útjára. Az egyik cél, hogy az érintett országokban, műhelymunkák alkalmával szakértői csoportok jöjjenek létre.

Glifozát-ügy: nem ér titkolózni

Megsemmisítette az Európai Unió Bírósága az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) azt a döntését, mely szerint nem nyilvánosak a glifozát toxicitásával, illetve rákkeltő mivoltával kapcsolatos tanulmányok.

Jelenleg illegális tevékenységnek minősül a drónos légi permetezés

A rendezetlen jogszabályi környezet miatt permetezési célra jelenleg tilos drónokat használni. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – a társszervezetekkel egyetértésben – sürgeti a szükséges szabályozás megteremtését.

Véleményezni lehet az élelmiszer-hulladékok mérési módszertant

Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt tart az élelmiszer-hulladékok mértékének megállapításáról.

Mégsem lesz olyan kemény a Brexit?

Jogilag kötelező erejű biztosítékokat fogadott el a brit belpolitikai konfliktus alapját képező, úgynevezett ír-északír pótmegoldás ügyében hétfő éjszakai strasbourgi találkozóján Theresa May brit kormányfő és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, és ezek lehetővé tehetik az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválását.