Back to top

Nagyobb hírverést érdemelnének a hazai nemesítésű gabonafajták

Kalászos fajtabemutatót tartottak Hódmezővásárhelyen, a Hód-Mezőgazda Zrt. szervezésében, ahol a program résztvevői egyetértésben hangoztatták a fémzárolt vetőmagok használatának fontosságát, ahogyan azt is, hogy a magyar kalászos fajták tudatosabb népszerűsítésével elérhetnénk, hogy a külföldi vásárlók ne csak az áruk, hanem a minőségük miatt is ezeket válasszák.

„A magyarországi vetőmaghelyzet nem a legrózsásabb; az őszi kalászosoknál a megújulás aránya nagyon alacsony” – világított rá a problémára Antal Gábor, a kalászos fajtabemutatót szervező Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója, aki szerint sokkal többeknek kellene az alacsonyabb potenciálú, bizonytalan eredetű vetőmagok helyett fémzároltakat használni, hiszen ez nemcsak az eredményes gazdálkodás, hanem növényegészségügyi szempontok szerint is kulcskérdés.

Ezért állít elő az országos szinten is meghatározó vegyes gazdálkodású mezőgazdasági nagyüzem vetőmagokat, méghozzá európai viszonylatban is korszerű körülmények között.

 

A modern, nemzetközi színvonalat emelte ki Csontos Attila, a Júlia Malom ügyvezető igazgatója is az általa vezetett létesítményt ismeretve, amely 2005-ben épült Kunszállás határában, s amelyben három malom dolgozik egyszerre: kettő búzát – együttes teljesítményük 160 ezer tonna/év –, egy pedig durumbúzát őröl. Utóbbi fajta kapcsán a szakember elmondta, hogy mivel nagy divat lett mostanság, sokan termelik, azonban akadnak korlátai, amikkel érdemes tisztában lenni.

A durumbúzából ugyanis tésztaliszt lesz, ám mivel itthon többet termelünk belőle, mint amennyire belföldi felhasználásra szükséges, a fölösleget exportáljuk, azonban csakis a kiváló minőséget.

„A legnagyobb veszélyt erre a fajtára az esősebb aratások jelentik, ami a minőség romlásával jár együtt” – hívta fel a figyelmet Csontos Attila.

A Júlia Malom ügyvezető igazgatója ezt követően a hazai búzatermelés főbb számait ismertette: vetési területének nagysága itthon 1,1 millió hektár körül van, a termésátlag kapcsán pedig 5 millió tonna körüli mennyiség várható az idén, amiből a malomipar körülbelül 1,25 millió tonnát használ fel, 1 millió tonnából takarmány, 300 ezerből vetőmag lesz, s mintegy 2 millió tonnát exportálunk ebből a terményből.

Csontos Attila egyébként úgy véli, a magyar búzaexportnál nem használjuk ki az adottságainkat, hiszen nem azokat a paramétereket hangsúlyozzuk, amik megkülönböztetik a magyar fajtákat a többitől. Az egyik ilyen az acélosság – minél acélosabb a búza, annál nagyobb a vízfelvételi képessége –, amiből kiindulva elérhetnénk idővel, hogy ne csak az ára, hanem a minősége miatt is a magyar búzát válasszák a külföldiek. A szakember szerint az itthoni gazdáknak is ez a legjobb választás, hiszen az említett tulajdonságuk miatt, a korai magyar fajtákkal érhető el a legbiztonságosabb termelés.

A magyarországi kalászos gabonák országos termesztési adatairól Lukács József, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság igazgatója számolt be előadásában.

E szerint az őszi búza vetésterületei a legjelentősebbek – 1 millió hektár nagyságúak összesen –, népszerű az utóbbi években az őszi árpa – 230 ezer hektáron termeljük – és a tritikálé is, ugyanakkor folyamatosan csökken az őszi rozs (idén 27 ezer hektár), a tavaszi árpa (50 ezer hektár alá esett) és a zab (ez évben 35 ezer hektár) termőterületeinek mérete is.

A Nébih szakembere beszámolt vetőmagterületek 2002 és 2017 közötti alakulásáról. 2002-ben 161 hektáron állítottak elő Magyarországon vetőmagot, 2004-től csökkenés következett be, mostanra pedig a vetésterület 130 ezer hektárra bővült, ami tartható, nem utolsó sorban pedig elegendő lehet Lukács József szerint. Hasonló tendencia figyelhető meg a fémzárolás alakulása kapcsán is – emelkedés a 2004-es mélypont után az utóbbi években tapasztalható.

„Aki jó minőségű búzát akar eladni, annak ki kell választania a fajtát, aminek a hordozói a fémzárolt vetőmagok”

– egyértelműsítette Lukács József.

Ilyen, minőségi fajtákat ismertettek szortimentjükből az előadásokat követően a Hód-Mezőgazda Zrt. munkatársai is, köztük az „MV Kolo” őszi búzát, melyet a nagyüzemi kísérletek eredményeként be is mutattak egy, a Hódmezővásárhelytől néhány kilométerre fekvő táblában. A látogatók egész sora hallgatta az egyes fajtákról szóló ismertetőket, köztük Feczák Gábor, aki egy vetőmag-nemesítéssel és –szaporítással foglalkozó cég ügyvezetője. A szervezők nagy gondossággal bonyolítják le ezeket a fajtabemutatókat, így már évek óta visszatérő látogató vagyok – beszélt tapasztalatairól Feczák Gábor, aki egyébként Hódmezővásárhelyen s az attól nem messze lévő Algyőn gazdálkodik.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyengébb forint, nagyobb bevétel

Az elmúlt hetekben több alkalommal is 330 forint felett járt az euró árfolyama. A nyaralni indulóknak ez nem jó hír, ám a gazdáknak akár pluszbevételt is hozhat az átváltási arány változása. Igaz-e ez - kérdeztük Vancsura Józseftől, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének tiszteletbeli elnökétől.

Tápióbicskén gyűjtötték a búzát a Magyarok kenyeréhez

Megyei búzagyűjtő napot tartottak a Pest megyei Tápióbicskén a Magyarok kenyere program keretében hazai és határokon túli magyar gyermekeket segítő szervezetek támogatására.

Szélsőséges időjárás tett be az orosz búzának

A tavalyinál jóval kevesebb lesz az idei orosz búzatermés az orosz mezőgazdasági minisztérium és az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) szerint is.

Aranyat ér idén a repce

A befejezéséhez közeledik a betakarítás Tolna megyében. A repcével már végeztek a termelők, az őszi búzából még a vetett terület egyharmadán áll lábon a gabona. A gazdálkodók tapasztalata szerint a mennyiség elmarad a tavalyitól, de a minőséggel elégedettek.

Nem sajnálják a búzát a rászorulóktól a gazdák

A Békés megyei gazdák idén is kitesznek magukért, csak Kondoroson eddig közel tíz tonna búzát ajánlottak fel.

Búza aratása Zalában: a hektáronkénti átlaghozam 4,8 tonna

Az őszi búza 12 százalékát aratták le, az 5 ezer hektáron termelt őszi árpa betakarítás pedig már befejeződött - közölte Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke.

Hétvégétől pihenhetnek a kombájnok

A végéhez közeledik az aratás Heves megye szántóin, a búzatermés néhol tizedével meghaladja a tavalyit. Bár korán munkába álltak a kombájnok, sok helyen hátráltatta a betakarítást a naponta hulló kevés csapadék.

A malomipar számára létszükség az ötforintos lisztáremelés

Az elmúlt évben jellemző árnál körülbelül 5 százalékkal kezdett magasabban a búza. A malomipar számára azonban szeptemberben lisztáremelésre lesz szükség – mondta a Lakatos Zoltán. A Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Az országos átlagnál jobb a búzatermés Tolnában

Az országos átlagot meghaladó termést takarítottak be eddig Tolna megyében őszi árpából, őszi búzából és repcéből, a búza minősége azonban elmarad a várttól - mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tolna megyei igazgatója az MTI-nek.

Aratóünnepek országszerte

Javában tart a betakarítás az országban, így itt az ideje feleleveníteni, hogyan is arattak elődeink. A kézi aratás hagyományait számos helyen aratóünnepeken mutatják be, ahol a kaszálás és cséplés mellett ízletes falatokat is kóstolhatnak az érdeklődők.