Back to top

Keresettek a végzős ménesgazdák

Az utolsó éves hallgatók többsége már állásajánlattal a zsebében teljesítette az államvizsgát a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar ménesgazda képzésén.

Az intézmény megújult infrastruktúrája kiváló hátteret ad az oktatáshoz. Kétnapos államvizsgájuk során elméletben és gyakorlatban is bizonyítaniuk kell a Debreceni Egyetem végzős ménesgazdáinak - adta hírül az egyetem. Hogy lovas jártasságukat igazolják, helyt kell állniuk többek között akadálypályán, valamint fogathajtásban is, utóbbit a Kismacsi Állattenyésztési Kísérleti Telepen teljesítették a hallgatók. Egyenes és kígyó-vonalakból, kis és nagy körökből, illetve átlóváltásokból álló díjhajtó programot kellett véghezvinniük segédhajtóval.

- Összetett az államvizsga a ménesgazdák számára, hiszen mindenről számot kell adniuk, amit a kétéves képzés alatt elsajátítottak.

Arra készítjük fel őket, hogy képesek legyenek egy kisebb lótenyésztő vállalkozás minden tevékenységére:

a tenyésztéstől a nyilvántartáson és az adatszolgáltatáson át a lovak szaporításáig, illetve azok alapszintű betanításáig. Most mindezt elméletben és gyakorlatban is számonkérjük – sorolta Mihók Sándor szakvezető, az Állattenyésztési Tanszék professor emeritusa.

A professzor hozzátette: a személyi és infrastrukturális feltételek kiválóak a debreceni ménesgazda szakosok számára. A szorgalmi időszakban minden délelőttöt az egyetem teljesen felújított, saját Lovasakadémiáján töltenek, ahol az intézmény őshonos magyar, gidrán fajtájú lovain sajátíthatják el többek között a lótenyésztés, a takarmányozás, a tartástechnológia, a kiképzés, a versenyzés és a lovassportok szakmai kérdéseit. A gyakorlatot pedig magas szintű elméleti képzés teszi teljessé.

Az ország sportlovardáiban és méneseiben, főleg a főváros környékén és a Dunántúlon nagy az igény a jól képzett fiatal szakemberekre. A Debreceni Egyetemen idén végző ménesgazdák is jó eséllyel indulnak, főleg, hogy többségük versenyzett is már országos és nemzetközi szinten fogathajtásban, illetve díjugratásban.

Egyikük tavaly ősszel a legeredményesebb magyar díjugrató lett a Fiatal Lovak Világbajnokságán, az ötéves lovak kategóriájában.

Talán eredményeiknek is köszönhető, hogy szinte minden idén végző debreceni ménesgazda-hallgató kapott már állásajánlatot. Egyikük elárulta, hogy a fogathajtó világbajnok Lázár-fivérek domonyvölgyi lovasparkjából kapott felkérést, amit el is fogadott.

Forrás: 
Debreceni Egyetem sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Döntős a magyar díjugrató csapat

A magyar csapat a második helyen végzett az eddigi legrangosabb hazai díjugrató viadal vasárnapi záró- egyúttal főszámában, a 200 ezer euró összdíjazású Nemzetek Díján.

Oviba megy a vadaspark

A Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Vadasparkja januártól újabb különleges programot kínál a természet iránt érdeklődőknek. Az intézmény népszerű természetismereti foglalkozásai a 3-7 éves korosztályt célozzák meg.

A világ szeme rajtunk van

A bábolnai CSI-n beszélgettem a verseny nemzetközi bírónőjével, az osztrák Inés Bejdllel, akiről kiderült, hogy magyar ősökkel rendelkezik. Gyerekkorától lovagol, sikeres fiatal lovas volt díjlovaglásban és díjugratásban is, díjugratóként Európa- és világbajnokságokon szerepelt eredményesen, tagja volt az osztrák díjugrató-válogatottnak.

Tarka Marhafesztivál Bonyhádon: hogy alakul az ágazat jövője 2020 után?

Immár 18. alkalommal rendezték meg 2018. augusztus 10-11-én a Tarka Marhafesztivált. A rendezvény kertében tartott országos agrárfórumom elhangzott, hogy az Agrárminisztérium 2020 után fenn kívánja tartani a szarvasmarha-ágazatot érintő, termeléshez kötött támogatásokat, piaci programokat és nemzeti támogatásokat.

Augusztus 18-án nyílik meg Szilvásváradon a lipicai lovasközpont

Augusztus 18-án nyílik meg Szilvásváradon a lipicai lovasközpont, ahol ezen a napon az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szervezésében családi napot rendeznek

Gyógynövénytermesztői tanfolyamot szervez a SZIE

Különleges gyógynövénytermesztői tanfolyamot indít ősszel a Szent István Egyetem (SZIE). A két félévig tartó kurzus célja, olyan szakemberek képzése, akik a szakirányú továbbképzés elvégzését követően képesek helytállni a gyógynövény ágazat különböző területein.

Csoportképzés, rangsor – amire ügyelnünk kell a lovaknál

A lovak társas lények. Semmi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy a szabad természetben csapatokba szerveződve élnek. Ezen magatartásforma kialakulása az ősidőkre, több millió évre, azaz arra a korszakra vezethető vissza, amikor még az őslovaknak az életben maradásukért meg kellett küzdeniük a ragadozókkal.

Új állattenyésztési törvény: hol tartanak az előkészítéssel?

November 1-jétől az európai állattenyésztési rendelet hatályba lépését követően az eddigi nemzeti hatáskörből az EU illetékességébe kerül a szarvasmarha-, a ló-, a sertés-, a juh- és a kecsketenyésztés-szervezésének szabályozása. Hol tart az uniós állattenyésztési rendelet hazai jogharmonizációja? Elkészül-e addig a hazai állattenyésztési törvény – kérdeztük az Agrárminisztériumtól.

Kitartó és szívós: ez a kunfakó ló

Őseink lovához hasonló fajta kitenyésztése a cél a kunfakóval, amely bő évtized múltán már hivatalosan elismert lófajta lehet. A kunfakósok a hétvégén közös ünnepre gyűlnek a félegy­házi parkerdőben.

A csapadék mennyisége nem, eloszlása azonban változott

Az elmúlt 110 évben Debrecenben mért meteorológiai adatokat alapul véve vizsgálják a klímaváltozást a Debreceni Egyetem kutatói. Az időjárási jelenségek szántóföldi növénytermesztésre, kertészeti kultúrákra gyakorolt hatásait kiadványban összegezték.