Back to top

Kiderül, valóban más minőségű élelmiszer kerül-e hazánkba

A Keleten és Nyugaton is forgalmazott termékek eltérő összetétele eddig nem volt bizonyítható, most az unió indít sorozatvizsgálatot. Győrben fognak bevásárolni a jövő héten az Európai Bizottság kettős minőségű élelmiszereket vizsgáló szakértői.

Közép- és kelet-európai országok egy csoportjának kérésére az Európai Bizottság tavaly kezdte el vizsgálni, hogy bizonyos élelmiszerek valóban silányabb minőségben kaphatók-e a kontinens keleti felén, mint a nyugatin - írja a Népszava. Ha az elemzések során beigazolódik a gyanú, akkor a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató cégeket példásan megbüntethetik.

Hogy pontosan mit fognak a kosárba tenni a szakemberek, azt nem árulták el; csak annyit mondtak, hogy alkoholos és alkoholmentes italokat, mirelit termékeket, valamint édességet.

A magyarországi árukat osztrák és németországi boltokban beszerzett, azonos termékekkel fogják összevetni.

A Brüsszeltől 100 kilométerre fekvő Geel városában működő intézményben dolgozó kutatók és szakemberek a közösségi intézményeknek és a tagállamoknak nyújtanak tudományos támogatást az élelmiszerbiztonsággal, egészségüggyel, nukleáris biztonsággal kapcsolatos jogszabályok kidolgozásához, illetve végrehajtásához.

Tavaly óta feladatuk a kettős minőségű élelmiszerek problémájának a feltárása is. Már elkészítették az azonos márkájú és csomagolású termékek összetevőinek és állagának, aromájának összehasonlíthatóságát lehetővé tevő módszertant, amire támaszkodva hamarosan megkezdik a több tagországra kiterjedő tesztelések megszervezését. Eredmény az év végére várható.

Mi alapján döntenek?

Franz Ulberth csoportvezető szerint a minőségi különbséget általában nehéz megállapítani, hiszen sok függ az egyéni ízléstől, elvárástól, érzékeléstől. A panaszosok által eddig bemutatott bizonyítékok sem állták ki a hitelesség próbáját, mivel eltérő mintavételi, tesztelési előírásokat követtek, és a kapott adatokat sem értelmezték egységesen. Az uniós kutatóközpont geeli részlegében ezért először egy módszertani útmutatót készítettek, amelynek alapján most már el lehet végezni a termékek összehasonlító tesztelését, majd az eredmények megbízható összevetését.

A vizsgálandó élelmiszerek listáját az érintett országok hatóságai állítják össze, és a vizsgálatokat is ők fogják elvégezni a közösség pénzügyi támogatásával.

Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalra (Nébih) vár ez a feladat. Előtte azonban az EU kutatóközpontjának korszerű berendezésekkel felszerelt geeli részlegében kipróbálják a Győrben és másutt vásárolt termékeken, hogy mennyire megbízhatóan működik a módszer.

A geeli laboratóriumokban hosszú ideje fejlesztenek és állítanak elő hitelesített összetételű vizsgálati anyagokat laboratóriumi mérésekhez, többek között élelmiszerek teszteléséhez. „Európa egyetlen országában sincs ekkora kapacitással bíró és hasonló feladatokat ellátó laboratórium” – mondja Hakam Emteborg csoportvezető, miközben a munkatársa épp bekészít egy halszeletet a centrifugába vizsgálati célokból.

A kutatórészlegben behatóan elemzik azokat a csomagolóanyagokat is, amelyek valamilyen módon érintkeznek az élelmiszerekkel.

A műanyag palackok veszélyességéről már nem kell meggyőzni a közvéleményt, de a laborlátogatáson kiderült, hogy nemcsak a nagy mennyiségben fogyasztott alkohol, hanem például az itallal érintkező kristálypohár is ártalmas lehet az egészségre. Az Európai Unióban egyelőre nem követelmény a csomagolóanyagok vagy főzőedények egészségbiztonsági felcímkézése, ez azonban változhat a közeljövőben, nem utolsó sorban a Geelben folyó tudományos vizsgálatok eredményeként.

Az élelmiszerekkel kapcsolatban elkövetett csalások évi 8-12 milliárd euróval rövidítik meg az uniós termelőket és forgalmazókat.

A csalók egyik kedvence a bor, amit előszeretettel vizeznek vagy cukroznak. A megtévesztés leleplezésében élen járnak az EU egyetlen bor-adatbankját kezelő kutatórészleg szakértői. A geeli laboratóriumban őrzött borminták alapján bármely termelő vagy forgalmazó megállapíthatja, hogy a boltokban kapható nedű valóban onnan származik-e, ami a címkéjén olvasható, illetve hogy a gyanúsan híg vagy édes borba szabálytalanul „belenyúltak-e”. A kutatók csak a kémcsövek tartalmát vizsgálják, érzékszervi ellenőrzés nincs.

Forrás: 
nepszava.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Iszonyatos pazarlás: a zöldség és gyümölcs 30 százaléka végzi a kukában

Az Európai Unió polgárai évente több mint 17 milliárd kilogramm friss gyümölcsöt és zöldséget dobnak ki. Ez fejenként 35,3 kilogrammot jelent, amelyből 14,2 kilogramm kidobása elkerülhető lenne, 21,4 kilogrammé azonban elkerülhetetlen - derítette ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának kutatása.

Ínyencek figyelem: hétvégén nyílik a Magyar Ízek Utcája

A Magyar Ízek Utcájában, a Szent István-napi ünnepségekhez kapcsolódó gasztronómiai programon a Kárpát-medence jellegzetes ételei mellett meg lehet majd kóstolni Magyarország születésnapi tortáját, valamint a Szent István-napi kenyérverseny győztes cipóit is augusztus 18. és 20. között - hangzott el az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában.

Talán nem is divathóbort a gluténmentes diéta?

Egyre többen választják a gluténmentes diétát, köztük olyanok is, akiknek semmilyen orvosilag igazolható érzékenysége nincs a rettegett gabonafehérjére. De hogy vált egy évezredek óta fogyasztott élelmiszer közellenséggé?

A buborék dicsérete

A napsütéses órák számával párhuzamosan nő a buborékláz, ahol életérzés, divat és szomjúság együtt diktál. Most nem a sört vesszük elő, a fröccs is a hétköznapok italává vált, beszéljünk inkább a boralapú széndioxidos italokról. A habzóbort, a gyöngyözőbort és a pezsgőt sokan szinonimaként használják, holott mindhárom szó jelentése más és más fogalmat és eljárást jelent.

A hazai termelőket és feldolgozókat rosszul érinti az árak változása

A mezőgazdasági árak változása a gabonafeldolgozók és a gyümölcstermesztők számára igen komoly problémát okozhat – figyelmeztet a K&H. A malom és gabonafeldolgozó ipar részéről a jelenlegi, indokolatlanul magas árszint nagyon megfontolt készletpolitikát kíván. A gyümölcstermesztők esetében viszont a drasztikusan visszaeső árak mellett a munkaerőhiány is súlyos következményekkel járhat.

Nincs egyezség a léalma felvásárlási áráról

Eredménytelenül zárult a léalma drasztikusan alacsony felvásárlási áráról az Austria Juice képviselőivel folytatott keddi tárgyalás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - közölte a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz).

Két hónap alatt több ásványvíz fogyott, mint tíz éve egész évben

A magyar ásványvízpiac 2018 I. félévében 7,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten a Nielsen felmérése szerint, az értékesített darabszámot tekintve. Június végéig az összesen eladott ásványvíz Magyarországon 553 millió liter volt, ami 371,6 millió palackot jelent.

Zalai-somogyi "fogás" lett idén az Év Strandétele

Megszavazták az idei strand legjobb, újraértelmezett ételét. A hagyományos zalai-somogyi ételre tejfölhab, szárított paradicsom, ementáli és kecskesajt, pirított vöröshagyma és lilahagyma kerül...

Veszélyesek lehetnek a dietanolamint tartalmazó állatgyógyászati készítmények

A fogyasztókra jelentett esetleges veszélye miatt határozatlan időre felfüggesztette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hét, dietanolamint tartalmazó állatgyógyászati készítmény forgalmazását. A korlátozás bevezetésére Magyarországon ez év májusában került sor, azóta az Európai Unió több tagállama követte a hazai példát.

Roadshow keretében tanulhatnak a modern technológiákról a dinnyetermesztők

Hamarosan befejeződik a dinnyeszezon a termelő körzetekben, de Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből még augusztus végéig bőségesen érkezik gyümölcs. Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kertészeti osztályának elnöke a Magyar Hírlapnak elmondta: az idei szezonban körülbelül két héttel korábban érkezett a piacokra az igen jó minőségű görögdinnye.