Back to top

Nagyobb hírverést érdemelnének a hazai nemesítésű gabonafajták

Kalászos fajtabemutatót tartottak Hódmezővásárhelyen, a Hód-Mezőgazda Zrt. szervezésében, ahol a program résztvevői egyetértésben hangoztatták a fémzárolt vetőmagok használatának fontosságát, ahogyan azt is, hogy a magyar kalászos fajták tudatosabb népszerűsítésével elérhetnénk, hogy a külföldi vásárlók ne csak az áruk, hanem a minőségük miatt is ezeket válasszák.

„A magyarországi vetőmaghelyzet nem a legrózsásabb; az őszi kalászosoknál a megújulás aránya nagyon alacsony” – világított rá a problémára Antal Gábor, a kalászos fajtabemutatót szervező Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója, aki szerint sokkal többeknek kellene az alacsonyabb potenciálú, bizonytalan eredetű vetőmagok helyett fémzároltakat használni, hiszen ez nemcsak az eredményes gazdálkodás, hanem növényegészségügyi szempontok szerint is kulcskérdés.

Ezért állít elő az országos szinten is meghatározó vegyes gazdálkodású mezőgazdasági nagyüzem vetőmagokat, méghozzá európai viszonylatban is korszerű körülmények között.

 

A modern, nemzetközi színvonalat emelte ki Csontos Attila, a Júlia Malom ügyvezető igazgatója is az általa vezetett létesítményt ismeretve, amely 2005-ben épült Kunszállás határában, s amelyben három malom dolgozik egyszerre: kettő búzát – együttes teljesítményük 160 ezer tonna/év –, egy pedig durumbúzát őröl. Utóbbi fajta kapcsán a szakember elmondta, hogy mivel nagy divat lett mostanság, sokan termelik, azonban akadnak korlátai, amikkel érdemes tisztában lenni.

A durumbúzából ugyanis tésztaliszt lesz, ám mivel itthon többet termelünk belőle, mint amennyire belföldi felhasználásra szükséges, a fölösleget exportáljuk, azonban csakis a kiváló minőséget.

„A legnagyobb veszélyt erre a fajtára az esősebb aratások jelentik, ami a minőség romlásával jár együtt” – hívta fel a figyelmet Csontos Attila.

A Júlia Malom ügyvezető igazgatója ezt követően a hazai búzatermelés főbb számait ismertette: vetési területének nagysága itthon 1,1 millió hektár körül van, a termésátlag kapcsán pedig 5 millió tonna körüli mennyiség várható az idén, amiből a malomipar körülbelül 1,25 millió tonnát használ fel, 1 millió tonnából takarmány, 300 ezerből vetőmag lesz, s mintegy 2 millió tonnát exportálunk ebből a terményből.

Csontos Attila egyébként úgy véli, a magyar búzaexportnál nem használjuk ki az adottságainkat, hiszen nem azokat a paramétereket hangsúlyozzuk, amik megkülönböztetik a magyar fajtákat a többitől. Az egyik ilyen az acélosság – minél acélosabb a búza, annál nagyobb a vízfelvételi képessége –, amiből kiindulva elérhetnénk idővel, hogy ne csak az ára, hanem a minősége miatt is a magyar búzát válasszák a külföldiek. A szakember szerint az itthoni gazdáknak is ez a legjobb választás, hiszen az említett tulajdonságuk miatt, a korai magyar fajtákkal érhető el a legbiztonságosabb termelés.

A magyarországi kalászos gabonák országos termesztési adatairól Lukács József, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság igazgatója számolt be előadásában.

E szerint az őszi búza vetésterületei a legjelentősebbek – 1 millió hektár nagyságúak összesen –, népszerű az utóbbi években az őszi árpa – 230 ezer hektáron termeljük – és a tritikálé is, ugyanakkor folyamatosan csökken az őszi rozs (idén 27 ezer hektár), a tavaszi árpa (50 ezer hektár alá esett) és a zab (ez évben 35 ezer hektár) termőterületeinek mérete is.

A Nébih szakembere beszámolt vetőmagterületek 2002 és 2017 közötti alakulásáról. 2002-ben 161 hektáron állítottak elő Magyarországon vetőmagot, 2004-től csökkenés következett be, mostanra pedig a vetésterület 130 ezer hektárra bővült, ami tartható, nem utolsó sorban pedig elegendő lehet Lukács József szerint. Hasonló tendencia figyelhető meg a fémzárolás alakulása kapcsán is – emelkedés a 2004-es mélypont után az utóbbi években tapasztalható.

„Aki jó minőségű búzát akar eladni, annak ki kell választania a fajtát, aminek a hordozói a fémzárolt vetőmagok”

– egyértelműsítette Lukács József.

Ilyen, minőségi fajtákat ismertettek szortimentjükből az előadásokat követően a Hód-Mezőgazda Zrt. munkatársai is, köztük az „MV Kolo” őszi búzát, melyet a nagyüzemi kísérletek eredményeként be is mutattak egy, a Hódmezővásárhelytől néhány kilométerre fekvő táblában. A látogatók egész sora hallgatta az egyes fajtákról szóló ismertetőket, köztük Feczák Gábor, aki egy vetőmag-nemesítéssel és –szaporítással foglalkozó cég ügyvezetője. A szervezők nagy gondossággal bonyolítják le ezeket a fajtabemutatókat, így már évek óta visszatérő látogató vagyok – beszélt tapasztalatairól Feczák Gábor, aki egyébként Hódmezővásárhelyen s az attól nem messze lévő Algyőn gazdálkodik.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Milliárdos beruházás a SinoGrain-nél

A SinoGrain, Kína egyik vezető gabonakészletező és kereskedelmi vállalata 10 milliárd jüant, vagyis 1,61 milliárd dollárt költ gabonatároló kapacitásának, illetve az ehhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére – közölte a vállalat a közelmúltban.

Egyiptom dollármilliókat költ a búzatolvajok megfékezésére

Véget vethet az egyiptomi gabonakészletek megdézsmálásának az a fejlesztés, amelyet egy amerikai cég készített az ország számára.

Korábban indult a betakarítás, de nem sok jót ígér

Az elmúlt napokban több országos sajtóorgánum is megkongatta a vészharangot, és az időjárás szélsőségességére hivatkozva olyan mértékű terméshozam csökkenésről ír, illetve olyan megdrágult betakarításról beszél, amely a vizionált kép szerint egyenes utat jelent a kenyérár emelkedéséhez.

Elfektette a táblákat az eső Rábapatyon

Megdőlt az egész napraforgó- és búzatábla: nem látott még ilyen viharkárt Horváth Gyula rábapatyi földjein. Nem fér a napfény sem a növényekhez, hát még a gombaölő szer – csak az időjárásban bízik a gazda.

Félbeszakították az aratást Dunaújváros környékén

A heves esők, szelek miatt a múlt héten kedden elkezdődött aratás egyetlen nap múltán, szerdán hajnalban félbeszakadt. Többnapi kihagyás után csak a hét végén kezdődött újra a munka Dunaújváros környékén.

Szélsőségesen szóródnak a terméshozamok

Az idei aratás az időjárásról szól: a késői tél és a korai nyár után most a következő két-három hét hőmérsékleti és csapadékviszonyai határozzák meg, milyen minőségű lesz a várhatóan csak átlagos mennyiségű termés. Nem nőtt meg a gabona, így azután kevesebb lett a szalma is.

Durum Nap Nádasdon

Egy termékpálya, így a durumbúza jövőjét is az határozza meg, hogy a szereplői jól tudnak-e együtt dolgozni, piaci és szakmai alapon jövedelmezően gazdálkodni. A támogatási rendszer ugyanis csak kiegészítő pénzforrás a fejlesztésekhez, hangsúlyozta Feldman Zsolt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára az Első Magyar Durumbúza Termelési Rendszer által szervezett nádasdi Durum Napon.

Új őszi árpa Karcagról

Új ősziárpa-fajtát mutatott be hagyományos nyár eleji szakmai napján a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézete. A programon a térség gazdálkodói mellett hazai és külföldi kutatási partnerek is részt vettek.

Már száraz időt kívánnak a gazdák

Bár már biztosnak látszott, mégsem kezdték el az aratást. Az utolsó pillanatban úgy döntöttek a Pentele Mezőgazdasági Zrt. vezetői, hogy: nem aratnak!

Búzatermesztésünk feladatai

A búza a magyar növénytermesztés meghatározó ágazata. Eredményessége alapvetően befolyásolja a legtöbb üzem gazdálkodásának hatékonyságát. A magyar búzatermesztés legfőbb jellemzője az állandó változás.