Back to top

Trendi a körforgás: ananászlevélből textil, cipőkből sportpálya

Becslések szerint mintegy évi 4 500 milliárd dolláros üzleti lehetőség rejlik a körforgásos gazdaságban. Az új modell nem csak azért szükséges, mert a nyersanyagok szűkössége határt szab a környezet kizsákmányolásának.

A körforgásos gazdaság nem csak az újrahasznosítást jelenti, hanem azt, hogy az adott cég a beszállítóktól a gyártás módjáig, a kereskedőlánc megválasztásáig, a fogyasztók tájékoztatásáig terjed a lánc- írja a Népszava. Ennek az utolsó szeme az újrahasznosítás. Ez a rendszer akkor igazán hatékonya, ha iparágakon átívelve működik: újradefiniálja a terméktervezés, gyártás, fogyasztás folyamatát, ezzel megnyitva új, eddig kiaknázatlan (másod)piacokat a vállalatok számára.

Így válhat az egyik iparág hulladéka a másik alapanyagává.

A körforgásos gazdaság mozgatórugói: az átalakuló fogyasztói igények, a szűkös erőforrások és a technológiai áttörések térnyerése.

A világban már ma is sok cég, startup vállalkozás elkötelezett a körforgásos gazdaság kritériumainak. Ananászlevelekből készül textil, ledarált használt sportcipőkből sportpálya, a kávéhulladékból környezetbarát nyomdafesték állítható elő.

Több kezdeményezés – köztük az EU által támogatott FLAW4LIFE is - felismerte, hogy rengeteg zöldség és gyümölcs sokszor el sem jut a boltokig, csupán azért, mert formája nem „tökéletes”. A kezdeményezés célja, hogy Portugáliában helyi termelők, fogyasztók és koordinátorok olyan hálózatát hozza létre, melyben a kevésbé tökéletes gyümölcsök és zöldségek is gazdát tudnak cserélni erre a célra létrehozott felvevő pontokon.

A lisszaboni és portói projektek hét felvevő ponton heti 8,7 tonna élelmiszerhulladékot „mentettek meg”.

Egy magyar stratup cég pedig műanyag, illetve építési törmelék és napelemből olyan térburkoló lapokat készít, amelyek segítségével egy parkban feltölthető a mobiltelefon, vagy az e-mobil akkumulátora.

A közösségi közlekedésben is jelen lehet a körforgás. A GreenGo egy magyar applikáció, amely segítségével a regisztrált felhasználó gyorsan megkeresheti a hozzá legközelebb parkoló GreenGo autót, amit percdíj alapon használhat. A vállalkozás a közösségi megosztáson alapszik, aminek a célja egy adott eszköz – jelen esetben az autó – kihasználtságának maximalizálása. A szolgáltatás megoldást nyújthat a környezetterhelésre és a parkolók hiányára.

Célkeresztben az autóipar

Az egyik legnagyobb szennyező és nyersanyag felhasználó az autóipar. A gyártáshoz, illetve a működtetéshez felhasznált ólom, kobald, lítium olyan anyagok, amelyek belátható időn belül kifogyhatnak – figyelmeztetett Végh Bálint, a PwC Magyarország autóipari szakértője a cég és a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért közös tanulmányának csütörtöki bemutatóján. A károsanyag-kibocsátás csökkentésének egyik módja, hogy kisebb súlyú járművek közlekedjenek. Ennek érdekében az acélt műanyagokkal váltják ki.

Jelenleg átlagosan egy autó 12 százalék műanyagot tartalmaz, de ezt 17 százalékra kellene feltornázni, és hatékonyabb motort beszerelni.

Így a kilométerenként fölhasznált egységnyi üzemanyag csökkenhet. A távlati cél a gépkocsi teljes anyagának újra hasznosítása. Természetesen az alternatív hajtás, az elektromos motorok fejlesztése, terjedése is jótékonyan hat a környezetre. Bár ma még az autókban felhasznált elektromos energia előállítása nem csak alternatív forrásokból történik. Lengyelországban például, ahol az elektromos energiát nagy részt szénerőművekből nyerik, az ország egészét tekintve sokkal szennyezőbb lehet az e-autó, mint a hagyományos szénhidrogén üzemanyaggal közlekedő járművek.

Forrás: 
nepszava.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ízesített ásványvizek és újfajta likőrök fejlesztéséről állapodtak meg

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Szent István Egyetem (SZIE) és a Miskolci Likőrgyár Zrt. a magyar szeszesital-gyártás értéknövelő és fenntartható fejlesztése érdekében szerdán Budapesten.

Indul a medvehagymaszezon: nem mindegy, honnan és mennyit szedünk!

A medvehagyma – a hóvirág mellett – a kora tavaszi erdő egyik jellegzetes növénye. A vadfokhagymaként is ismert, jótékony hatású növény gyűjtési szezonja március végére, április elejére esik. Azonban nem mindegy, honnan és mennyit gyűjtünk ebből az erdei csemegéből.

A kormány is a minőségi sörök mellé állt

A sörágazat dinamikus fejlődésének fenntartása mellett a kormány törekszik a minőségi sörök piacának élénkítésére és a kézműves sörök szegmensének szélesítésére - mondta Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára szerdán, a XIII. Nemzetközi Sörverseny és Sörmustra beharangozó sajtótájékoztatón, Budapesten.

Kecsegéket telepítettek a Dunába

A teljes körű budapesti szennyvíztisztításnak köszönhetően egyre tisztább a Duna vize, ezáltal a folyó élővilága is megújult, ezt a folyamatot segíti a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) és a Fővárosi Horgászegyesületek Szövetségének (FŐHESZ) közös szerdai haltelepítési akciója, amelyben 500 kilogramm kecsegét telepítettek a Dunába az FCSM Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepénél.

Népszerűsítik a vadhúsból készülő ételeket

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Országos Magyar Vadászkamara Baranya Megyei Szervezetei által közösen útjára indított eseménysorozat keretében a vadhúsfogyasztás népszerűsítésére gasztronómiai bemutatót tart Pécsett március 22-én – jelentették be az esemény szervezői közösen tartott sajtótájékoztató keretében.

Professzor: kevesebb sót használjon az élelmiszeripar!

Újabb tudós figyelmeztetett a sóbevitel mérséklésének hatására, Paul Elliott, az Imperial College London professzora ráadásul rendszerszintű változást sürget. Szerinte ha az élelmiszeripar nagyarányú sócsökkentést lépne meg, az emberéleteket menthetne.

Ma az erdőket ünnepli a világ

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2012-es döntése értelmében, március 21-én az erdők nemzetközi napját ünnepeljük. Azóta minden évben szerte a világon számtalan rendezvény irányítja a figyelmet a fák jelentőségére. Az idei év mottója alapján – „Tanuljuk meg szeretni az erdőket!” – a középpontban az oktatás szerepe áll a fenntartható erdőgazdálkodásban és a biológiai sokféleség megőrzésében.

Gyep nélkül nincs húsmarhatartás

Mit jelent a legelő- és rétgazdálkodásban az innováció, hogyan növelhető a gyepek állateltartó képessége, milyen stratégiák léteznek a legelőgazdálkodásban? Tasi Julianna, a Szent István Egyetem docense szerint az ágazatban már az is innovációnak számít, ha szakszerűen, a jelenlegi gyakorlat helyett más megoldásokat alkalmazva gazdálkodunk.

Tisztább levegőre ad pénzt Brüsszel

Mintegy hárommillió lakost és tíz települést érintő, nyolc évig tartó projekt indul Hungairy néven azzal a céllal, hogy komplex módon javítsanak a levegő minőségén. Az uniós társfinanszírozással induló program 5 milliárd forintba kerül és egyebek mellett szemléletformáló kampányok, szakértői tanulmányok, közbringa-rendszer, valamint közlekedési applikációk is lesznek benne.

Zöldség- és gyümölcsfeldolgozási továbbképzés a NAK-nál

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszeripari Igazgatósága – az ingyenes szakmai programsorozata keretein belül – meghirdeti a „Tanuljunk együtt! - Zöldség-gyümölcs feldolgozás” elnevezésű rendezvényét.