Back to top

Új növényfajt fedeztek fel a Tisza mellett

Új növényfajjal bővült Magyarország növényfajainak listája, melyet Mesterházy Attila botanikus fedezett fel a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet (a Tisza és Takta közötti mocsaras terület) „Bőgő-lapos” nevű területén. A növény már 2017 tavaszán előkerült, és idén májusban Zdnenk Kaplan, a cseh békaszőlő specialista segítségével pontosan meg is határozták.

A még magyar névvel nem rendelkező Potamogeton sarmaticus a békaszőlőfélék (Potamogetonaceae) családjába tartozó vízi növény, melynek előfordulási adatai tudomásunk szerint eddig csak hazánktól keletre, Kelet-Ukrajnából, Dél-Oroszországból és Kazahsztánból vannak. A faj ezen szűk elterjedési területén is ritka, az IUCN Vörös Listájára is felkerült. ű

Hazánkba kerülésének legvalószínűbb oka a madarak ürülékével való bekerülés tekinthető.

A sztyepprégióban eddig ismert élőhelyein főként a nagy kiterjedésű, időszakos mocsarakban, a helyileg „liman-nak” nevezett élőhelyeken fordul elő. Ezek a vizes élőhelyek nyaranta kiszáradnak, így a P. sarmaticus viszonylag korán virágzik, illetve érlel termést.

A most felfedezett békaszőlő-faj, a Potamogeton sarmaticus
A most felfedezett békaszőlő-faj, a Potamogeton sarmaticus
Fotó: Soós Gábor

A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetben található termőhelyi viszonyok is hasonlóak, ugyanis a „Bőgő-lapos” egy övzátonyokkal tarkított terület, melyen az övzátonyok közti sarlólaposokban megmaradó, s a nyár folyamán kiszáradó víz nyújt a faj számára kedvező feltételeket.

Ezek a termőhelyek nyaranta gyorsabban száradnak ki, mint a keletebbre található élőhelyeken, ezért kevésbé megfelelőek a növény számára. Ez onnan is látszik, hogy a megfigyelések alapján a faj sokszor nem is érlel termést nálunk.

Egyébként a tiszta, tápanyagszegény vizeket kedveli, az eutrofizációra (a vizek tápanyag-feldúsulására, feltöltődésére) érzékeny.

A Potamogeton sarmaticus a sekély, 20-50 cm-es víz alatt a talajban gyökerezik, 5-10 cm hosszúságú tojásdad levelei pedig a víz felszínén lebegnek. A levelek színe élénk, világoszöld, erezetük párhuzamos. Sokszor találni meg a növényt a vízzel már nem borított, de még nedves talajfelszínen is. Hasonló megjelenésű faj a színes békaszőlő (Potamogeton coloratus), azonban termései kisebbek, s rövid nyélen elhelyezkedő levelei ép szélűek, míg a P. sarmaticus levelei ülők és aprón fogazottak. Továbbá ez a faj elsősorban meszes, tisztavizű forráságakban, patakokban fordul elő. Másik faj, amivel összetéveszthető, a fűlevelű békaszőlő, melyet karcsú, szálas víz alatti levelei alapján különböztethetünk meg.

Így hát a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet, s ezáltal hazánk is újabb növényfajjal büszkélkedhet. A Potamogeton sarmaticus előkerülése ismét jól rávilágított arra, hogy még mindig van felfedeznivaló hazánk területén, így érdemes tovább kutatni a faj hazai elterjedésének vizsgálata céljából.
Forrás: 
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A nyulak is szenvednek a melegtől - és romlanak a szaporasági mutatók

Az utóbbi időben a híradásokban és szakmai körökben egyre gyakrabban esik szó a globális felmelegedésről és ennek hatásairól. A mezőgazdaságon belül a növénytermesztést sújtja legjobban az időjárás kiszámíthatatlan változása. Az állattenyésztés elszenvedője, de részben felelőse is a klímaváltozásnak.

Az nem elég, ha ember van az állat mellett

A védett gyepet, a védelemre szoruló, majdnem kipusztult cikta juhok tartják karban a Nagydorog melletti Szenespusztán. Az állomány ma már szépen gyarapodik.

A természet megóvása csak közös összefogással lehetséges

Hazánk természeti öröksége, nemzeti kincs, amit közösen kell megóvnunk - jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület megalapításának 60. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen.

Lehalásszák a hortobágyi halastavakat

Megkezdődött az idei őszi lehalászás a hortobágyi halastavakon - közölte a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. vezérigazgatója kedden az MTI-vel.

A gemenci sztárpár

Televíziók, hírportálok, újságok – köztük lapunk is – foglalkoznak hónapról hónapra Tóbiás és Sára magánéletével. Talán nincs is az országban olyan médiafogyasztó, aki ne hallott volna a híres gemenci feketególyapár életének egy-egy szívmelengető vagy éppen fájdalmas eseményéről.

Rekord alacsony a Duna: az iszap fogságába estek a kishajók Neszmélynél

Komáromtól Esztergomig régen nem látott alacsony vízállást mérnek a Dunán. A szakemberek véleménye szerint pedig ez még nem is a „mélypont”, hiszen az elkövetkező napokban legalább húsz-harminc centis további apadás várható.

Nagy átalakítást sürgetnek a klímaváltozás elleni harcban

A növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény flexitáriánus étrendre való áttérés, az élelmiszerhulladék felére csökkentése, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztése a három kulcslépés, hogy az emberiség fenntartható jövőt építsen ki magának 2050-re.

A Debreceni Nagyerdő védetté nyilvánítására emlékeztek

79 éve, 1939. október 10-én nyilvánították védetté a Debreceni Nagyerdő észak-keleti sarkának egy harminchektáros tölgyesét. A magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként jegyezték be ezt a területet és alább még öt kisebb darabot.

Együttélési kisokos az emberért és a medvéért

Az utóbbi időkben gyakoribbá váltak a medveészlelések hazánk területén. Bár ez alapvetően jót jelent, mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a közvetlen találkozásokat, és néhány apró praktikával minimalizáljuk a konfliktusokat az együttélés érdekében. A WWF Magyarország ezért egy szórakoztató infografika-sorozatot indít, amelyből mindannyian tanulhatunk.

Spontán jelent meg a poloskák ellensége

Az ázsiai márványpoloska az amerikai gyümölcsösökben is rengeteg kárt okoz. Mivel ott is inváziós fajnak számít, nincs természetes ellensége. A tudósok ezért eredeti otthonából, Ázsiából próbáltak behozni egy apró darázs-fajt, mely felveheti a versenyt a bűzös rovarral.