Back to top

A világ legnagyobb lovai

A shire a világ legnagyobb lófajtája. Átlagos marmagassága durván 180 centimétem, de persze világrekordereket is rendszeresen ad a fajta, 2 méter feletti méretekkel. A kifejlett lovak súlya eléri, gyakran meghaladja az egy tonnát. Óriási termetükhöz képest arányosak, hidegvérűekhez képest hosszabb lábakkal, látványos, sűrű bokaszőrzettel, jó minőségű patákkal.

A modern shire ló elődeihez képest kevésbé zömök és nehéz, viszont valamivel magasabb. Atletikusabbak, mozgékonyabbak, mint az átlag hidegvérűek, ez teszi őket még alkalmasabbá a nyereg alatti munkára.

Fotó: Tóth Zsigmond

Ezek a lovak alapvetően későn érnek. Csikóként is hatalmasak, és meglehetősen nagy a növekedési ütemük, mégis – vagyis éppen ezért – fontos szem előtt tartani, hogy vázrendszerük és súlyuk csupán 5-7 éves korukra közelíti meg a felnőtt állapotot.

Az addig növésben lévő, a látszat ellenére relatíve gyenge csont- és ízületrendszert valódi munkával terhelni komoly egészségügyi kockázatot rejt magában!

Védjegyül szolgáló dús, impozáns bokaszőrzete és hosszú szőrei ápolása nem igényel túlontúl sok extra erőfeszítést – amennyiben tartási körülményei megfelelőek (ez alatt egészen nyugodtan érthetünk ridegtartást; természetes és egészséges körülmények között legfeljebb kicsit koszosabbak lesznek, de nem betegesek, mint sokszor a lovak istállóban tartva), karbantartható, és egészséges szőrrel, bőrrel megáldott, szívós lovat kapunk eredményül.

Méretei tekintetében nem éppen gyerek mellé való ló, felnőttek mellé ideális társ. Ám elbűvölő lénye óhatatlanul magához vonzza a kicsiket is. Jóindulata, kedvessége révén alkalmat nyújthat rá, hogy felügyelet mellett akár a gyerekek is kicsit dédelgessék, jobban megismerjék ezt a szelíd óriást.

Cikkünk e.d. a Kistermelők Lapja júniusi számában megjelent részletes írása alapján készült, melyben sok érdekességet olvashatunk a fajta kialakulásáról, s a tartás során alkalmazható mesterfogásokra is fény derül.

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kétszeresére nő Kína sertésimportja az ASP miatt

Kína 2019-ben várhatóan kétszer annyi sertést importál, mint az előző évben – összesen 2 millió tonnát. Kína, mint a világ legnagyobb sertéspiaca jelentős károkat szenvedett el a sertéspestis első megjelenése óta különös tekintettel 2018 végére.

Idén elkezdődik a génmegőrzési stratégia végrehajtása

Az agrártárca a két kiemelt génmegőrzési intézmény összevonásával megalapítja a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot – jelentette be Nagy István agrárminiszter a Növényi Diverzitás Központ II. Magbörzéjén.

A méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztése

A fenti címmel jelent meg 2018 áprilisában kis kézikönyvem. Ezzel a témával összefüggésben osztok meg néhány részletet. Sőt, aktuális, remélhetőleg hasznos, de a könyvben nem szereplő gondolatokat is beleszövök az írásba.

Hat marha akár tízezer farmot is összeköthet

Az állatok adás-vétele a betegségek terjedésének megakadályozása szempontjából kockázatot jelent. Az Egyesült Királyságban egy kutatócsoport arra volt kíváncsi, hogy egy átlagos állattartó telep hány másikkal kerül kapcsolatba akkor, amikor új állatokat vásárol – az eredmény pedig megdöbbentő volt.

Tovább bővült az agrárium

A mezőgazdaság kibocsátásának 2010 óta tartó emelkedése 2018-ban is folytatódott, értéke 2720 milliárd forint volt. Ehhez mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés hozzájárult. A mezőgazdasági kibocsátás változatlan áron 3,6 százalékkal emelkedett, A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,6 százalékkal, az állattenyésztésé 5,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

Fenntartható-e eredményesen a magyar lótenyésztés?

Hogyan vészelte át a rendszerváltás zavaros időszakát a lovaságazat? Nyereséges-e a tenyésztés? Lesznek-e még Kincsemek a Magyar Derbyn? Sok egyéb mellett ezekről a kérdésekről tanácskoztak gazdák, kutatók, tenyésztők és a szaktárca képviselői a „Fenntartható állattenyésztés Herceghalomból nézve” című szakmai rendezvénysorozat hatodik fórumán.

Probiotikumok a lúd- és kacsatenyésztés szolgálatában

Hogyan lehet a probiotikus termékeket felhasználni a kacsa- és lúdágazatban, többek között erre is kereste a választ az a szakmai konferencia, melyet március 21-én rendeztek Kiskunfélegyházán, a probiotikumok forgalmazásával foglalkozó Greenman Kft. szervezésében.

Gyep nélkül nincs húsmarhatartás

Mit jelent a legelő- és rétgazdálkodásban az innováció, hogyan növelhető a gyepek állateltartó képessége, milyen stratégiák léteznek a legelőgazdálkodásban? Tasi Julianna, a Szent István Egyetem docense szerint az ágazatban már az is innovációnak számít, ha szakszerűen, a jelenlegi gyakorlat helyett más megoldásokat alkalmazva gazdálkodunk.

Kitüntették dr. Kukovics Sándort

Érden, a március 15-ei ünnepségen, a Szepes Gyula Művelődési Központban adták át a városi kitüntetéseket. A közgyűlés Érdi Tudományos Díját az idén dr. Kukovics Sándor kapta, aki hosszú évek óta szerkeszti a Magyar Mezőgazdaság Juhászat című mellékletét.

Madárinfluenza: nem lankadhat a figyelem

Európa több tagállamában, szórványosan továbbra is előfordul a magas patogenitású madárinfluenza megbetegedés házi és vadon élő madaraknál. A legújabb eseteket Bulgáriából jelentették, amelynek különös jelentősége, hogy hazánk ebbe az irányba élénk kereskedelmet folytat. A Nébih ezúton is felhívja az állattartók figyelmét a telepek járványvédelmi zártságának fontosságára.