Back to top

Nagyobb hírverést érdemelnének a hazai nemesítésű gabonafajták

Kalászos fajtabemutatót tartottak Hódmezővásárhelyen, a Hód-Mezőgazda Zrt. szervezésében, ahol a program résztvevői egyetértésben hangoztatták a fémzárolt vetőmagok használatának fontosságát, ahogyan azt is, hogy a magyar kalászos fajták tudatosabb népszerűsítésével elérhetnénk, hogy a külföldi vásárlók ne csak az áruk, hanem a minőségük miatt is ezeket válasszák.

„A magyarországi vetőmaghelyzet nem a legrózsásabb; az őszi kalászosoknál a megújulás aránya nagyon alacsony” – világított rá a problémára Antal Gábor, a kalászos fajtabemutatót szervező Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója, aki szerint sokkal többeknek kellene az alacsonyabb potenciálú, bizonytalan eredetű vetőmagok helyett fémzároltakat használni, hiszen ez nemcsak az eredményes gazdálkodás, hanem növényegészségügyi szempontok szerint is kulcskérdés.

Ezért állít elő az országos szinten is meghatározó vegyes gazdálkodású mezőgazdasági nagyüzem vetőmagokat, méghozzá európai viszonylatban is korszerű körülmények között.

 

A modern, nemzetközi színvonalat emelte ki Csontos Attila, a Júlia Malom ügyvezető igazgatója is az általa vezetett létesítményt ismeretve, amely 2005-ben épült Kunszállás határában, s amelyben három malom dolgozik egyszerre: kettő búzát – együttes teljesítményük 160 ezer tonna/év –, egy pedig durumbúzát őröl. Utóbbi fajta kapcsán a szakember elmondta, hogy mivel nagy divat lett mostanság, sokan termelik, azonban akadnak korlátai, amikkel érdemes tisztában lenni.

A durumbúzából ugyanis tésztaliszt lesz, ám mivel itthon többet termelünk belőle, mint amennyire belföldi felhasználásra szükséges, a fölösleget exportáljuk, azonban csakis a kiváló minőséget.

„A legnagyobb veszélyt erre a fajtára az esősebb aratások jelentik, ami a minőség romlásával jár együtt” – hívta fel a figyelmet Csontos Attila.

A Júlia Malom ügyvezető igazgatója ezt követően a hazai búzatermelés főbb számait ismertette: vetési területének nagysága itthon 1,1 millió hektár körül van, a termésátlag kapcsán pedig 5 millió tonna körüli mennyiség várható az idén, amiből a malomipar körülbelül 1,25 millió tonnát használ fel, 1 millió tonnából takarmány, 300 ezerből vetőmag lesz, s mintegy 2 millió tonnát exportálunk ebből a terményből.

Csontos Attila egyébként úgy véli, a magyar búzaexportnál nem használjuk ki az adottságainkat, hiszen nem azokat a paramétereket hangsúlyozzuk, amik megkülönböztetik a magyar fajtákat a többitől. Az egyik ilyen az acélosság – minél acélosabb a búza, annál nagyobb a vízfelvételi képessége –, amiből kiindulva elérhetnénk idővel, hogy ne csak az ára, hanem a minősége miatt is a magyar búzát válasszák a külföldiek. A szakember szerint az itthoni gazdáknak is ez a legjobb választás, hiszen az említett tulajdonságuk miatt, a korai magyar fajtákkal érhető el a legbiztonságosabb termelés.

A magyarországi kalászos gabonák országos termesztési adatairól Lukács József, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság igazgatója számolt be előadásában.

E szerint az őszi búza vetésterületei a legjelentősebbek – 1 millió hektár nagyságúak összesen –, népszerű az utóbbi években az őszi árpa – 230 ezer hektáron termeljük – és a tritikálé is, ugyanakkor folyamatosan csökken az őszi rozs (idén 27 ezer hektár), a tavaszi árpa (50 ezer hektár alá esett) és a zab (ez évben 35 ezer hektár) termőterületeinek mérete is.

A Nébih szakembere beszámolt vetőmagterületek 2002 és 2017 közötti alakulásáról. 2002-ben 161 hektáron állítottak elő Magyarországon vetőmagot, 2004-től csökkenés következett be, mostanra pedig a vetésterület 130 ezer hektárra bővült, ami tartható, nem utolsó sorban pedig elegendő lehet Lukács József szerint. Hasonló tendencia figyelhető meg a fémzárolás alakulása kapcsán is – emelkedés a 2004-es mélypont után az utóbbi években tapasztalható.

„Aki jó minőségű búzát akar eladni, annak ki kell választania a fajtát, aminek a hordozói a fémzárolt vetőmagok”

– egyértelműsítette Lukács József.

Ilyen, minőségi fajtákat ismertettek szortimentjükből az előadásokat követően a Hód-Mezőgazda Zrt. munkatársai is, köztük az „MV Kolo” őszi búzát, melyet a nagyüzemi kísérletek eredményeként be is mutattak egy, a Hódmezővásárhelytől néhány kilométerre fekvő táblában. A látogatók egész sora hallgatta az egyes fajtákról szóló ismertetőket, köztük Feczák Gábor, aki egy vetőmag-nemesítéssel és –szaporítással foglalkozó cég ügyvezetője. A szervezők nagy gondossággal bonyolítják le ezeket a fajtabemutatókat, így már évek óta visszatérő látogató vagyok – beszélt tapasztalatairól Feczák Gábor, aki egyébként Hódmezővásárhelyen s az attól nem messze lévő Algyőn gazdálkodik.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nyitnikék magbörze Rákosmentén

Első ízben, hagyományteremtő szándékkal szervezte meg a Budapesti Kertbarát Szövetség a Nyitnikék vetőmag- és szaporítóanyag börzét rákoskeresztúri Vigyázó Sándor Művelődési Házban. A rendezvényen a résztevők előadásokon gyarapíthatták tudásukat, vetőmagot és szaporítóanyagot cserélhettek és vásárolhattak, illetve növényvédelmi szaktanácsokat is kaphattak.

Lelkesek a kis kertészek – hamar elfogytak a vetőmagcsomagok

A kiírás szerint február 15-ig lehetett a gyerekeknek a Vesd bele magad! programra jelentkezni, de jó egy héttel a megadott határidő lejárta előtt már minden vetőmagcsomag gazdára talált. Sokan későn kaptak észbe, és lekéstek az idei akcióról .

Átadták az ország egyetlen búzakeményítő üzemét Visontán

Magyarország egyetlen és Közép-Európa legmodernebb búzakeményítő üzemét avatták hétfőn Visontán. Az Opus Global Nyrt. többségi tulajdonában lévő, 33 milliárd forintból megvalósult gyár a beszállítókkal együtt mintegy 700 embernek ad munkát a térségben.

Itt az újabb lisztdrágulás

Legutóbb no­vember tájékán emelték áraikat a malmok, akkor 7-8 százalékos áremelést sikerült keresztülvinniük – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Drágulnak az élelmiszerek

A tejtermékek, a növényi olajok és a cukor hajtotta az áremelkedést januárban a globális piacokon, míg a búza és a kukorica esetében csendes hónap volt a legutóbbi. Az ENSZ élelmezésügyi szervezete szerint ugyanakkor az átlagárak 1,8 százalékkal nőttek.

Idén csökken az orosz részesedés a globális búzapiacon

Oroszország részesedése a globális búzapiacon 19 százalékra csökken a június végéig tartó folyó mezőgazdasági évben az egy évvel korábbi 23 százalékról.

Ez a négy növény lepi el a világot

Világszerte csökken a nagyüzemek által termesztett növények száma, ezért mind egyhangúbbá válik a mezőgazdasági termesztés. Mára ott tartunk, hogy az agrárterületek felén négy növény osztozik.

Csökken a vetésterület, és vetőmaghiány is várható két gabonafélénél

Tavaszi árpa esetében 100 ezer, zab tekintetében pedig 105 ezer forintos nettó tonnánkénti tájékoztató árat tett közzé a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. Piaci információk alapján tovább csökken a tavaszi kalászosok vetésterülete, ennek megfelelően visszaszorul a vetőmag-szaporítás is.

Szarvasmarha-takarmányt fejleszt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a szegedi egyetem

Tejelő szarvasmarháknak fejleszt takarmányt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) - tájékoztatta a cég az MTI-t.

A tíz legegészségesebb szénhidrátforrás- avagy mivel helyettesíthető a kenyér?

A megfelelő arányú szénhidrát bevitel elengedhetetlen a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz. Nehéz megtalálni az egyensúlyt az elhízáshoz vezető túlzott fogyasztás és a szervezet számára szintén káros szénhidrát-mentes étrend között. A következőkben tíz olyan szénhidrát forrást tárgyalunk, amely nemcsak energiával látja el a szervezetet, hanem más szempontok miatt is egészségesek.