Back to top

Nagyobb hírverést érdemelnének a hazai nemesítésű gabonafajták

Kalászos fajtabemutatót tartottak Hódmezővásárhelyen, a Hód-Mezőgazda Zrt. szervezésében, ahol a program résztvevői egyetértésben hangoztatták a fémzárolt vetőmagok használatának fontosságát, ahogyan azt is, hogy a magyar kalászos fajták tudatosabb népszerűsítésével elérhetnénk, hogy a külföldi vásárlók ne csak az áruk, hanem a minőségük miatt is ezeket válasszák.

„A magyarországi vetőmaghelyzet nem a legrózsásabb; az őszi kalászosoknál a megújulás aránya nagyon alacsony” – világított rá a problémára Antal Gábor, a kalászos fajtabemutatót szervező Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója, aki szerint sokkal többeknek kellene az alacsonyabb potenciálú, bizonytalan eredetű vetőmagok helyett fémzároltakat használni, hiszen ez nemcsak az eredményes gazdálkodás, hanem növényegészségügyi szempontok szerint is kulcskérdés.

Ezért állít elő az országos szinten is meghatározó vegyes gazdálkodású mezőgazdasági nagyüzem vetőmagokat, méghozzá európai viszonylatban is korszerű körülmények között.

 

A modern, nemzetközi színvonalat emelte ki Csontos Attila, a Júlia Malom ügyvezető igazgatója is az általa vezetett létesítményt ismeretve, amely 2005-ben épült Kunszállás határában, s amelyben három malom dolgozik egyszerre: kettő búzát – együttes teljesítményük 160 ezer tonna/év –, egy pedig durumbúzát őröl. Utóbbi fajta kapcsán a szakember elmondta, hogy mivel nagy divat lett mostanság, sokan termelik, azonban akadnak korlátai, amikkel érdemes tisztában lenni.

A durumbúzából ugyanis tésztaliszt lesz, ám mivel itthon többet termelünk belőle, mint amennyire belföldi felhasználásra szükséges, a fölösleget exportáljuk, azonban csakis a kiváló minőséget.

„A legnagyobb veszélyt erre a fajtára az esősebb aratások jelentik, ami a minőség romlásával jár együtt” – hívta fel a figyelmet Csontos Attila.

A Júlia Malom ügyvezető igazgatója ezt követően a hazai búzatermelés főbb számait ismertette: vetési területének nagysága itthon 1,1 millió hektár körül van, a termésátlag kapcsán pedig 5 millió tonna körüli mennyiség várható az idén, amiből a malomipar körülbelül 1,25 millió tonnát használ fel, 1 millió tonnából takarmány, 300 ezerből vetőmag lesz, s mintegy 2 millió tonnát exportálunk ebből a terményből.

Csontos Attila egyébként úgy véli, a magyar búzaexportnál nem használjuk ki az adottságainkat, hiszen nem azokat a paramétereket hangsúlyozzuk, amik megkülönböztetik a magyar fajtákat a többitől. Az egyik ilyen az acélosság – minél acélosabb a búza, annál nagyobb a vízfelvételi képessége –, amiből kiindulva elérhetnénk idővel, hogy ne csak az ára, hanem a minősége miatt is a magyar búzát válasszák a külföldiek. A szakember szerint az itthoni gazdáknak is ez a legjobb választás, hiszen az említett tulajdonságuk miatt, a korai magyar fajtákkal érhető el a legbiztonságosabb termelés.

A magyarországi kalászos gabonák országos termesztési adatairól Lukács József, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság igazgatója számolt be előadásában.

E szerint az őszi búza vetésterületei a legjelentősebbek – 1 millió hektár nagyságúak összesen –, népszerű az utóbbi években az őszi árpa – 230 ezer hektáron termeljük – és a tritikálé is, ugyanakkor folyamatosan csökken az őszi rozs (idén 27 ezer hektár), a tavaszi árpa (50 ezer hektár alá esett) és a zab (ez évben 35 ezer hektár) termőterületeinek mérete is.

A Nébih szakembere beszámolt vetőmagterületek 2002 és 2017 közötti alakulásáról. 2002-ben 161 hektáron állítottak elő Magyarországon vetőmagot, 2004-től csökkenés következett be, mostanra pedig a vetésterület 130 ezer hektárra bővült, ami tartható, nem utolsó sorban pedig elegendő lehet Lukács József szerint. Hasonló tendencia figyelhető meg a fémzárolás alakulása kapcsán is – emelkedés a 2004-es mélypont után az utóbbi években tapasztalható.

„Aki jó minőségű búzát akar eladni, annak ki kell választania a fajtát, aminek a hordozói a fémzárolt vetőmagok”

– egyértelműsítette Lukács József.

Ilyen, minőségi fajtákat ismertettek szortimentjükből az előadásokat követően a Hód-Mezőgazda Zrt. munkatársai is, köztük az „MV Kolo” őszi búzát, melyet a nagyüzemi kísérletek eredményeként be is mutattak egy, a Hódmezővásárhelytől néhány kilométerre fekvő táblában. A látogatók egész sora hallgatta az egyes fajtákról szóló ismertetőket, köztük Feczák Gábor, aki egy vetőmag-nemesítéssel és –szaporítással foglalkozó cég ügyvezetője. A szervezők nagy gondossággal bonyolítják le ezeket a fajtabemutatókat, így már évek óta visszatérő látogató vagyok – beszélt tapasztalatairól Feczák Gábor, aki egyébként Hódmezővásárhelyen s az attól nem messze lévő Algyőn gazdálkodik.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiskert a téli ablakban

A mikrosalátához nem kell kert, csak egy világos ablakpárkányra van szükség. Egy tálcára némi földet, vagy kókuszrostot kell önteni, benedvesíteni, rászórni a magokat, nedvesen tartani, és egy hét múlva vághatjuk is a saját, vegyszermentes, friss minisalátákat, azaz a mikrozöldeket.

A magyar agrártermékek iránt is érdeklődik a kínai piac

A világ legnépesebb országa nyitott a magyar gabonafélék, az állati termékek és a bor importjára – hangzott el a Kínai Ipari és Kereskedelmi Szövetség delegációjával folytatott tárgyaláson Budapesten.

Ezért kell emelni a kenyér árát

Újabb áremelkedésre számíthatunk a sütőipari ágazatban, akár 20–30 százalékkal is emelkedhet a kenyérgabona ára év végéig. Így persze a kenyér is többe kerül majd a boltokban.

Fokozott iráni érdeklődés a magyar vetőmag és technológiák iránt

Iráni üzleti delegációval egyeztetett Farkas Sándor agrárminiszter helyettes. Az iráni fél évek óta kiemelt érdeklődést tanúsít nemcsak a hazai nyersanyagok, hanem a hazai szakértelem és technológiai berendezések iránt is, és immár konkretizált, több területre kiterjedő együttműködéseket tervez hazánkkal.

Jön a hideg, de marad az aszály

Az elmúlt hét eseménytelen, csendes őszi időjárása után a héten két hidegfront is érinti térségünket, de számottevő csapadék sajnos továbbra sem várható.

Magyar Vetőmag Szövetség: Összefogásban is példamutatók

Fennállása negyed századát ünnepelte a Magyar Vetőmag Szövetség. A ma 896 tagot számláló szervezet a teljes szakmát lefedi: a növénynemesítők, a szaporítók, a vetőmag-feldolgozók, a vetőmag-kereskedők ugyanúgy megtalálhatók benne, mint maguk a vetőmag-előállítók. Feldman Zsolt államtitkár is ki­­emelte, hogy hazánkban a vetőmagágazat az az ágazat, amelyik nemzetközileg is elismert.

Messze még a mezőgazdasági év vége

A régi népi hagyomány szerint Márton-napkor, azaz november 11-én lezárul a mezőgazdasági év, a földművelők nemcsak a Szent Mártont, hanem addig szinte látástól vakulásig tartó munkájuk befejezését is ünneplik. Idén azonban elhúzódnak a munkálatok – aminek tavasszal is meglesz a hatása, ez már most biztos.

Nagy István: javítani kell a termőképességet

Agrárfórumot szervezett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vas megyei Igazgatósága Vasszécsenyben, ahol átadták a 4. Vas megyei Búza Termelési Verseny díjait is. Nagy István agrárminiszter előadásában kifejtette, hogy a hozamok javítása érdekében a korszerű technológiákon és genetikákon túl a talaj termőképességének fokozása alapvető feladat.

Dunai hajózás: a szállítók és a termelők is megszenvedik az aszályt

Frissített logisztikai versenyképességi csomagot tesz le hamarosan a kormány asztalára a szakma több meghatározó szervezete. Ezek egyike, az MLSZKSZ nulláról induló, komplex, szakértők bevonásával történő vizsgálatot sürget a Duna vízállásának befolyásolása érdekében, a szélsőséges vízszint miatti károk ugyanis egyre nagyobbak.

A kukoricatermelés kilátásai

A kukorica és a búza globális vetésterülete korlátokba ütközik, ezért az előttünk álló évtizedben előreláthatóan alig változik, ráadásul az OECD és a FAO prognózisai, más műhelyek elemzésével összhangban azt mutatják, hogy a hozamnövekedés intenzitása a gabonafélék esetében gyengül. Az elmúlt évtizedekben elsősorban azokban a fejlődő régiókban növekedett a hozamuk, ahol jelentős gazdasági reformok zajlottak.