Back to top

Éhen halhatnak az európai fák a környezetszennyezéstől

A fák életéhez nélkülözhetetlen szimbióta gombák pusztulásával Európa fái gyakorlatilag éhen halnak - figyelmeztetnek a tudósok.

Ezek a gombák a fák gyökerein élnek, vízzel és ásványi anyagokkal látják el azokat. Éppen ezért ha fontos, hogy milyen állapotban vannak erdeink, a talajfelszín alá is be kell néznünk - mondta Dr. Martin Bidartondo a BBC-nek. Martin a londoni Imperial College természettudományos tanszékénél és a kewi Királyi Botanikus Kerteknél (Royal Botanic Gardens, Kew) dolgozik.

"Muszáj a föld alá néznünk és megérteni, hogyan táplálják a gombák a fákat."

Az egyes fajok által formált gombatestekből tudjuk, hogy évtizedekig és képesek életben maradni a felszín alatt, és több négyzetméternyi területet is benőnek.

Ezek a gombák mikorrhiza fonalakkal kapcsolódnak a fákhoz, és a kész tápanyagért cserébe olyan talajból felvett ásványi anyagokat szolgáltatnak, mint a nitrogén, foszfor és a kálium.

A kutatás 13 ezer minta 40 ezer gyökerét vizsgálta meg, melyeket 137 különböző erdőből gyűjtöttek Európában, 10 éven keresztül.

Szimbióta gombafonalak tölgyfa gyökerén
Szimbióta gombafonalak tölgyfa gyökerén
Fotó: Laura M Suz

Az eredményeik alapján a helyi levegő és talaj minősége erősen befolyásolta a mikorrhizákat.

A fáknak szükségük van a gombák által szolgáltatott ásványi anyagokra és vízre. Ezért ha a szennyezések hatással vannak a gombákra, akkora az hatással van a fák egészségére és növekedésére is.

A fák alultápláltságának jelei már megmutatkoznak egész Európában elszíneződött, vagy hiányzó levelek formájában.

"A tanulmány egyik legfontosabb felfedezése, hogy az Európában megállapított szennyezési határétékek túl magasak" - mondta Bidartondo.

"Észak Amerikában jóval alacsonyabbak, és most már bizonyítékunk van rá, hogy Európában is hasonló határértékeknek kellene lenni. Például az európai nitrogén határértéket felére kéne csökkenteni. Az európai fák nem tűrik jobban a szennyezést, mint az észak-amerikaiak - csupán a szimbióta gombáik szenvednek jobban."

A tanulmányban bükk, tölgy, és fenyőerdőket is vizsgáltak Európa szerte.

A fő probléma az, hogy a gombafélék kevés figyelmet kapnak a természetvédelmi irányelvekben, így nehéz megállapítani, hogy melyik fajaik ritkák, vagy vannak visszaszorulóban.

Forrás: 
bbc.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nyitva a pálya

A Magyar Díszkertészek Szövetségének elnökét az elmúlt év értékelésére kértük. Orlóci László beszélt a szakmaközi szervezetről, az ágazat lehetőségeiről, szakképzésről, innovációról, generációváltásról és az új kilátásokról.

Mindennap a bazaltutcán

Tóth Péter csöndes, akár az erdő, amelyben élete nagyobbik részét tölti. Tíz éve már, hogy az erdőben, gyönyörű környezetben, Zalaszántón a Paperdei Erdészházban lakik, és 24 órás erdészként él. Az idei megmérettetésen ő bizonyult a szakma legjobbjának, s 2018-ban elnyerte az Év erdésze díjat.

Mégsem halt ki az indonéziai óriásméh - videóval!

Újra felbukkant a világ legnagyobb, kihaltnak vélt méhfaja Indonéziában - írja a The Guardinan online kiadása. A hüvelyujjnyi hosszúságú, szarvasbogár-állkapcsú, a háziméhnél négyszer nagyobb óriásméhet (Megachile pluto) utoljára 38 éve látták, ezért félő volt, hogy kihalt, ám az indonéziai Észak-Maluku tartományban újra felbukkant egy példány.

Repülő ékszerek

Gyönyörű színezetű tollazata kétségkívül a természet egyik remekműve. Hátoldala csillogó smaragdzöld és kék színben ragyog, torka és tarkófoltja fehér, a feje és testének alsó része pedig sárgásbarna. A jégmadár fenséges megjelenése más fajokkal összetéveszthetetlen, így bár ritkán kerül szemünk elé, könnyen azonosítható.

Ismeretlen betegség tizedeli a bükkfákat

Egyelőre nem tudni, milyen kórokozó pusztítja a bükkfákat az Amerikai Egyesült Államok illetve Kanada területén. Aggodalomra ad okot, hogy a betegséget az európai bükkből (Fagus sylvatica) is kimutatták.

Mogyorós pele – nem mogyorón él

Hazánkban három pelefaj él, melyek közül a mogyorós pele 7-9 centiméteres testhosszával és 6-7 centiméteres farkhosszával a legkisebbnek számít. Elnevezése minden bizonnyal a német fajnévből ered. Ám az utóbbi évek vizsgálatai egyértelműen bebizonyították, hogy a nálunk élő példányok nem a mogyoróra alapozzák takarmánybázisukat.

Elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon

Drasztikusan elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, a szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ekkora a számuk.

Ki húzza a Mikulás szánját a jövőben?- Komoly veszélyben a sarkvidéki rénszarvas

Az éghajlatváltozás következtében nemcsak a jegesmedve, hanem a sarkvidéki rénszarvas populáció is kihívásokkal néz szembe. A lappföldi rénszarvasoknak a klímaváltozás miatt kevesebb élelemmel kell beérniük. A tudósok aggódnak amiatt, hogy az időjárás változás negatív hatásai már most, közvetlenül érvényesülnek az állatokon. 

A hétvégén már jár a szilvásváradi kisvasút

Ragyogóan napos hétvége elé nézhetünk. Éled a természet, itt-ott már madárcsicsergést is hallhatunk. Az időjárás előrejelzés szerint az éjszakai fagyok már elkerülnek minket, de persze a hideg völgyekben, északi oldalakon még erre is számíthatunk. Az erdei túrázáshoz tökéletes idő biztos sok embert kicsalogat az erdőbe, ahol jellemzően saras ösvényekre kell készülni.

Kína és India zöldíti a bolygónkat

A világ két legnagyobb szennyezője, Kína és India segíti a bolygó zöldülését is egy jelentés szerint – legalábbis egyelőre. Ez a hatás főleg abban gyökerezik, hogy Kínában igen ambiciózus faültetési kampány zajlik, illetve mindkét országban igen intenzív a mezőgazdasági termelés.