Back to top

Nagyobb hírverést érdemelnének a hazai nemesítésű gabonafajták

Kalászos fajtabemutatót tartottak Hódmezővásárhelyen, a Hód-Mezőgazda Zrt. szervezésében, ahol a program résztvevői egyetértésben hangoztatták a fémzárolt vetőmagok használatának fontosságát, ahogyan azt is, hogy a magyar kalászos fajták tudatosabb népszerűsítésével elérhetnénk, hogy a külföldi vásárlók ne csak az áruk, hanem a minőségük miatt is ezeket válasszák.

„A magyarországi vetőmaghelyzet nem a legrózsásabb; az őszi kalászosoknál a megújulás aránya nagyon alacsony” – világított rá a problémára Antal Gábor, a kalászos fajtabemutatót szervező Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója, aki szerint sokkal többeknek kellene az alacsonyabb potenciálú, bizonytalan eredetű vetőmagok helyett fémzároltakat használni, hiszen ez nemcsak az eredményes gazdálkodás, hanem növényegészségügyi szempontok szerint is kulcskérdés.

Ezért állít elő az országos szinten is meghatározó vegyes gazdálkodású mezőgazdasági nagyüzem vetőmagokat, méghozzá európai viszonylatban is korszerű körülmények között.

 

A modern, nemzetközi színvonalat emelte ki Csontos Attila, a Júlia Malom ügyvezető igazgatója is az általa vezetett létesítményt ismeretve, amely 2005-ben épült Kunszállás határában, s amelyben három malom dolgozik egyszerre: kettő búzát – együttes teljesítményük 160 ezer tonna/év –, egy pedig durumbúzát őröl. Utóbbi fajta kapcsán a szakember elmondta, hogy mivel nagy divat lett mostanság, sokan termelik, azonban akadnak korlátai, amikkel érdemes tisztában lenni.

A durumbúzából ugyanis tésztaliszt lesz, ám mivel itthon többet termelünk belőle, mint amennyire belföldi felhasználásra szükséges, a fölösleget exportáljuk, azonban csakis a kiváló minőséget.

„A legnagyobb veszélyt erre a fajtára az esősebb aratások jelentik, ami a minőség romlásával jár együtt” – hívta fel a figyelmet Csontos Attila.

A Júlia Malom ügyvezető igazgatója ezt követően a hazai búzatermelés főbb számait ismertette: vetési területének nagysága itthon 1,1 millió hektár körül van, a termésátlag kapcsán pedig 5 millió tonna körüli mennyiség várható az idén, amiből a malomipar körülbelül 1,25 millió tonnát használ fel, 1 millió tonnából takarmány, 300 ezerből vetőmag lesz, s mintegy 2 millió tonnát exportálunk ebből a terményből.

Csontos Attila egyébként úgy véli, a magyar búzaexportnál nem használjuk ki az adottságainkat, hiszen nem azokat a paramétereket hangsúlyozzuk, amik megkülönböztetik a magyar fajtákat a többitől. Az egyik ilyen az acélosság – minél acélosabb a búza, annál nagyobb a vízfelvételi képessége –, amiből kiindulva elérhetnénk idővel, hogy ne csak az ára, hanem a minősége miatt is a magyar búzát válasszák a külföldiek. A szakember szerint az itthoni gazdáknak is ez a legjobb választás, hiszen az említett tulajdonságuk miatt, a korai magyar fajtákkal érhető el a legbiztonságosabb termelés.

A magyarországi kalászos gabonák országos termesztési adatairól Lukács József, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság igazgatója számolt be előadásában.

E szerint az őszi búza vetésterületei a legjelentősebbek – 1 millió hektár nagyságúak összesen –, népszerű az utóbbi években az őszi árpa – 230 ezer hektáron termeljük – és a tritikálé is, ugyanakkor folyamatosan csökken az őszi rozs (idén 27 ezer hektár), a tavaszi árpa (50 ezer hektár alá esett) és a zab (ez évben 35 ezer hektár) termőterületeinek mérete is.

A Nébih szakembere beszámolt vetőmagterületek 2002 és 2017 közötti alakulásáról. 2002-ben 161 hektáron állítottak elő Magyarországon vetőmagot, 2004-től csökkenés következett be, mostanra pedig a vetésterület 130 ezer hektárra bővült, ami tartható, nem utolsó sorban pedig elegendő lehet Lukács József szerint. Hasonló tendencia figyelhető meg a fémzárolás alakulása kapcsán is – emelkedés a 2004-es mélypont után az utóbbi években tapasztalható.

„Aki jó minőségű búzát akar eladni, annak ki kell választania a fajtát, aminek a hordozói a fémzárolt vetőmagok”

– egyértelműsítette Lukács József.

Ilyen, minőségi fajtákat ismertettek szortimentjükből az előadásokat követően a Hód-Mezőgazda Zrt. munkatársai is, köztük az „MV Kolo” őszi búzát, melyet a nagyüzemi kísérletek eredményeként be is mutattak egy, a Hódmezővásárhelytől néhány kilométerre fekvő táblában. A látogatók egész sora hallgatta az egyes fajtákról szóló ismertetőket, köztük Feczák Gábor, aki egy vetőmag-nemesítéssel és –szaporítással foglalkozó cég ügyvezetője. A szervezők nagy gondossággal bonyolítják le ezeket a fajtabemutatókat, így már évek óta visszatérő látogató vagyok – beszélt tapasztalatairól Feczák Gábor, aki egyébként Hódmezővásárhelyen s az attól nem messze lévő Algyőn gazdálkodik.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyarország keményen küzd a GMO ellen

Hazánk stratégiai kérdésként kezeli a mezőgazdaság GMO-mentes státuszának megőrzését, és az elsők között ismerte fel a génmegőrzés fontosságát.

Kamionban, vasúton és uszályban is szállítják a somogyi gabonát

Szeptember elején felgyorsult a somogyi gabonaexport: a szárazság miatt korábban lelassult a dunai hajózás, ám mostanra normalizálódott a helyzet. Eddig nagyjából hárommilliárd forint értékű termény várt elszállításra.

A jó magyar kenyér

„Adalékanyag felhasználása nélkül is lehet kiváló minőségű kenyeret sütni magyar búzából őrőlt lisztből”- szögezte le Lakatos Zoltán. A Hajdú Gabona Zrt. vezérigazgatója a Sumi Agro Hungary Kft. által Visegrádon szervezett XVIII. Kalászos Gabona Fórumon beszélt a hazai malomipar jelenéről és jövőjéről.

Jövőre is szívesen viszontlátná a kedvenc paradicsomfajtáját? Most fogjon róla magot!

Ismerős a helyzet? Az idén nagyon finom paradicsomot sikerült nevelni, vessünk hát belőle jövőre is. Elvileg nem nehéz feladat, néhány részlettel azonban nem árt tisztában lenni, nehogy csalódás legyen a vége.

„Őrült” egy menet volt - traktorral fogták a fiatalokat!

Sikerült rátenniük egy lapáttal a Hódmezőrület 3.0 szervezőinek: az AXIÁL Kft. idei mezőgépész-toborzó fesztiválja ugyanis az eddigieknél is több programot és gépet – a mezőgépek mellett autókat és motorokat – sorakoztatott fel. A látogatók, ahogy a régmúlt, úgy a modern kor darabjainak többségébe is bepattanhattak.

A Kárpát-medence kincsei

“Hagyomány, elkötelezettség és sok munka”- összegezte az alföldi gazda filozófiáját Gaál József. Kecskemét város alpolgármestere az Alföldi kenyér, szőlő és bor, a Kárpát-medence kincsei határon innen és túl címmel rendezett konferencia és kiállítás megnyitóján emlékeztette a hallgatóságot, a 650 éves település a homok közepén is tudott fejlődni.

A pék szakmával ismerkedtek az ovisok

Gyúrtak, dagasztottak és sütöttek. A toponári ovisok a helyi pékségbe látogattak el, hogy megnézzék hogyan készül a kenyér. Az intézményben különös figyelmet fordítanak a magyar néphagyományok, ünnepek megismerésére.

Lóval őrölnek Szarvason

Befejezték a Szarvasi Szárazmalom felújítását, az épületet múlt pénteken adták át amikor is két lovat bekötve, hónapok elteltével újra beindulhatott az őrlés.

Hogyan kerülheti el a sütőipar a krízist?

Az agrár- és élelmiszeripari ágazatok szereplői sajátos piaci problémákkal küzdenek, mégpedig e nemzetgazdasági ágak szerkezeti jellemzőiből is fakadóan. A tervezést elősegítendő, a NAK közreműködésével elkészült a sütőipari termékek költség- és jövedelemvizsgálatáról szóló tanulmány.

Csődben a német gazdák: az első adatok az aszálykárról

Legkevesebb hárommilliárd euró (966 milliárd forint) kár érte a német mezőgazdasági termelőket az utóbbi hónapok csapadékszegény időjárása miatt a betakarítás után készített első becslések szerint - írták hétfőn német lapok.