Back to top

ASP-ügy: ajánlati ár segítheti az állattartókat

Az afrikai sertéspestis vállalati és piaci szinten is gondot okoz. A krízismenedzsmenti szabályok betartásával és a NAK munkacsoportja által kialakítandó ajánlati árral ezeket kezelni lehet.

Az afrikai sertéspestis (ASP) nem csak vállalati, hanem piaci szinten is gond. Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese jelezte, a kamara piaci ügyekbe nem avatkozhat bele, viszont az eddigi kamarai feladatokon túl a termelők, a feldolgozók és a kereskedők, azaz a sertéságazat valamennyi résztvevőjének kérésének eleget téve a piaci folyamatok alakulását igyekszik segíteni – írja a nak.hu.

Mint mondta, ennek részeként a kamarán belül megalakult – az öt-öt legnagyobb sertéstartó és -feldolgozó cég, illetve szervezet képviselőit tömörítő – munkacsoport fő feladata:

A meghatározó európai országok piacainak mozgását figyelembe véve, a hazai élősertések átvételére vonatkozó ajánlati árat alakítson ki.

Mivel a Gazdasági Versenyhivatal nem emelt kifogást ez ellen, Papp Gergely szerint várhatóan 2-3 héten belül állhat elő a munkacsoport az első nyilvános javaslatával. Ezeket pedig az érintettek akár bele is foglalhatják szerződéseikbe. Mint mondta, a cél az, hogy a kamara az ASP okozta helyzetben ezzel is jobb túlélési esélyt teremtsen valamennyi szereplő számára.

Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora szerint az elmúlt években több konferencia is elemezte az ASP járványtanát, virológiáját, kórbonctanát, a lehetséges járványügyi intézkedéseket, sőt a ragályfogó, ragályterjesztő tárgyakat és más tényezőket is. A nagy figyelem indokolt, elvégre a közel 200 ezer hazai koca – köztük a nagyjából 150 ezer nagyüzemi körülmények között tartott állat –, és az a mintegy 280 ezer ember, akinek a sertéságazat – a sertéstartáson, a takarmány- és beszállító-iparon, valamint a magyarországi élelmiszer-feldolgozóiparon keresztül – munkát ad.

"Kiemelten fontos, hogy megfelelő információhoz juttassuk Magyarország meghatározó ágazati döntéshozóit."

- A sertéstartókat és feldolgozókat, intézetvezetőket és állatorvosokat informálni kell, hogy ne féljenek attól, ami a várt módon és elkerülhetetlenül megjelent az országban, hanem közösen kezdjük el a józan védekezést e betegség ellen – mondta a rektor.

Forrás: 
nak.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jobb, ha a tehén nappal ellik

Egy amerikai- kanadai tanulmány szerint a tehenek nagyobb eséllyel ellenek napközben, ha a nap végén jutnak hozzá a takarmányadagjuk nagy részéhez. A napközbeni ellések számának emelkedése nagyban megkönnyítené a gazdák életét.

Szójabab – Az amerikai kapcsolat

Európa első számú szójabab-beszállítója az Egyesült Államok: 121 százalékkal, vagyis több mint duplájára nőtt az uniós import 2018 júliusa és 2019 áprilisa között az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Európai Bizottság frissen közzétett adataiból.

Hódmezővásárhely: az államtitkár együttműködést ígért

Megújult épületben, új infrastruktúrával körülvéve várta a már hagyományos díjátadóra a 26. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok szervezői csapata az érintett cégeket és újságírókat. A kiállítás idén az OMÉK társrendezvénye is.

Ha hangos a kolomp...

Egy müncheni bíróság elutasította egy bosszús házaspár keresetét, amit a szomszéd hangos tehénkolompjai miatt nyújtottak be. A Münchenhez közeli Holzkirchenben lakó házaspár első keresetét 2015-ben nyújtotta be és a minap elutasított legutolsó próbálkozás ellenére is a fellebbezést tervezik.

Peszticidek szennyezik Európa folyóvizeit

Az Európa folyóin és csatornáin végzett tesztek száznál több peszticidet mutattak ki, melyek között 24 olyan szer is volt, amely nem engedélyezett az EU-ban történő felhasználásra. A vizsgálat során 10 ország 29 folyójából vett mintákban 21 állatgyógyászati készítményt is találtak.

Gazdaság, génbank és gyakorlati helyszín egy helyen

A magyar mezőgazdaságnak szinte nincs olyan ágazata, amelyet a Georgikon Tanüzemben nem művelnek. Amellett, hogy termelnek, gazdálkodnak, génbankként és az egyetem hallgatóinak gyakorlati képzésének helyszíneként működnek, szakmai kísérleteikkel a környékbeli gazdákat is segítik.

Küszködnek az ír húsmarha termelők a Brexit miatt

A Brexit miatt kialakult nehéz gazdasági helyzet szenvedő alanyai, többek között az ír húshasznú szarvasmarhát tartó gazdák. Az Ír Szarvasmarha- és Juhtermelők Szövetség elnöke szerint az ír húsmarha ágazatnak mentőcsomagra van szüksége Brüsszeltől.

Egyre több japán daru Európában

A daru a magyar nép egyik legkedvesebb madara volt sokáig, s úgy tűnik, visszanyeri régi pozícióját, hiszen ezrek és ezrek zarándokolnak el évente a Hortobágyra, hogy a daruvonulást lássák. Sokunk szívét megmelengette a hír, hogy hosszú évtizedek után újra fészkelnek nálunk is ezek a kecses tollasok.

Nem magányra termett az ékfarkú amandina

Az ékfarkú amandina az egyik leggyakoribb díszpinty, melyet hazánkban is tartanak, tenyésztenek. Akik gondoztak már otthonukban zebrapintyet vagy japáni sirálykát, bátran vállalkozhatnak e színpompás kis tollasok beszerzésére. Egyesek az ékfarkú mellett nyársfarkú amandinának is nevezik, de a madarászok a német neve után egyszerűen spitznek hívják.

A kereskedelmi háború helyett az ASP tesz be a szójának

A Kína és az Amerikai Egyesült Államok között zajló kereskedelmi háborúban veszíteni látszott a szója. Azonban úgy tűnik, ennél sokkal nagyobb veszély les rá: a Kínában tomboló afrikai sertéspestis járvány következtében visszaesik a kereslet, így lesz miért aggódniuk az amerikai gazdáknak.