Back to top

Új növényfajt fedeztek fel a Tisza mellett

Új növényfajjal bővült Magyarország növényfajainak listája, melyet Mesterházy Attila botanikus fedezett fel a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet (a Tisza és Takta közötti mocsaras terület) „Bőgő-lapos” nevű területén. A növény már 2017 tavaszán előkerült, és idén májusban Zdnenk Kaplan, a cseh békaszőlő specialista segítségével pontosan meg is határozták.

A még magyar névvel nem rendelkező Potamogeton sarmaticus a békaszőlőfélék (Potamogetonaceae) családjába tartozó vízi növény, melynek előfordulási adatai tudomásunk szerint eddig csak hazánktól keletre, Kelet-Ukrajnából, Dél-Oroszországból és Kazahsztánból vannak. A faj ezen szűk elterjedési területén is ritka, az IUCN Vörös Listájára is felkerült. ű

Hazánkba kerülésének legvalószínűbb oka a madarak ürülékével való bekerülés tekinthető.

A sztyepprégióban eddig ismert élőhelyein főként a nagy kiterjedésű, időszakos mocsarakban, a helyileg „liman-nak” nevezett élőhelyeken fordul elő. Ezek a vizes élőhelyek nyaranta kiszáradnak, így a P. sarmaticus viszonylag korán virágzik, illetve érlel termést.

A most felfedezett békaszőlő-faj, a Potamogeton sarmaticus
A most felfedezett békaszőlő-faj, a Potamogeton sarmaticus
Fotó: Soós Gábor

A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetben található termőhelyi viszonyok is hasonlóak, ugyanis a „Bőgő-lapos” egy övzátonyokkal tarkított terület, melyen az övzátonyok közti sarlólaposokban megmaradó, s a nyár folyamán kiszáradó víz nyújt a faj számára kedvező feltételeket.

Ezek a termőhelyek nyaranta gyorsabban száradnak ki, mint a keletebbre található élőhelyeken, ezért kevésbé megfelelőek a növény számára. Ez onnan is látszik, hogy a megfigyelések alapján a faj sokszor nem is érlel termést nálunk.

Egyébként a tiszta, tápanyagszegény vizeket kedveli, az eutrofizációra (a vizek tápanyag-feldúsulására, feltöltődésére) érzékeny.

A Potamogeton sarmaticus a sekély, 20-50 cm-es víz alatt a talajban gyökerezik, 5-10 cm hosszúságú tojásdad levelei pedig a víz felszínén lebegnek. A levelek színe élénk, világoszöld, erezetük párhuzamos. Sokszor találni meg a növényt a vízzel már nem borított, de még nedves talajfelszínen is. Hasonló megjelenésű faj a színes békaszőlő (Potamogeton coloratus), azonban termései kisebbek, s rövid nyélen elhelyezkedő levelei ép szélűek, míg a P. sarmaticus levelei ülők és aprón fogazottak. Továbbá ez a faj elsősorban meszes, tisztavizű forráságakban, patakokban fordul elő. Másik faj, amivel összetéveszthető, a fűlevelű békaszőlő, melyet karcsú, szálas víz alatti levelei alapján különböztethetünk meg.

Így hát a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet, s ezáltal hazánk is újabb növényfajjal büszkélkedhet. A Potamogeton sarmaticus előkerülése ismét jól rávilágított arra, hogy még mindig van felfedeznivaló hazánk területén, így érdemes tovább kutatni a faj hazai elterjedésének vizsgálata céljából.
Forrás: 
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A termeszek, mint az esőerdő megmentői

Ugyan hazánkban nem élnek, de valószínűleg mindenki hallott már arról, mekkora kárt képesek okozni a termeszek a fából készült tárgyakban. Ebből arra következtethetnénk, hogy az erdőben a jelenlétük a fáknak inkább gond, sem mint segítség. Azonban úgy tűnik, mégiscsak hasznosak ezek a rovarok az erdőnek.

Tavasztól hatékonyabb lesz a Balatonon az iszapeltávolítás

Tavasszal munkába állhat a Balatonon az az új technológiával dolgozó, mobil lágyiszap-eltávolító és -víztelenítő berendezés, amelyet több mint két év alatt fejlesztett ki a Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt. az unió 180 millió forintos támogatásával, összesen mintegy 350 millió forint ráfordítással - közölte a cég vezérigazgatója az MTI-vel.

Végig megőrizte vezető pozícióját a szavazáson az év vadvirága

A beérkezett szavazatok alapján az év vadvirága 2019-ben a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum). A szavazatok 47 százalékával maga mögé utasította a tündérfátyolt (32 százalék) és a macskaherét (21 százalék) is.

Agrárterületek madártani jelentősége

A kukoricatermesztés évek óta növekvő tendenciát mutat világszerte. Például míg Németországban 2005-ben csupán 1,7 millió hektáron termesztettek kukoricát, addig 2014-ben már 2,6 millió hektárt tett ki e növényi kultúra részesedése, ami az ország teljes területének 7,2 százalékának felel meg. A jövőben várható termőterület-növekedés és az intenzív művelés drasztikus hatással lehet madárvilágra.

Misztikumokkal övezett az idei év kétéltűje

Hűvös erdeink egzotikus küllemű kétéltűjét, a foltos szalamandrát választotta a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az év kétéltűjének 2019-ben. A látványos színezetű állathoz kötődő számtalan mendemonda rengeteg példány vesztét okozta. De mi a valóság?

Pacsmagol az Év Emlőse

A Vadonleső facebook oldalán jelentették be a hírt, hogy megvan az év emlőse. Az idei év "nyertese" a titokzatos eurázsiai hiúz lett.

A vállalatok több mint 70%-a ismeri a fenntartható fejlődési célokat

A PwC tanulmánya szerint a szervezetek közel háromnegyede (72%-a) tesz említést a fenntartható fejlődési célokról az éves vállalati vagy fenntarthatósági jelentésében, ami az elmúlt évhez képest 10%-os növekedést jelent.

Már akár 20 évre is kaphatnak a gazdák vízjogi üzemeltetési engedélyt az öntözésre

Az év elején megváltozott vízügyi szabályozás szerint a korábbi 5 év helyett immár akár 20 évre is kaphat vízjogi engedélyt az öntözni kívánó gazdálkodó.

„Magyar nyulakkal” népesítik be a háromszéki vadászterületeket

Mintegy száz, Magyarországon befogott vadnyulat telepített a háromszéki vadászterületekre a Kovászna megyei Halász-Vadász Egyesület, számolt be László Béla.

Egy kis tollas a messzi északról: a hósármány

A hósármány körülbelül sordély nagyságú, viszonylag hosszúszárnyú madár. A nászruhás hím feje, nyaka és egész alsóteste hófehér, háta fekete. Válltollai fehérek, kézevezői és karevezői részben szintén fehérek. Középső faroktollai feketék, a szélsők fehérek a végükön fekete szalaggal.