Back to top

Sivatagi rókát otthonunkba?

Vannak állatok, melyek első látásra megbabonázzák az embert, s akik erre hajlamosak, mindjárt kacérkodnak a gondolattal, hogy akár otthonukban is gondoznának belőlük 1-2 példányt. Ilyen a világ legkisebb kutyaféléje is, a sivatagi róka vagy más néven fennek.

Teste mintegy hatvan centi hosszú, melynek egyharmada a farok, de marmagassága sem nagyobb egy arasznál. Testtömege mindössze egy törpenyúléval vetekszik. A legtöbb európai nyelven fenneknek nevezik, ami arabul rókát jelent, de nálunk – másra utaló hangzása miatt – mára ezt az elnevezést nemigen használják.

Fotó: Tóth Zsigmond

A faj legfeltűnőbb testrésze a füle, melynek kapitális mérete több okra is visszavezethető. Állatunk sivatagi-félsivatagi hazájában – mely Marokkótól a Vörös-tengerig nyúlik, s felöleli a teljes Szaharát – nem ritkák a tartós 40-45 Celsius fokos melegek, s ilyenkor a hőleadás szempontjából igen fontos a nagy felület. A lapátszerű fül a táplálékban nemigen bővelkedő hatalmas vadászterületeken felbecsülhetetlen szolgálatot tesz, hiszen a távoli neszeket, zörejeket is könnyebben meghallja rókánk, így tudja azután becserkészni prédaállatait, melyek a rovaroktól kezdve egészen az apró rágcsálókig terjednek. Ha alaposan megnézzük a fül belső felületét, látjuk, hogy rendkívül sűrű, kefeszerű szőrzet borítja, mely oltalmazza a fül járatait a homoktól, portól, rovaroktól. Hasonlóan dús szőrzet lelhető fel a talpakon is, ami nesztelen és fájdalommentes haladást biztosít a felhevült homokon.

Állatunk párban él, de a szomszédok rendszeresen találkoznak, s lényegében 8-10 kifejlett egyed és ezek szaporulata alakít ki egy laza közösséget. Egyéves korukban ivarérettek, s a szuka 50-53 napos vemhesség után 1-6 kölyköt fial, melyek felnevelésében a kan is komoly részt vállal – olyannyira, hogy a szoptatás első két hetében párjának el sem kell hagynia az üreget, mivel a táplálékot a derék „férj” házhoz hordja.

Ezek a bájos kis állatok nemcsak az állatkert-látogatókat, hanem a sivatag lakóit is lenyűgözik, nem véletlen tehát, hogy az arab népmesék kedvelt szereplői. Nem ritkán előfordul, hogy a kotorékokat a beduinok kiássák, s az ott talált szopós kölyköket felnevelik, házikedvencként tartják, melyek ivarérésük eléréséig kiegyensúlyozott, kedves, bár meglehetősen félénk állatok. Később viszont kiszámíthatatlanná, kifejezetten harapóssá válnak. Hazájukban még szép számmal élnek a vadonban, nemzetközileg nem védettek. Viszonylag könnyen beszerezhetők, mégsem ajánlott házikedvencként való tartásuk.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Milyen a jó galambdúc?

Húsgalambjaink életének minősége, jólléte (welfare) nemcsak fontos állatvédelmi szempont, de a sikeres galambhús-előállítás alapja is. Az első komoly hiba, amit elkövethetünk a sikeres húsgalambtartás ellen, az a nem megfelelően kialakított dúc.

„Szociális csirkefarm” a tanácselnök kertjében

Először csak kicsiben, néhány közmunkással kezdődött el pár éve az a program a faluban, amely idén egy virágzó, mintegy tucat helyinek munkát adó, a környéket friss baromfi hússal ellátó vállalkozássá nőheti ki magát.

Jó tanuló a szamár!

A szamár hazánkban meglehetősen mostoha sorsú volt, mondhatni, csak a megtűrték a ló mellett – de nem csak a Kárpát-medencében volt így, hanem a világ számos országában is. Nálunk igazán csak a juhászok értékelték sokra ezt a jobb sorsra érdemes állatot.

Birkanyírás A-tól Z-ig

Tavasszal, az ellések befejeztével kezdetét veszi a birkanyírási szezon. Évente legalább egyszer, de még jobb, ha kétszer szabadítják meg az állatot a gyapjától annak érdekében, hogy az energiáját ne a teste hűtésére, hanem a megevett takarmány hasznosítására fordítsa. Így a legtöbb helyen nyáron is megnyírják a birkákat.

Öt köbméternyi állatbőrt dobtak ki Pápán

Mintegy 50-60 haszonállat, elsősorban birka lenyúzott bőrét rakták le ismeretlenek a pápai Határ utcának a Szabó Dezső utcához közeli, fákkal és bokrokkal körbevett egyik földútján az előző héten. A város a környezetszennyezés péntek délutáni észlelését követően néhány órán belül elszállíttatta a maradványokat. A rendőrség vizsgálja az ügyet.

Hét nógrádi települést nyilvánítottak fertőzött területté

Módosultak az afrikai sertéspestis (ASP) miatt korlátozás alá vont területek a napokban és megváltoztak az ártalmatlanított disznók után igényelhető állami kártalanítás szabályai a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján megjelent új országos főállatorvosi határozat szerint.

A csapodár függőcinege

A függőcinege apró termetű, mozgásában a cinegékre emlékeztető madár, de nem rokona a hazánkban élő cinegéknek, például a szén- vagy a kék cinegének sem. A faj Európában elsősorban a középső és a keleti tájakon honos, nyugaton jóval ritkább, de például Portugáliában és a Brit-szigeteken teljesen hiányzik.

Feketehattyú-veszély?!

Amikor az Ausztráliában őshonos fekete hattyút a XIX. században elkezdték díszmadártartás céljára jelentősebb mennyiségben importálni Európába, biztos, hogy nem gondolt arra senki, hogy ezzel akár faunánkat is veszélyeztethetik.

Juh vagy kecske?

A sörényes juhok hímjeinek harántbordázott szarva gyakorta eléri akár a 80 centimétert is. Így nem meglepő, hogy a vadászok hőn áhított trófeáinak számítanak, s mivel a faj igen jól akklimatizálódik, a világ számos pontjára betelepítették.

Szigorodtak a sertéspestis miatti járványügyi intézkedések - FRISSÍTETT

Összeírják az ország valamennyi sertésállományát, ellenőrzik a járványvédelmi intézkedések betartását is. Az ASP megelőzésére és korai felismerésére vonatkozó intézkedések hatékonyságának növelése érdekében új országos főállatorvosi határozat lépett életbe Magyarországon. Számos változást tartalmaz az eddigi intézkedésekhez képest.