Nem téveszthetik meg többé a vásárlókat az Európai Unió piacán forgalmazott áruk gyártói. Az Európai Bizottság végrehajtási rendelete szerint egy áru csomagolásán ugyanis ezentúl azt is fel kell tüntetni, hogy a fő összetevője honnan származik.
A június elsejétől hatályos rendelet értelmében az elsődleges összetevő származását – amennyiben az eltér az élelmiszer származási helyétől – kötelezően fel kell tüntetniük a gyártóknak. Így ezentúl a fogyasztók megalapozottabb döntéseket hozhatnak, hiszen pontosan tudhatják, hogy egy adott termék, amit a polcról levesznek, honnan származik.
Különösen fontos a jelölés, ha az élelmiszerrel kapcsolatos tájékoztatás vagy a címke egésze egyébként arra utalna, hogy az élelmiszer származási országa vagy eredetének helye más. Korábban többször előfordult, hogy egy olcsó, silány távol-keleti alapanyagból készült árut uniós termékként forgalmaztak a közösségben. Ezzel a módszerrel pedig könnyen be lehetett csapni a vásárlókat.
A szabályozás célja tehát, hogy megakadályozza az élelmiszerekkel kapcsolatos félrevezető tájékoztatást, amely egy bizonyos eredet látszatát keltené, noha az élelmiszer valójában máshonnan származik. Az Agrárminisztérium a Magyar Időkkel közölte: a tárca üdvözli és támogatja a végrehajtási rendeletet, amelynek célja, hogy megakadályozza a vásárlók félretájékoztatását az élelmiszerpiacon.
– A magyar kormány kiemelten támogatja a vásárlók minél szélesebb körű tájékoztatását a kereskedelemben kapható élelmiszerek származását illetően – szögezte le a tárca.
Bár a rendelkezés már hatályos, a kötelezettség csak 2020 április elsejétől lép hatályba, ekkortól kezdve ezen szabályokat figyelembe véve dobhatják piacra termékeiket az élelmiszer-feldolgozók. Az uniós előírás szerint a tájékoztatásnak tartalmilag kellően pontosnak és informatívnak kell lennie, az érintett országot, régiót, térséget pedig egyértelműen, tényszerűen kell jelölni, a különböző fantázianeveket nem használhatják a gyártók.
A csomagoláson a konkrét ország mellett szerepelhet az EU-s vagy EU-n kívüli megnevezés is, ahogyan az egyes tájegységeket, régiókat is feltüntethetik a feldolgozók.
A jelölésnek emellett könnyen láthatónak, jól olvashatónak és adott esetben letörölhetetlennek kell lennie. A szóban forgó jelölés betűméretét szintén meghatározták, az információnak pedig ugyanabban a látómezőben kell lennie, ahol az áru származási helyét jelöli a gyártó.
Ugyanez az előírás vonatkozik arra az esetre is, amikor nem írásos formában adják meg az élelmiszer eredetének helyét, hanem például egy szimbólumot vagy ábrát használnak erre a célra.
A szigor mellett ugyanakkor egy kiskaput is tartalmaz a rendszer: eszerint a gyártó a termék csomagolásán eltekinthet a fő összetevő származási helyének megnevezésétől, ez esetben azonban fel kell tüntetnie, hogy a szóban forgó alapanyag nem az élelmiszer származási országából vagy eredetének helyéről származik. Például egy almás desszert esetében a gyártónak fel kell hívnia a fogyasztó figyelmét, hogy az alma nem Magyarországról származik.
